Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-07-16 / 14. szám
4-IK OLDAL Verhovayak Lapja 1947. julius 16. Journal of the Verhovav Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED SEMI-MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ. Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: 436—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH. 19, PA. Telephone: COiirt 3454 or 3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19. PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada .............................................. $1.00 a year Foreign Countries ............................................................. $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda) Eastern Representative; FRANK A. BEACHER (SZŐGYI) Box 7, Woolsey Station, Long Island City 5, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. kerületi gyűlések jegyzőkönyvei Az amerikai sajtó Sulyok Dezsőről! A Pittsburgh Press Vezércikke A Magyar Pártvezérről Mindég fájt az amerikai magyarságnak az a sok meg nem értés és rosszakarat, mellyel az amerikai lapok Írtak Magyarországról úgy az első, mint a második világháború idején. S e tekintetben valósággal előljárt Pittsburgh, a Trianon utáni Csehszlovákia igazi szülővárosa, melynek sajtója következetesen Magyarországgal szemben foglalt állás. Annál nagyobb és kellemesebb volt a meglepetésünk, amikor a Pittsburgh Press, az acélváros legnagyobb napilapja, junius 26-iki számában az alábbi vezércikket közölte “Hungary’s Man Of The Hour” cimen. “Boldogtalan Magyarországnak a szabadságért és függetlenségért folyt hosszú és sikertelen küzdelmében sok hősi alakja volt. De egy magyar hazafi sem lehetett bátrabb Sulyok Dezsőnél, a Szabadság-párt vezérénél, aki ma történelmet alkot. Sulyok nem a száműzetés biztonságából harcol, hanem Budapesten, a szovjet diktatúra székhelyén. Az Országházban és azon kívül gyakorolja a szólásszabadságot abban az országban, melyben ezt a jogot hivatalosan megtagadják és kegyetlenül elnyomják. A kommunista terror elleni tüzes vádjait, melyek a szabad világ szenzációivá váltak, ma nem közlik Magyarországon. De ő tovább is beszél azoknak a keveseknek, akik meg merik hallgatni. Halállal fenyegették meg és a rendőri védelmet megtagadták tőle. Kevésbé elszánt honfitársai megalkuvásban vagy futásban keresnek menedéket. De ő, meggyőződéséhez híven, tovább folytatja a nemes harcot, szembeszállva a fenyegetőző tömegekkel, az ellenséges rendőrséggel és a mindenható kormánnyal. Lehet, hogy ezt a bátor férfit erőszakos halál éri utói még mielőtt szülőföldjén helyreállna az emberi méltóságnak csak a nyoma is. De a Magyar Szabadság eszméje élni fog mindaddig, amíg ilyen férfiak vannak . . Ez a rendkívül elismerő vezércikk bátorítást ad azoknak az amerikai magyaroknak, akik az óhazával még fenntartják a kapcsolatokat. Egyben támogatja azokat a magyarokat, akik a vértanú halál helyett a “száműzetés biztonságából” folytatott harcot választották. Saját kijelentései szerint Nagy Ferenc, Magyarország lemondásra kényszeritett miniszterelnöke, ezt a szerepet választotta mint előtte sokan mások, köztük nem kisebb, mint Kossuth Lajos, a világtörténelem egyik óriása. Valóban, •a magyar nemzet ezer éves szabadságharcának számtalan hőse volt, akik közül sokan ott véreztek el, mint a nemzet vértanúi, mig mások elmenekültek, nem azért, mert nem mertek volna meghalni, hanem mert úgy érezték, hogy élve jobban tudják szolgálni nemzetük ügyét, ahint — holtan. Sulyok Dezső a nácik elleni küzdelem nagy vérta-15-IK KERÜLET JEGYZŐKÖNYV a 15-ik kerület 1947. junius 15-ikén megtartott gyűléséről. Vizi János kerületi jegyző megnyitja a gyűlést, melegen üdvözli a megjelent tagtársakat és köszönti a csatlakozott Munkás Betegsegélyző Szövetség osztályainak delegátusait abban a reményben, hogy tagtársaikkal