Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-08-06 / 15. szám
VOL. XXX (V erhovay Journal) 1947. AUGUSZTUS 6 A Verhovay Segély Egylet Központi Elnökétől MEGHÍVÓ! Alulírott, mint a Verhovay Segély Egylet elnöke alapszabályaink 6-ik szakaszának alapján a VERHOVAY SEGÉLY EGYLET XXI-ik rendes nagygyűlését 1947 September 8-ik napjára, hétfőre délelőtt 9 órára D.S.T. a Fort Fitt Hotel English termébe (a Perm és 10-ik Avenue sarkán) Pittsburgh, Pennsylvaniaban ezennel összehívom s felkérem az egyletnek alapszabályszerűen megválasztott nagygyülési képviselőit, hogy megbízó leveleikkel együtt a fent jelzett időben és helyen megjelenni szíveskedjenek. Tagtársi tisztelettel RÉVÉSZ KÁLMÁN, BENCZE JÁNOS, központi titkár. ' központi elnök. Augusztust ismét az ügykezelők hónapjának jelenti ki egyesületünk központi elnöke Egyesületünk egyik legkedvesebb hagyománya augusztusnak, mint a Verhovay Ügykezelők Hónapjának megünneplése, mert ebben jut kifejezésre az a megérdemelt elismerés és hála, melyet mindannyian érzünk ügykezelőink iránt, akik oly hűségesen és önzetlenül szolgálják a mi egyre növekedő intézményünket és annak tagságát. Ez a hónap emlékezteti Egyesületünk 60,000 tagját arra, hogy mily határtalan odaadással őrködnek ügykezelőink az ossz tagságnak drága örökségként épülő vagyona felett. Hiszen a Verhovay Segély Egylet születésnapja óta, amikor a tizenhárom alapitó bányász befizette a pénztárba az első $6.50-t, a mai napig, midőn Egyesületünk vagyona már a kilencedik milliót éri, ügykezelőink voltak Egyesületünk építői, fejlesztői és védelmezői. Valóban illő, hogy legalább egyszer egy évben a tagság hálás elismeréssel adózzon azoknak, akik legjobb éveiket a Verhovay tábor szolgálatának szentelték. Ugyanakkor ügykezelőink is mindég megtalálták a módját annak, hogy ezt az ő tiszteletükre kiválasztott hónapot illően ünnepeljék meg. Minden év augusztusában uj bizonyítékait szolgáltatták annak, hogy a Verhovay fejlődés ügyét a szivükön viselik. Minden év augusztusát a Verhovay munkamezőkön az aratás hónapjává tették. És a minden év augusztusában szerzett uj tagok százaival meggyőző bizonyítékát adták annak, hogy az ő munkásságuk nélkül a Verhovay Segély Egylet sohasem érte volna el jelen nagyságát. Ép azért őszinte örömömre szolgál, hogy augusztus havát ez évben is a Verhovay ügykezelők Hónapjának jelenthetem ki. A Verhovay Segély Egylet minden tag ját szeretettel kérem arra, hogy emlékezzen meg az ügykezelők értékes munkásságáról, adja meg nekik az elismerést azért a hűségért, mellyel a Verhovay testvérsegités ügyét szolgálják s megbecsülő bizalommal támogassa őket egyletépitő törekvéseikben. Teszem ezt abban a reménységben, hogy e hónapnak ily módon való megünnepléséhez ügykezelő tagtársaink is hozzájárulnak oly tagszerzési teljesítményekkel, melyekkel ismét bebizonyíthatják munkásságuk felmérhetetlen értékét és nélkülözhetetlenségét. A szeptemberi konvencióra méltóbban nem készülhetünk, mint ha az ügykezelők Hónapját a kölcsönös szolgálat, lelkes munka és megbecsülő elismerés jegyében töltjük el. Tagtársi tisztelettel: Konvenció előtt... Irta: Kohut C. Béla, a Homestead, Pa.