Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1946-07-10 / 28. szám

ß-ik oldal Verhovay ak Lapja 1946 julius 16 VERHOVAY ÜGYKEZELŐK ALBUMA MÁTYÁS KÁLMÁN—524-IK FIÓK—LOS ANGELES,CAL. Nagy lelkesedéssel fogadta a Verhovay tagság 1945 má­jus havában azt a hirt, hogy megalakult az 524-ik fiók, egyesületünk első fiókja Ca- I liforniában. Azóta az uj fiók hatalmas lépésekkel haladt előre ugyannyira, hogy 125 I főnyi tagságát a 60 éves ju- 1 bileumi ünnepeken Mrs. Lo­vas Kelén képviselhette, aki, mint a fiók volt ügykezelője, I s a jubileumi verseny egyik nyertese, az Egyesület dísz­vendége volt e nagy esemé­nyen. i Utóda, Mátyás Kálmán, akit 1946 januárjában választott meg az 524-ik fiók, szintén tapasztalt ember az egyleti élet terén 1939 augusztusában lépett be egyesületünkbe a| Detroit, Mich.-i 58-ik fióknál. 1941-ben több, mint fél esz­tendőn át, mint helyi szervező működött, majd 1942-ben megválasztották ügykezelőnek. Tisztségét 1943 végéig vi­selte s akkor lemondott, mert Californiába költözött. Má­tyás Kálmán ügykezelőnk épitési vállalkozó és 4795 Tem­pleton Street, Los Angeles, Calif.-ban lakik. Szilágyballán, Magyarországon, született 1912 február 25-én 17 esztendős korában jött Amerikába, 1929 áprili­sában. 1940 december 7-én vette nőül Fanchal Lidiát. Mátyás Kálmán ügykezelő tagtársunk, aki a Los An­geles-i Immanuel Magyar Baptista Hitközség bizottsági tagja, tisztában van azzal a nagy felelősséggel, mely egy uj fiók vezetésével jár. California a lehetőségek uj ha­zája, ahol egy gyakorlott tagszerző rendkívül sikeres mun­kát végezhet. Már pedig Mátyás Kálmán már detroiti mű­ködése idején is megmutatta képességeit, hiszen két és fél év alatt 65 uj tagot* szerzett. Erősen bizunk abban, hogy az őt szívből becsülő Los Angeles-i magyarság körében foly­tatni fogja azt a szép munkát, amit oly elismerésreméltó eredménnyel végzett Detroitban. JÓKAI MÓR REGÉNYE: a kőszívű EMBER FIAI AZ AMERIKAI MAGYAR SEGÉLYAKCIÓ KÖZLEMÉNYEI (Folytatás a 6-ik oldalról) nek. derék testvéreink, hogy még a nyári mulatságokat, piknikeket, magyar napokat és hasonló összejöveteleket is egyre nagyobb számban a Segélyakció javára rendez­zék. Minden dicséretet meg­érdemel az ilyen nemes gon­dolkodás, annál inkább, mert az óhazai szegények gyomra és a betegek fájdalma nem ismeri az úgynevezett “ubor­ka” szezont —a relief tehát a nyár folyamán sem szüne­telhet. De nem csupán készülődés­ről kap hirt a központi iro­da, hanem százasokkal mér­hető sikerekről is. Philadel­phia magyarsága például $939.22-t küldött be a köz­pontba, melynek javarészét mulatságokon gyűjtötték ösz­­sze ottani 20-ik osztályunk barátai. És amint a fáradha­tatlan Nagy Lajos titkárunk leveléből kitűnik, a philadel­phiai nyári mulatságok csak most kezdődnek majd el iga­zán ! Hát ők is, mint megannyi más amerikai magyar góc­pont magyarsága elmondhat- j ja magáról, hogy nyugodt j lelkiismerettel “muruík”, a jövedelemből orvosság, vita­minok, élelem: egyszóval szeretetadománvok sok-sok tonnája lesz az eredmény, azaz vigadni fog tőle a ten­gerentúl sínylődő, de újjáéle­désben bizakodó, egyre több amerikai segélyt váró ma­gyar nép is. (Folytatás) Rettentő beszédnek kell azt mondanunk, mert nem kevesebbet involvált, mint a szathmári tizenkét pont paraphrazisát. Mi volt az a szathmári tizenkét pont? Tizenkét üs­tökös csillag egyszerre az égen, együtt egy dicskört képe­­zők, melynek ragyogó neve “népfenség!” Még most is ragyognak. Akkor nagy küzdelemnek voltak okozói, megyéről megyére. Még csak e szó kimondása is: “szathmári tizenkét pont”, a vihar jelszava volt. Tormándy végszavait a zivatar nyelte el. Jobbról­­balról szakadatlanul dörgő “éljen” és “le vele!” orditás tölté meg a termet. De mind a két nemű kiáltás egyensúlyt tarta egy­másnak. Az elnök adminisztrátor izgatatlari kedéllyel ült cifra karszékében, mint egy múmia. Úgy vette ezt az “ensemble”-!, mintha az előadott operában karmesteri minőségben működnék, ki az előtte fekvő partitúrából előre látja, hogy mikor jön egy “scherzo”, mikor az “allegro”? mikor kell az öreg dobnak a bombardonnal versenyre kelni, s legfeljebb azon botránkozik meg, ha az általános “tintamarre” közepeit öreg dob és bombardon nem teljesitik előrevárt animoval rendeltetésüket. A publikum füledobja ugyan meg van már elégedve á lárma nagyszerűségével; de a maestrot valami nem elé­gíti ki. Szemei a rendezőt látszanak keresni. Előkerül. — Nos, Szalmás? — szól a kérdés a karszék háta mögé settenkedő alakhoz. Méltóságos uram, baj van. — Mi baj? — A fehér tollasok uj manővert csináltak. Eddig mindig azt követték, hogy legbékeszeretőbb embereiket tolták a középre, a kik, ha a mieink valamit akartak kez­deni, az övéiket a verekedéstől visszatartsák. Most pedig megforditották a rendet. A leghiresebb verekedő népet, a béledi korteseket áilitották a mi népeinkhez legköze­lebb. (Folytatjuk) KERESTETÉSEK KOCSIS JÁNOSNÉ, szül. Konkoly Margit, Edelény, Magyarország, Kossuth ut 95, Sepesy Jánoshoz, 1056 S. Liddesdale, Detroit, 25, Mich., intézett levelében ar­ra kéri e tagtársunkat, hogy kísérelné meg a követ­kezők felkutatását: Pogány Károly (utolsó lakhely, Wii­­locks, Pa.), Pogány Ferenc, Pogány Istvánná szül. Có­­koly Mária, Konkoly Pál és neje Simon Julia, Orosz Im­­réné szül. Kocsis Mária. A fentiekről semmit sem tud és nagyon kéri, hogy akár ők, akár hozzátartozóik szíves­kedjenek élet jelt adni ma­gukról Sepessy János tag­társunkhoz címzett levélben. * * * GALFALVY ISTVÁN, 11-03223, Depot 401, Hot 10, Mulsanne, (Sarthe), France, ezúton kéri nagybátyját, Gálfalvy József konzervgyá­­rost, aki 1914-ben vándorolt ki családjával együtt Kadács községből, hogy írjon neki a fent megadott címre. Egyesületünk hálás kö­szönettel veszi, ha olvasóink közül az, aki a fentiek egyikét ismeri, e hirdetésre felhívja az illetők figyelmét.--------------v--------------­UJ DOLLÁR BEVÁLTÁSI RENDSZER Áz Ellenőrző Bizottság Jelentése JEGYZŐKÖNYV felvétetett a Verhovay Segély Egylet központi hivatalában, 436 Fourth Avenue, Pittsburgh, Pa., az Ellenőrző Bizottság rendes harmadévi vizsgálata alkalmából, 1946 junius 17-től junius 29-ig bezárólag. Jelen vannak: Kunstadt Ernő, Mrs. Lucas Jolán és Nyiráti Sándor. Vizsgálataink folyamán megállapítottuk, hogy az 1946 január 1. és április 30-ika között beérkezett összes havidijak, bondok után esedékes kamatok és általános bevé­telek rendes időben letétbe helyeztettek a Pittsburghi Mellon és First National .Bank­ban. Ellenőriztük a Letéti Alap, Kölcsönök, Betegsegélyek, a Verhovay Központi Hi­vatal Épülete, a Fiókok vagyona és a Verhovay alap kötvényeit és azok pontos és hozzáértő kezeléséről meggyőződtünk. Megállapítottuk, hogy a Központi Hivatalnak a Hivatalos lapban megjelent kimutatásai az Egyesület anyagi állapotának tiszta képét nyújtják. A Mellon Bank acélszekrényeiben elhelyezett összes bondokat hiánytalanul meg­találtuk és ugyanakkor megállapítottuk, hogy a központi hivatal a kamatszelvényeket pontosan beváltotta és elkönyvelte. Egyesületünk vagyonának kimutatását az 1946. évi első ellenőrzési időszakról a következőkben terjesztjük elő: 1946 április 30-án ____________$7,654,060.34 1945 december 31-én__________$7,358,633.62 Gyarapodás (4 hó alatt) ______$ 295,426.72 A fenti összeg az 1945. évi üzletvezetéssel összehasonlítva kedvező gyarapodást jelent. Bár a kifizetett betegsegélyek összege némileg növekedett, a halálozási arány ugyanezen időszakban csökkent. A fenti adatok alapján alakult ki az a meggyőződésünk, hogy az 1946. esztendő egyike lesz a Verhovay Segély Egylet legeredményesebb éveinek. Pittsburgh, Pa., 1946. junius 29. KUNSTADT ERNŐ NYIRÁTI SÁNDOR LUCAS JOLÁN Eli. Biz. Elnök Eli. Biz. Tag Eli. Biz. Jegyző A budapesti Nemzeti Bank uj rendszert vezetett be az Amerikából Óhazába küldött dollárok beváltása terén. Köztudomású, hogy az Óha­zában magánúton többet ad­tak a dollárért, mint a Nem­zeti Bankban, mely a hivata­los árfolyam szerint váltotta be a dollárokat. Az uj rend­szer azonban nagy kedvez­ményt biztosit azok részére, akik Amerikából dollárokat kapnak. A Nemzeti Bank az átutalt összegnek 40%-át a hivatalos árfolyam szerint váltja be, míg 60%-áért a mindenkori magánértékelés­ben kialakult összeget fizeti ki. Ilyesformán a Nemzeti Bank a magánpiacon kiala­kuló dollár árfolyamnak 75— 80%-át fogja kifizetni, akár egyszerre, akár részletekben a címzetteknek. A magánér­tékelés és a hivatalos árfo­lyam között tehát oly csekély lesz a külömbség, hogy sen­kinek sem keli többé a dollár magánpiacon való beváltásá­val járó kockázatot magára vállalnia ahhoz, hogy a dol­lár vásárló értékének meg­felelő összeget kapjon. Bíz­vást küldhetjük tehát Óha­zába dollárjainkat, mert a Nemzeti Bank a lehető leg­­méltányosabb árfolyam sze­rint váltja be azokat. BUY SAVINGS BONDS

Next

/
Oldalképek
Tartalom