Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-11-27 / 48. szám
ft MEGTAGADOTT HÁLA LÉLEKTELEN ÜNNEPE (Folytatás az 1-sö oldalról) kenyérért, ruháért, otthonért, a mindennapi megélhetésért nem érdemes nehezen dolgozni ... Az kijár a^ embernek, azért mert született. Biztosítsa azt minden ember számára a kormány, a nemzet, a társadalom, vagy áakárki, akire rá lehet sézni a felelősséget . . . Komolyan dolgozni csak luxusholmiért érdemes; autóért, nyaralásért, szórakozásért, rádióért, cifra gépekért és mindazokért a holmikért, amiket az emberek irigyelnek egymástól! Persze, még a tévedésekben is van valami igazság, azért fogadják el oly sokan. És a mai nemzedék túlfokozott igénye: ségében annyi az igazság, hogy e gazdag országban valóban minden polgárnak kijuthatna az a jólét, az a magasabb életszinvonal, melyre oly büszke Amerika. Csakhogy ez ép igy igaz volt az első bevándorlók idején. Hiszen ők is magasabb életszínvonalat értek el, sokkal magasabbat, mint amilyen Európában rekedt kortársaiknak jutott osztályrészül. Csakhogy ők másként fogtak hozzá a magasabb életszinvonal megteremtéséhez, mint a mi nemzedékünk, ök dolgoztak és imádkoztak. Nem tudták, hogy lesz-e vetésből aratás, lesz-e a munkájuknak megfelelő értékű eredménye, mégis minden erejüket beleadták a munkába. A mi korunkban más a módszer. A mi nemzedékünk úgy akarja megteremteni a magasabb életszínvonalat, Ihogy — követel és ha követelései nem teljesednek, sztrájkol, akár használ vele önmagának, akár nem. Sok kövéteiés hangzik el, melynek telje:itése erkölcsi kötelesség. Sok eset van, amikor a sztrájk elkerülhetetlen, mert önmagát bee:ülné le a munkásember, ha jogaiért sikra nem szállna. De ahogy nem minden követelés teljesíthető, úgy nincs meg minden egyes sztrájknak az erkölcsi jogosultsága sem. S amikor egy sztrájk az egész nemzetnek nemcsak a jólétét, hanem a megélhetését is veszélyezteti, akkor annak csakis végzetes következményei lehetnek . .. már pedig a sztrájknak csak úgy van értelme, ha előny származik belőle, nem pedig kizárólag csak kár és nyomorúság. Nincs arról szó, hogy a dolgozó nép ne követelje (meg azt, amihez Isten és ember előtt joga van. Sem arról, ‘hogy ne harcoljon érte a rendelkezésére álló tisztességes .eszközökkel. De arról igenis szó van, hogy követeléseinkben nem mehetünk el odáig, hogy még azt is szerződésileg ’akarjuk előre biztosítani magunknak, amiről senkisem tudihatja biztosan előre, hogy meglesz-e vagy sem. Sőt, ha az egyik általános termelést megbénító sztrájk !a másikat éri, akkor biztosan tudhatjuk már előre azt, hogy mindazt eljátszottuk, aminek birtokáért harcoljtunk. És persze, az is igaz a mai nemzedék felfogásában, lliogy ennek az országnak javaiból mindenki bőségesen részesedhetne. Igaz, hogy ennek az áldott országnak min- Jdenféle termékét úgy kellene elosztani, hogy a legkisebbnek, a legszegényebbnek is jusson belőle annyi, hogy emberi élete- és amerikai jóléte legyen. De ahhoz, hogy ezt elérjük, elsősorban is termelni kell, imert ha nem termelünk, akkor nincs mit elosztani. Dolgozni akkor kell, amikor itt az ideje és a szétosztáson akkor Ikell gondoskodni, amikor van mit szétosztani. Mert ha a jnemzet ezen az utón jár tovább, akkor végül is nem lesz hinek, nem lesz miért és nem lesz mit termelni és akkor ugyan nem sokat értünk el azzal, hogy elvesztegettük a munka drága éveit azzal, hogy előre osztozkodunk azon, ami sohasem lett meg. Dushméhü anyaföldünk kinálgatja drága kincseit, az életet, a kenyeret, a gyümölcsöt, a vasat, a szenet ... De