-i 430-ik fiók ügykezelője. Szóval takarékoskodni szeretnénk? Nos, ha valóban ez az óhajtásunk, itt van rá a lehetőség . . .! A közelgő konvencióra megválasztott delegátusok meggyőződhetnek arról, hogy legalább $18,522-t lehet megtakarítani az Egyesület központi pénztára számára, — ha rászánnak néhány percet arra, hogy ezt a cikket elolvassák. Az eddigi jelentések világosan mutatják egy szűkre fogott költségvetés szükségességét. A magas megélhetési költségek kihatnak mindenkire, de senkire se jobban, mint a testvérsegitő egyletekre. Az egykor rendes kiadások magasba szökkentek a mostani inflációs viszonyok következtében. A kiadásoknak a bevételekkel való kiegyensúlyozása szinte megoldhatatlan nehézség elé állította a vezetőséget. Nyilván, a konvenció alaposan a mélyére fog nézni a dolognak, hogy e nehézségre valami megoldást találjon. Egyesületünk költségvetésének egyik legsúlyosabb tételét képezte mindég a konvenció. A delegátusoknak napidijakkal való fizetése mindenkor igen költségesnek bizonyult. Minél hosszabb a konvenció, annál többe kerül. Különösen amikor száznegyvenhét (147) delegátusról van szó. Csak gondoljuk meg: 18 dolláros napidijjal a két hetes konvenció' $37,044-be kerül az egyesületnek. Nagy összeg ez, melyet nekünk, az egyesület tagjainak, kell befizetnünk az ügykezelési alapra. És ez nem minden, mert hiszen ezt a hatalmas összeget még sok ezer dollárral növelik meg az útiköltségek is. Nos, hogyan takaríthatunk meg $18,522-t? Ezt a nagy összeget úgy takaríthatjuk meg az egyesület tagsága számára, ha a konvenció idejét két hétről lecsökkentj ük egy hétre. Sokan kérdezik azt, hogy le lehet-e folytatni a szokásosan két hetes konvenciót egy hét alatt? A válas2 határozottan az, hogy IGEN, a konvenció egy hét alatt is elvégezheti a munkáját, de ennek három feltétéle van. Az első az, hogy a konvenció eltörli a bizottságokat és azok helyett minden ügyet a delegátusok összességének fóruma tárgyal meg. A 2-ik az, hogy a delegátusok az össztagság érdekeit fölébe helyezik a maguk kedvtelésének. A 3-ik az, hogy a delegátusok megértik, hogy ez a mi egyesületünk nem egy profithalmozásra alakult üzleti vállalkozás, hanem testvérsegitő egyesület, melynek célja az, hogy szeretteink javát és védelmét szolgálja. Semmi szükség nincsen a különféle bizottságokra, hogy aztán azok tegyenek javaslatokat a konvenciónak. A múltban e bizottságok egy hetet töltöttek el a fennálló kérdések tanulmányozásával és azután a javaslataikat a konvenció elé terjesztették, mely teljes egészében ismét végigtárgyalt minden egyes ügyet. Ily körülmények között sokkal észszerűbb volna, ha az összes ügyeket mindjárt az egész konvenció tárgyalná meg. Egészen különös esetekben ki lehetne nevezni egy 5-6 tagú bizottságot, mely napközben, vagy az esti órákban végezhetné el a rábízott munkát. Persze, amikor a konvenció munkaidején túl dolgozna,k az ily bizottságok tagjai, akkor azért külön díjazás járna nekik. Bizonyos vagyok azonban abban, hogy ezzel a módszerrel egy hét alatt lehetne elvégezni a konvenció munkáját. Sokkal nagyobb taglétszámmal rendelkező testvérsegitő egyesületek meg tudták tenni ezt, semmi ok sincs tehát arra, hogy mi ne tudjuk megtenni. Sajnos, be kell ismernünk, hogy még mindég van néhány delegátusunk, aki a konvenciót a szórakozás és vakációzás alkalmának tekinti. Hála Istennek, az ilyenek (Folytatás a 2-ik oldalon.) BENCZE JÁNOS, központi elnök.1
