Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-10-02 / 40. szám

{Vérit® vay journal) VOL. XXIX. ÉVFOLYAM 1946 OKTÓBER 2 NO. 40. SZÁM Szenzációs esemény veit a ceiumbusi Verhovay Otthon avatási ünnepélye! Állítólag az emerek min­denütt egyformák. Ha egyé­nenként külömböznek is egy­mástól, a társadalmi élet­ben a különféle és ellentétes elemek mindég úgy kevered­nek egymással, hogy a kö­zönség az ország minden részében s minden városá­ban ugyanazokat a tömeg­jellemvonásokat mutatja fel. Mindenütt megtaláljuk a jót, a rosszat, az együtt­működést és a széthúzást, a bőkezűséget és szűkmarkú­ságot, a bizalmat és az ás­­kálódást. A tapasztalat azonban el­lentmond ennek az állítás­nak és a tapasztalatra most példát is adtak nekünk Co­lumbus, O.-ban, ahol a ma­gyar kolónia bebizonyította, hogy egyes városok és tele­pek összlakossága között lel­ki tulajdonságok dolgában ép oly külömbségek vannak, mint az egyes emberek kö­zött. Vannak városok, ahol az egyik csoport ünnepe sem­mi visszhangot nem kelt a többi körében. Vannak vá­rosok, ahol minden kezde­ményezésre támadás, gya­nakvás, széthúzás a válasz. Vannak városok, ahol az egyes társadalmi alakulatok ősellenségként állanak egy­mással szemben. De nem mindenütt van igy. Nincs igy például Colum­­busban, ahol egy csoport örömét megosztja a többi, egy alakulat vállalkozásával szivesen együtt dolgoznak a testvéralakulatok s ahol minden kezdeményezést az érdeme szerint birál el és támogat a közönség. A messze vidékről Colum­­busba zarándokolt vendégek megilletődve és csodálattal állapították meg, hogy eb­ben a városban a magyar a magyarnak testvére és nem ellensége. VERHOVAY NAP. A columbusi magyarság testvériességének első jelét már a délelőtti órákban megkaptuk, amikor a Co­lumbusi Magyar Evangé­liumi és Református Egyház templomában találkoztunk. Itt van előttünk a gyülekezet szépen kiállitott heti levele, melyet az Istentiszteletre ké­szített Nt. Sziártó István lel­kész. A meghatódottság me­leg érzése futotta át lelkün­ket, mikor kinyitottuk a he­ti levelet és annak fejlécén ezt láttuk: 1946 SZEPTEMBER 22. VERHOVAY NAP. Igen, a columbusi ma­gyar református gyülekezet VERHOVAY NAPOT rende­zett abból az alkalomból, hogy a 129-ik fiók házat épitett a testvérsegités esz­méjének! És méghatódott­­£ águnk fokozódott, amikor az Istentiszteleti rendet kö­vető gyülekezeti hírek sorá­nak elején ezt olvastuk: “E mai napon, a Colum­busi Verhovay Napon, szere­tettel köszöntjük a nagy Verhovay Segély Egylet co­lumbusi fiókjának buzgó tagjait és tisztviselőit, ami­kor nagyban készülnek a Verhovay Otthon felavatá­sára. Különösen köszöntjük a külvárosi vendégeket és a központi hivatal érdemes tisztviselőit. l£ten áldását kérjük az uj Verhovay Ott­honra, hogy az mindenkor szolgálja a Magyar Igazsá­got és Becsületet! Gyarapítsa a jó magyar kultúra terjesz­tésével úgy a columbusi, mint az összes amerikai ma­gyarok jó hirnevét!” De meghatódottságunk te­tőpontját érte el, amikor Nt. Sziártó István lelkész rendkívül nagyvonalú, gon­dolatban, bátorításban gaz­dag, megindító melegséggel elmondott prédikációjában az Igét a Verhovay Segély Egylet történetére és testvér­­segítő tevékenységére alkal­mazta. Könnyek buggyantak a szemekbe, amikor rámuta­tott arra, hogy az egyesület testvér segítő munkája csúcs­pontját érte el abban, hogy a szenvedő magyar néphez elküldötte követét, Falussy Alajos igazgatót, akinek lá­togatása a magyar nép szá­mára bizonyítéka lesz annak hogy az amerikai magyarság keresztény hite a kifosztott és megsebesitett testvérek megmentésében és megsegí­tésében nyilatkozik meg.... A lélekemelő, utat mutató Istentisztelet csőd álatosan szép, méltó megnyitása volt a Verhovay Otthon felava­tási ünnepségének. Hálás szeretettel mondunk köszö­netét a columbusi reformá­tus egyház melegszívű lelki­pásztorának azért, hogy a mi egyesületi ünnepségünk fe­lett meghúzta a hitből faka­dó testTérsaeretet harangját s ^tagságunkat megajándé­kozta ennek az ünnepélynek első, felejthetetlen élményé­vel . , . A BANKETT. Az Istentisztelet végezté- j vei a vendégek hatalmas se­rege átvonult a Verhovay Otthonhoz. A vezetőség előre tudta azonban azt, hogy annyi vendég lesz ez alka­lommal, hogy a bankettet lehetetlenség volna az épü­letben mgtartani és ezért egy hatalmas cirkusz sátrat szereztek be és azt az épület mögötti tágas térségen állí­tották fel és ott terítették meg az asztalokat. Számításuk be is vált, mert legalább 500 főnyi közönség foglalt