Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-07-17 / 29. szám
B-ik oldal Verhovayak Lapja 1946 julius 17 SOUTH BENŐ MÁSODIK DIJAT NYERT FÉRFI CSAPATA Az országos kuglizó mérkőzésen a második dijat nyerte el a South Bend, Ind.-i 132-ik fiók lelkes férficsapata, mely ugyanakkor külön dijat is nyert, mert 979 fával a legmagasabb egyes játékot játszotta le. ügy a tagszerzési versenyen, min" a kuglizó mérkőzésen nagyszerűen szerepelt a South Bend, Ind.-i 132-ik fiók, melynek különböző teljesítményeit sokszorosan megtapsolta a jubileumi ünnepségek közönsége. FIÓK-HÍREK (Folytatás a 7-ik oldalról) azon reménységünknek is, hogy az eddig adakozók nemes példáját követve, máshonnan is kapunk majd adományokat szeretett tagtársunk részére. Minden e célra küldött adományt hivatalos lapunkban nyugtázunk ezután is. Őszinte hálával köszönjük meg a következő adományokat: 24-ik fiók $10, 342-ik fiók $5, 216-ik fiók $5, 163-ik fiók $5, 36t-ik Női*fiók $10, 430ik fiók $2, 43-ik fiók $10, 46-ik fiók $2, 129-ik fiók $10, 226-ik fiók $5, 83-ik fiók $6, 164-ik fiók $3, 296-ik fiók $10, 171-ik fiók $5, 36-ik fiók $5, 187-ik fiók $5, 189-ik és 369-ik fiók $15, 514-ik fiók $5, 26-ik fiók $2, 35-ik fiók $10, 20-ik fiók $5, 71-ik fiók $5, 448-ik fiók $5, 104-ik fióktól Mrs. Rufus Palmer $1 éá Mrs. Detky Erzsébet $1, 443-ik fiók $2,50, 500-ik fiók $25, 90-ik fiók $5, összesen befols't eddig $179.50. Kerekes Gyula, ügykezelő. 168-IK FIÓK. — PALMERTON, PA. — Tisztelettel értesítem a tagtársakat, hogy a havidijak beszedését fiókunkban minden hónap 12-én és 13-án végzem el. Kérem a 168-ik fiók tagjait, hogy e napokon legyenek készen a havidijak befizetésére. Amenynyiben e két nap közül az egyik vasárnap vagy ünnepnapra esik, a kollektálást a következő hétköznapon végzem el. Tagtársi tisztelettel Gyermeli János, ügykezelő. 464-IK FIÓK. — WEIRTON, W. VA. — Értesítem a 464-IK fiók minden tagjátr hogy Máté István, a 464-ik Szörnyű merénylet “Az egész környéket megdöbbentette — irja Cibolya József tagtársunk, a 174-ik fiók ügykezelője — Csigi Pál testvérünk szörnyű esete . . . Bátor, hidegvérű leánykájának, Irénkének köszönhetik mind a ketten életüket, mert megőrizve lélekjelentétét, segítségért futott, nyomában a merénylővel, aki végül is elfáradt s abba hagyta üldözését. Az egész erdőt felkutatták, de még nyoma sincs a merénylőnek. Csigi tagtársunk péntek este vérátömlesztés és penicillinnel való kezelés után kissé erősebbnek látszik, bár rengeteg vért veszített az alatt a két óra alatt, mig a mentők megtalálták Irénke vezetésével, Több gyanús egyént kihallgattak, de Irénke még egyikben sem ismerte fel merénylőjüket . . . Csigi tagtársunk tizenketted magával tagja a 174-ik fióknak.” Cibolya József ügykezelő a megdöbbentő sorokat egy újságcikk kíséretében küldte fiók ügykezelője, tisztségéről lemondott, tekintettel arra, hogy Weirtonból elköltözött. A 464-ik fiók ügykezelői tisztségének betöltésére kineveztük Mrs. BATTISTA PÉTERT, 915 Fourth Ave., Weirton, W. Va. Kérem a fiók tagjait, hogy havidijaikat az uj ügykezelőnél szíveskedjenek befizetni és minden hivatalos ügyben bizalommal forduljanak hozzá. Tagtársi tisztelettel: BENCZE JÁNOS, közp. elnök. be, melyből a következőket tudjuk meg. Julius 4-én reggel 9 órakor Csigi Pál, 55 éves tagtársunk, 1820 Bundy streeti otthonából 12 éves leányával, Irénkével, kiment az erdőbe a West Mountain oldalára, áfonyát szedni. Egy ismeretlen férfi csatlakozott hozzájuk és megkérdezte a kislányt, hogy segithet-e és mikor igenlő választ kapott, együtt folytatták a munkát. Vagy ötven lábnyira lehetett Irénke az édesapjától, mikor az egyik bokorból felbukkanva feléje nézett és elszörnyedve látta, hogy az idegen belemártotta a kését édesapja hátába. A kétségbeesett apa súlyos sebe ellenére is heves ellenállást fejtett ki s Irénke dermedten hallotta, amint igy kiáltott: “Csinálj velem, amit akarsz, de a leányomat ne bántsd!” Ekkor összeesett