egyetemben otthon érzik magukat a Verhovay család körében. A megbízó levelek bekérése után megállapitatott, hogy a következő hat fiók: 350, 482, 509, 248, M.71, M.87 nyolc delegátussal képviseltette magát. A gyűlés sajnálkozását fejezi ki azért, mert a 24-ik, 103-ík, 213-ik, 334- ik, 343-ik és M.44-ik fiókok nem képviseltették magukat. A gyűlés sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kerület volt elnöke e vidékről elköltözött s ezért a kerület jegyzője uj elnök választását tűzi napirendre. Wagner András és Domokos Mózes jelöltettek és Wagner András lett megválasztva kerületi elnöknek. Wagner kér. elnök megköszöni a bizalmat, Ígéri, hogy a gyűlést legjobb tehetsége szerint fogja levezetni és kéri a múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasását, melyet a gyűlés elfogad és hitelesít. Olvastatott Tompa Jánosnak, a 24-ik fiók ügykezelőjének levele, melyben sajnálatát fejezi ki azért, hogy nem lehet jelen s kéri a delegátusokat, hogy legjobb tudásuk szerint végezzék el feladatukat. Tudomásul szolgált. Következett a nagygyűlés elé terjesztendő indítványok tárgyalása. 1.) Maradjon meg az eddigi kerületi rendszer, mely szerint 300 tag képez egy kerületet. 2.) Minden fiók, melynek legalább 25 tagja van, küldhet egy delegátust a kerületi gyűlésre és minden megkezdett 100 tag után még egyet. A kerületi delegátus tagja úgy az él.etbiztositó, mint a betegsegélyző osztálynak. 3.) 15 nagy-gyülési delegátus kérelmére köteles az elnök névszerinti szavazást elrendelni. 4.) Kerületeknél elnök, alelnök és jegyző választandó. 5.) A fizetéseket és napidijakat csakis a konvenció határozhatja meg a következő négyévre. 6.) 12 igazgatósági tag választandó, akik maguk közül válasszanak tisztviselőket, 7.) A Verhovay Segély Egylet felosztandó 12 kerületre és minden kerület élére igazgató és pótigazgató választandó egyszerű szavazattöbbséggel. 8.) Az igazgatók úgy a magyar, mint az angol nyelvű kerületeknél egyszerre választandók. 9.) Az elnök helyét az erre alkalmasabb alelnök töltse be. 10.) A számvizsgáló bizottság szűnjék meg. 11.) Vezessen be az egyesület megfelelő havidijak mellett $24 betegsegélyt. 12.) Kölcsön felvételénél töröltessék el a 20 centes kezelési kölcsön. 13.) A Verhovayak Lapja jelenjen meg hetenként egyszer és az angol nyelvű lap foglalkozzék többet az egyleti ügyekkel. 14.) A kerület továbbra is pártolja az Amerikai Magyar Szövetséget és programjának kibővítését szorgalmazza. 15.) A 15-ik kerület köszönetét és elismerését fejezi ki az összes központi tisztviselőknek és az igazgatóság tagjainak a Munkás-Betegsegélyző Szövetség csatlakozásában elért sikerért. A gyűlés tárgyalja a központi hivatal indítványait, melyek egyes pontjait magáévá tette, mig nénujának, Bajcsi Zsilinszky Endrének jár nyomában, akit törvényes birósági tárgyalások látszatával, de eleve eltökélt szándékkal gyilkoltak meg a világtörténelem legel vetemedettebb zsarnokságának lelkiismeretlen janicsárjai. ő előtte pedig gróf Teleki, Magyarország miniszterelnöke járt, aki önkezével vetett véget életének a Jugoszláviával kötött baráti szerződés rákényszeritett megszegése elleni tiltakozása jeléül. S Magyarország mártírok vérében áztatott történelmi múltjában ezrek előzték meg őket ezen a tragikus utón. A magyar nemzet múlhatatlan kegyelettel őrzi szivében szabadsága ügyének e vértanúit. Nehéz azonban meg nem látni azt, hogy ezek a hőslelkü vértanuk nem sokat értek el azon kivül, hogy a világ múló elismerését nyerték el. S Magyarországot elismeréssel megmenteni nem lehetett soha s nem lehet ma sem. Erkölcsi, anyagi és diplomáciai támogatásra volt és^ van szükség. És akik az önkéntes halál helyett a száműzetést választják, azért teszik, mert ezt a támogatást remélik megszerezni Magyarország számára. S e törekvésüknek erkölcsi súlyt adnak azok, akik ott