hiába, ha nincs, aki elfogadja és emberi jólétté formálja ja föld ajándékait. S bármennyi jogosultsága legyen is önmagában minden egyes sztrájknak, gondolnunk kell arra, hogy együttvéve az összes sztrájkok végül is koldusbotra fogják juttatni nem a kompániákat, akik ellen irányulnak, hanem a dolgozó népet, az egész nemzetet. Ki tudja, hogy egy-két év múlva nem adnánk e térden állva hálát az Istennek, ha visszakaphatnánk azokat a gyümölcsöket, melyeket a nemzet gyümölcskertjeiben hagytunk elrothadni. x Ki tudja, hogy egy-két év múlva nem kerülünk-e oly helyzetbe, amikor jobb kezünket is odaadnánk, ha megvolna mindaz az ipari termék, gépezet, ruházat, felszerelés, amit a gazdasági tülekedés e keserves éveiben elmulasztottunk megteremteni! v ei íiuvnyun, i-vu^ju A UNRRA ÉS MAGYARORSZÁG (Folytatás az 1-ső oldalról) A külügyminisztérium levele biztató és ugyanakkor jelentőségteljes okmány is. Az amerikai magyarságnak nagy megnyugvására szolgál az, hogy kormányunk továbbra is foglalkozik Európa tönkretett népeinek helyzetével. Az amerikai magyarság nagy áldozatokat hoz magyar véreinek megsegítésére, de ha minden erejét meg is feszíti, egy millió első és második generációs magyar nem nyújthat eléggé \ hathatós segítséget tiz millió nyomorgó óhazai magyarnak. A legnagyobb fontossággal bir tehát, hogy az amerikai magyarság adományait hazánk kormánya megtetézze. kráciánk bőkezű támogatásáfr megérdemli. Tudomásunk van azonban arról, hogy a magyar kormány a külügyminisztérium fenti levele óta már ismertette , hazánk kormányával helyzetét és segítségre való rászorultságát. Ily körülmények között szilárdan bízhatunk abban, hogy hazánk kormánya nem fogja elutasítani a magyar népet. VÁLASZ KÖZPONTI HIVATALUNKNAK Az Igazgatóság határozata értelmében felterjesztett kérelemre az első választ Egyesületünk Központi Titkára Hon. Herman Eberharter congressmantól, a pennsylvaniai 32-ik választó kerület de-A külügyminisztérium levele azt a megnyugtató bizonyosságot szolgáltatja az ameri kai magyarságnak, hbgy amerikai hazánkban megvan a készség arra, hogy \ közvetlenül is támogassa a magyar népet. Különösen jelentőségteljes azonban a levél utolsó bekezdése, mely azt a benyomást kelti, mintha a magyar j kormány nem tárta volna fel hazánk kormánya előtt nehéz helyzetét és támogatásra való rászorultságát.... Bármi legyen az oka a magyar kormány tartózkodó magatartásának, bizonyosak vagyunk afelől, hogy azzal hazánk külügyminisztere teljesen tisztában van. Hazánk kormánya minden adatnak birtokában van, inelyből világosan kitűnik, hogy a közvetlen segélyre vonatkozó hivatalos kérelem nem azért maradt el, mert a magyar népnek nincs szüksége sürgős, hathatós, általános segítségre. Tisztában van hazánk kormánya azzal is, hogy a magyar nemzet soha el nem múló hálával fogadná Amerika segítségét. S az Egyesült Államok kormánya, mint a “Négy Szabadság” leghívebb bajnoka, nem tagadhatja meg a magyar népnek imádságos szivek millióiban élő reményét. Nem tagadhatja meg már azért sem, mert a magyar nemzet máris bebizonyította azt, hogy demomokrata párti képviselőjétől kapta. Az 1946 november 18- ikán -kelt levél szövegét fordításban közöljük. ‘ Kedves Mr. Révész: Megkaptam november 14-én kelt levelét, melyben tudomásomra hozza a Verhovay Segély Egylet Igazgatóságának az egyesület 55,000 tagja nevében hozott határozatát, mely szerint a szenvedő magyar népnek nyújtandó segély ügyében kéri közbenjárásomat és támogatásomat. Teljes szívvel egyetértek az önök egyesületével abban, hogy az éhező, szenvedő