és az idegen elindult Irénke felé. A kislány felsikoltott és elkezdett szaladni. A merénylő utána rohant, de nem bírta utolérni a kétségbeesetten szaladó kislányt, aki szerencsésen elért a város szélére és ott megállított egy férfit, aki hazavitte a zokogó reszkető gyermeket. Az elborzadt család azonnal felhivta a rendőrséget, de már 11 óra volt, mire három rendőr megtalálta Irénke vezetése mellett a tizenkét kés-szurta sebből vérző édesapát. Az eszméletlen férfit azon-JÓKAI MÓR REGÉNYE: a kőszívű EMBER FIAI (Folytatás). — No? És? — No, és a mieink azt mondják, hogy a közügyért szívesen beverik a más fejét; de a maguk fejét nincsen kedvük beveretni a közügyért. Nem lehet őket semmi tettlegességekre biztatni. — Gyáva fickók, — mormogá Rideghváry s a csengetyükhöz nyúlt. Az eddig alkalmazott hadicselek mind nem sikerültek. Először is: a teremben több volt a fehér toll, mint a fekete toll. Másodszor: a fehér toll nem unta meg délután négy óráig sem a structojás-költő forróságot, sem a koplalást, sem a fekete tollas szónoklatokat; Tallérosy beszédein még inkább delektálta is magát. Harmadszor: a fehér tollas szónokok nem ijedtek meg a fiskális akcióktól: fizettek és szónokoltak. Negyedszer: a tekintetes rendek meg most hozzá nem akarnak egy kis verekedést improvizálni, a mi szokás szerint a fehér toll ajtón-ablakon kimenekülésével végződjék. Következett az ötödik eszköz: az ülés feloszlatása. Rideghváry megrázta a csengetyüt s elkezdte a hozzá legközelebb állóknak egész csendes hangon előadni, hogy ilyen zaj és ingerültség mellett a higgadt tanácskozás folyama fenn nem tarható; és a többi ... de alig ért mondata közepére, midőn bámulva vette észre, hogy egyszerre elcsendesült minden lárma, olyan hallgatás állt be rögtön, hogy a légydöngést meg lehetett volna hallani. S ebben a sirbolti csendben kellett neki elmondani azt az elnöki nézetét, hogy ily irtóztató zajban a tanácskozás nem folytatható. Ez igazán tréfás hatású észrevétel volt. — Hát van itt zaj? — kérdé Tormándy mosolyogva. Rideghváry látta, hogy itt rajta kívül még más karmester is van. Persze, hogy van. A fehér tolinak előre ki van adva a rendelet, hogy a mint az elnök csengetyűjét hallja, mintha elvágták volna a nyakát, úgy elhallgasson minden ember. A fekete toll azután magától elhallgat, mikor látja, hogy a másik elnémult s tulajdon pártfőnöke nyitja a száját beszédre. Ilyenformán a legfurfangosabb elhallgatás hosszú szünete áll be. E ravasz békekötés egészen kihozta türelméből az adminisztrátort. Neki az keltett volna, hogy orditson mindenki torka szakadtából. Ahelyett mindenki az ő szájába nézett, hogy mit fog hát mondani. Erőszakolni kellett a tervet. — Most nincs zaj, —* mondá epésen; — de mihelyt folytatni fogjuk a tanácskozmányt, ismét lesz. A gyűlés szenvedélyessé vált. Én elnöki jogommal élek s az ülést feloszlatom. (Folytatjuk) nal bevitték a scrantoni State kórházba, ahol az orvosok megkezdték a súlyosan sebesült édesapa életének megmentéséért a harcot. Vérátömlesztések és penicillinnel való kezelés után jelentették, hogy van remény a felépülésére . . . A rendőrség ekkor kihallgatta az édesapát és írónkét és ezután a városi, megyei és állami rendőrség elindult az erdőbe, hogy felkutassák a 32 év körüli, öt láb 11 inch magasságú, ismeretlen merénylőt, akinek Irénke is áldozatul esett volna, ha az utolsó pillanatban nem tudta volna felrázni magát abból a rémült dermedtségből, mely az apja ellen intézett gyilkos merénylet láttára megbénította. Irénke igy mentette meg édesapját, de Csigi Pál csaknem az élete árán mentette meg szeretett kislányát is azzal, hogy sok sebéből vérezve is viaskodott merénylőjével , hogy igy adjon lehetőséget a kis Irénkének arra, hogy elmeneküljön. . . Adja Isten, hogy mire e sorok megjelennek, Csigi Pál tagtársunk a gyógyulás útjára lépjen, hogy ismét szivére ölelhesse szeretteit és tizenkét súlyos sebe árán megmentett drága kislányát, Irénkét.