maradtak s életüket kockáztatták s a legtöbb esetben fel is áldozták. Nyilvánvaló, hogy Magyarországnak mindég szüksége volt úgy a vértanúira, mint számüzötteire. Szabadságának ügyét ép oly hiven szolgálták vértanúi, mint azok, akik magukra vállalva a gyávaság gyanúját elhagyták az országot, hogy annak ügyét szabad nemzetek előtt képviseljék. Reméljük, hogy az amerikai nép úgy a vértanukat, mint a számüzötteket az általuk képviselt ügy érdeme szerint fogja megítélni. Mert úgy a vértanuk, mint a számüzöttek Magyarország boldogtalan népéért emelnek szót. Már pedig úgy amerikai hazánk, mint minden egyes nemzetnek történelme azt bizonyltja, hogy a világ előbb elfelejti a kiontott vér kiáltását, mint az élőknek szavát. S ezért van szükség a magyar népnek számüzötteire is. És ha esetleg akadtak és akadnának köztük olyanok, akik a nemzet szabadságeszméjét gyávaságuk takarójaként használták fel, az ügy, melyért szót emeltek, mégis igaz ügy, amit ép Sulyok Dezső és Magyarország többi hőseinek szerepe bizonyít legjobban. mely pontja a delegátusok tetszését nem nyerté el. Foglalkozott a gyűlés a 14-ik fiók körlevelével, melynek több pontját elitélte. Foglalkozott a gyűlés a Magyar Segélyakció ügyével. Megállapítja, hogy a mozgalom e vicéken szép eredményt ért el és kimondja, hogy a gyűjtést továbbra is akarja és fogja folytatni. Kéri a vidék hathatós támogatását. A következő gyűlést a kerület Logan, W. Va.-ban tartja meg. Következett a kerületi tisztvivelők megválasztása. Elnök Wagner András, Jegyző Vizi János, nagy-gyülési képviselők Tarsoly Sándor a 350-ik fióktól és Vizi János a 248-ik fióktól. Pótképviselők Csanády Péter a 482-ik fióktól és Domokos Mózes az 509-ik fióktól. A napidijak és költségek összege $176.10-ben állapíttatott meg. A delegátusok munkáját megköszönve az elnök a gyűlést bezárja. WAGNER ANDRÁS, elnök, VÍZI JÁNOS, jegyző. 8/B. KERÜLET JEGYZŐKÖNYV a Beavef Fálls, Pa.-i 39-ik fiók (8/B. kerület) 1947. junius 22-ikén megtartott gyűléséről. Németh János elnök megnyitja a gyűlést és a tagság figyelmét kérve elrendeli a nagygyűlés! képviselő megválasztását. Jelölve volt Boiler András, aki a jelölést elfogadta és egyhangúlag meg választatott. Pótképviselő lett Németh János. Pártolt indítványra a gyűlés magáévá teszi azt a javaslatot, mely szerint mindazok a régi tagok, akiknek kötvénye 1924, tehát a kor szerinti fizetés bevezetése előtt kelt, kapjanak kifizetett, “Paid-up” kötvényt, vagy pedig évente legalább 6 havi kedvezményt. Pártolt indítványra a gyűlés elhatározza, hogy kisebb szervezési kerületek létesítését javasolja. Minden kerület élén álljon egy szervező, aki a havidijakat beszedi, uj tagokat szerez és az ügykezeléssel járó teendőket vég1- zi rendes, megélhetést biztositó javadalmazás fejében. Mert ha azt akarjuk, hogy az egyesület taglétszáma növekedjék, akkor oly embereket kell munkába állítanunk, akik minden idejüket a tagszerzésnek szentelhetik és ebből a munkából meg is tudnak élni. Ismerve a 8/B. kerületben fennálló helyzetet, a gyűlés úgy érzi, hogy ha a konvenció nem tesz ily lépést, akkor nem gyarapodni, hanem csökkenni fog az egyesület. Nagy gyűlési képviselőnek megválasztatott Doller András, pótképviselőnek Németh János. A kerületi gyűlés költsége $10.25 volt. Boiler András megköszöni a tagtársak bizalmát és Ígéri, hogy a konvención a tagság érdekeit fogja képviselni. Ezzel az elnök a gyűlést bezárta. NÉMETH JÁNOS, 8/B. kér. elnök, BÖLLER ANDRÁS, 8/B. kér. jegyző. 8-1K KERÜLET JEGYZŐKÖNYV, felvétetett a 8-ik kerület 1947. junius 15-ikén, McKeesRocks, Pa.-ban megtartott rendes gyűlésén. Jelen vannak: a 12-ik fióktól Tóth András, a 62-ik fióktól Hegedűs Ferencné, a 147- ik fióktól Molnár Mihály, a 163- ik fióktól Jakab Mihály és Mauzner Leopold, a 222-ik fióktól Borsody Antal és Borsody János, a (Folytatása az 5-ik oldalon)