és támogatásra méltó magyar népen segíteni kell és a legerélyesebben fogom a Külügyminisztériumot kérni arra, hogy azt az országot is foglalják be egyéb európai országoknak nyújtandó segély tervébe. Szives üdvözlettel és köszönettel azért, hogy ez ügyben írtak nekem, maradok kiváló tisztelettel Herman. P. Eberharter.” Egyesületünk Igazgatósága és tagsága. nevében mondunk köszönetét Hon. Herman P. Eberharter képviselőnek azért, hogy ez ügyben való egyetértését ily nyomatékosan fejezte ki és határozott támogatását megígérte. Bizonyos az, hogy a magyar származású választó polgárok nem fogják elfelejteni azokat, akik sokat szenvedett óhazai véreink érdekében felemelt szavunkat meghallgatlak. Bízónyosra vesszük, hogyha megfelelő számú szenátort és képviselőt sikerül megnyernünk az ügynek, akkor a magyar nemzet hazánk kormányától is fog segítségben részesülni. KÉRELEM FIÓKJAINKHOZ Kérjük mindazokat a fiókokat, melyek még eddig nem jártak el ez ügyben, hogy a decemberi évi gyűlésen hozzanak az Igazgatóság döntéséhez hasonló határozatot és azt küldjék meg a Külügyminisztériumnak, a szenátus és a kongresszus tagjainak. A magyar népen nemcsak közvetlen adományokkal segíthetünk, hanem úgy is, hogy megszerezzük számára hazánk kormányának hathatós támogatását. Adjunk, amennyit csak tudunk, de ugyanakkor tegyünk meg mindent azért is, hogy megnyithassuk Ma- I gyarország számára mindazojkat a segélyforrásokat, melyekhez mint amerikai polgárok hozzáférhetünk. ST. CLAIR3VÍLLE, O. ÚJABB $100-08 ADOMÁNYA Örömmel jelentjük, hogy a St. Clairsville, O.-i 288-ik és 432-ik fiókok közösen ismét $100 adománnyal * járultak hozzá az Amerikai Magyar Segélyakció nemzetnie ntő munkájához. Rövid időn belül ez a második 100 dolláros ajándéka a St. Clairsville, O.-i fiókoknak. Midőn az adományért a szenvedő magyar nép nevében mondunk köszönetét, elismerésünket fejezzük ki e két fiók tagjainak áldo- I zat készségükért és a magyar nemzet iránti megható szeretetiiknek bizonyságáért. Verhovay események NAPTÁRA NOVEMBER 28. CSÜTÖRTÖK. — PHILADELPHIA, PA. — A philadelphiai 76- ik és a phoenixvillei 159-ik fiók arcképátadással egybekötött kegyeletes ünnepélye Kassa Bálint, Dees Béla, Smith Henrik és Miskiv Bálint emlékére. Az igazgatósági “Elismert” kitüntetés átadása Erdőssy Jánosnak és Pincehelyi Istvánnak. Kezdete 3 órakor. Hálaadás ünnepe ebben az esztendőben a keserűség napja lehet csak: a megtagadott hála lélektelen ünnepe. Bár legalább magába szállna a nemzet és eltűnődne azon, hogy hová vitte az önzés, a meg sem talált koncon való jmarakodás! Egy-két év múlva — ki tudja — talán már I az eltűnődés sem használ semmit és nem marad más csak a keserű, önkinzó megbánás ... Nekünk is, de az egész világnak is, erős és gazdag Amerikára van szüksége. És ennek az országnak mindene megvan ahhoz, hogy újból gazdag és erős lehessen. Senkinek a segítségére és irgalmára nincs rászorulva. C:ak egyre van szüksége, arra, hogy a maga erejévé! emelkedjen fel arra a magaslatra, melyen példaként állhat az egész világ előtt. Még egy ilyen esztendő és akkor igazán senkinek sem marad semmije, amiért égen-földön hálát adhatna bárkinek. DECEMBER 1, VASÁRNAP. LYNCH, KY. — A 310-ifc fiók arcképátadással egybekötött kegyeletes emlékünnepe délután 3 órai kezdettel a Római Katolikus Hitközség termében. DECEMBER 7, SZOMBAT Chicago, 111.— Az 503-ik fiók bankettje és táncmulatsága a veteránok tiszteletére, a Northwest Hallban, 7 órai kezdettel, Siitő Imre zenekarának közreműködésével. Jegy ára $1.50, csak a táncra 55 cent.