helyet a hatalmas sá­tor árnyékában. Ugyan­akkor persze a rendezőség ünnepi díszbe öltöztette úgy a Verhovay Otthont, mint a sátrat . . . meg is látszott mind a kettőn az a boldog szeretet, mellyel a fiók ve­zetői és tagjai erre az ünne­pélyre készültek. Percek alatt elfoglalták a vendégek helyeiket és ekkor Nt. Sziártó István lelkipász­tor mondott lélekemelő asz­tali áldást, melyben Isten gazdag áldását kérte az uj Verhovay Otthon lakóira és vendégeire. Az ebéd felszolgálása uj kettős meglepetést hozott. Nem tudjuk, hogy kikről írjunk nagyobb elragadtatás­sal: a remek ebédet elkészítő Verhovay Női Club tagjai­ról, akik utólérhetetlen sza­­kácsmüvéssettel olyan lako­mát főztek, melyhez hason­lót talán még seholsem él­veztünk, — vagy a Műked­velő Kör női tagjairól, akik rendkívül tetszetős egyenru­háikban, előre kidolgozott és gondosan begyakorlott rend­szerrel oly gyorsan, ügyesen, (Folytatás a 2-ik oldalon) AZ I6AZGATÓSÁS9 SYÜLÉS KÖZÉRDEKŰ HATÁROZATAI Egyesületünk Igazgatósága szeptember 16-ától 21-ig tartotta meg rendes őszi gyűlését, melynek jegyzőkönyvét lapunk következő számában fogjuk közölni. Tekintettel azonban arra, hogy úgy egyesületünk tagsága, mint az amerikai magyar közönség nagy érdeklődéssel várja az igazgatóság közérdekű ügyekben hozott határozatainak is­mertetését, a jegyzőkönyv közlését, szokás szerint, meg­előzzük azzal, hogy az egyes kiemelkedő döntésekről már most jelentést teszünk. A SEGÉLYAKCIÓ Régóta ez volt az első eset, hogy az Igazgatóság nem vehetett részt teljes létszámban a gyűlésen. Kelemen P. János daytoni igazgató és szerkesztő tagtársunk súlyos be­tegségéből épül fel s igy nem jelenhetett meg Pittsburgh­­ban. Igazgatóságunk táviratban fejezte ki neki sajnálatát s mielőbbi gyógyulására vonatkozó jókívánságait. Falussy Alajos ügyvéd, New York-i igazgatónk pedig a gyűlésnek csak az első napján lehetett jelen, azután visz­­sza kellett térnie New York városába, mert a rákövetkező napon már elindult Magyarországra, mint az Amerikai Se­gélyakció három tagú küldöttségének egyesületünket kép­viselő tagja. Azóta már megérkezett Magyarországra. Az Amerikai Magyar Segélyakció kezdettől fogva szív­ügye volt a Verhovay Segély Egylet minden tagjának és igazgatójának. Ennek jele és bizonyítéka az is, hogy egye­sületünk Magyarországra küldte második generációs tag­­társunknak ezt az izzó magyar érzésű kiváló képviselőjét. Természetes tehát, hogy az Igazgatóság részletesen meg­hányta vetette a segélyakció ügyét is és ezzel kapcsolat­ban a következő határozatot hozta: “Az Igazgatóság az Amerikai Magyar Segélyakció leg­utóbbi négy hónapi tevékenységét bírálva sajnálattal álla­pítja meg, hogy az semmiképen sem kielégítő. Leszögezni kívánja az igazgatóság, hogy a jövőben ilyen eredmények­kel megelégedve nem lesz. Amennyiben a Segélyakció központi vezetősége kielégítő eredményt nem tud felmu­tatni, kénytelen lesz megfelelő intézkedéseket tenni, mert feltétlenül meg kell állapítani azt, hogy a mozgalom sike­rét ki vagy mi akadályozza meg. Az Igazgatóság az eddigi sikertelenséget egyrészt an­nak tudja be, hogy az akciónak még mindig nincsenek amerikai védnökei s ennek következtében még mindig nem sikerült megnyitni azokat a forrásokat, ahonnét tekin­télyes adományokat várhatnánk. Ép ezért az Igazgatóság kéri az Amerikai Magyar Segélyakció ügyvezető bizottsá­gát, hogy a több mint egy esztendő óta húzódó “sponsor”­­kérdést haladéktalanul juttassa dűlőre!” Falussy Alajos igazgató Magyarországról való vissza­térése után, valószínűleg október havában, az Igazgatóság­nak fog elsősorban beszámolni az Óhazában szerzett tapasz­talatairól. AZ OSZTALÉK Igazgatóságunk az egyesület actuary-jának javaslatára a háború tartamára felfüggesztette az osztalékok utalását. Időközben az állami biztosítási hatóságok utasították az egyesületet, hogy amennyiben osztalékot fizetne ki, annak összegét szakszerű számítások alapján állapítsa meg. A biztosítási hatóságok utasítása értelmében igazgató­ságunk a tavaszi gyűlésen megbízta az egyesület actuary­­ját, hogy végezze el a számításokat és javaslatát terjessze elő ezen az őszi gyűlésen. E. T. Knodel actuary a biztosítási hatóságok idevonat­kozó részletes utasításainak figyelembe vételével el is ké­szítette javaslatát, melyet az igazgatóság magáévá tett. Rámutatott egyesületünk biztosítási szakértője arra, hogy a biztositó vállalatok befektetései utáni jövedelem állan­­(Folytatás a 2-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom