Verhovayak Lapja, 1946 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1946-01-02 / 1. szám
£-ik oldal 1946 január 2 adásai jeleit görnyedve aggódva gondol arra a tagtársra, aki huzza-halasztja vállalt kötelességének teljesítését, kockára tévén jeleségének, gyermekeinek jövendőjét . . . Ki érti meg azt, hogy hány ily aggodalomban eltöltött órának az eredménye az, hogy másnap megint csak elindul, hátat ferdít munkájára váró otthonának, jel áldozza családi életét, hogy embertársának érdekében, jövőjének biztosítására még egy kísérletet tegyen . . . Ha tagtársaink bele tudnának nézni az ügykezelőnek a leikébe az ily tusakodással terhes órákon, akkor megértenék, hogy őt mindég mosollyal kell jogadniok, mindég készen kell lenniök az ő látogatására és meg kellene őt óvniok minden elkerülhető járadozástól . . . így kellene tenniők, mert a Verhovay ügykezelő nem üzletember, aki járadozása mértékébn kapja meg fizetését . . . Még amelyik fiók díjazza is a munkáját, távolról sem díjazza úgy, mint bárki mást, aki neki dolgozik . . . S amikor a beteg segély-igényekkel, haláleseti jelen, lésekkel s hasonló ügyekkel foglalkozik, ki gondol arra, hogy ezek oly munkák, melyek együttjárnak az ügykezeléssel, de amelyekért külön fizetést még a biztositó társaságok ügynöke sem kap, még kevésbbé az egyleti tisztviselő? De ha hozzátesszük mindehhez azt, amit ügykezelő tagtársaink — s a velük együtt dolgozó tisztviselők — végeznek hazafias, emberbaráti és a mi saját magyar mozgalmainkban ... és ha mindezekre a teljesítményekre úgy nézünk, mint az ő áldozataikra, akkor megértjük, hogy milyen óriási értéke egyesületünknek min den ügykezelője ... S ha a tagság egyszer megértené az önfeláldozásnak és szolgálatkészségnek bennük megmutatkozó mértékét, akkor nem volna egyetlen Verhovay tag sem, aki ne adózna a legnagyobb tisztelettel és igaz, szivbeli hálával egyesületünk ez élmunkásainak, a Verhovay élet pilléreinek . . . Az emberi élet legnagyobb szépségeit azokban láthatjuk meg, akik a testvéri szeretet önfeláldozó hűséggel gyakorolják. Ez jellemzi a történelem igazi nagy alakjait, akik áz emberiséget a haladás utján előrevitték. S ez a tulajdonság meglehet az egyszerű, kevés iskolát járt munkásemberben épp úgy, mint a tudósban vagy a nemzeti közélet kiválóságaiban. Nekünk nagy büszkeségünk, hogy egyesületünkben százával vannak ilyen férfiak és nők, akik embertársaik javát önfeláldozó hűséggel szci gálva a legszebb emberi értékeket képviselik. S az ilyen önfeláldozást nem is lehet mértéke szerint megjutalmazni. A közért való munkának egyetlen igazi jutalma az eredmény és minden bírálattal és csalódással szemben vigasztalása az a tudat, hogy az emberiség javát szolgáltuk. Szeretnénk, ha ügykezelő és fióktisztviselő tagtársaink megér eznék e sorokból, hogy vannak, akik megértik és értékelik nagy munkájukat. S ugyanakkor szeretnének, ha ők is meglátnák munkásságuknak azt a valósággal költői szépségét, mely abban rejlik, hogy azt nem önérdekből, hanem önzetlenségből . . . nem a di csőségért, hanem a szolgálatért . . . nem önmagukért, hanem embertársaikért . . . nem haszonlesésből, hanem szeretetből végzik . . . Egyesületünk 60-ik jubileumi évében mindezeknek a nemes tulajdonságoknak különös mértékben kell megmutaikoznick egyesületi munkatársaink tevékenységében. Nagy feladataink vannak egyleti téren . . . nemzetiségünk terén . . . ifjúságunk érdekében való mun\ kánkban ... A legnagyobb feladatot azonban egyesületünk jövője jelenti. Mert az idők változásával feladataink is megcserélődnek . . . Alig pár éve még a War Bondok terjesztése terén voltak nagy feladataink s ime, ennek helyét máris egy uj, annál is nagyobb feladat foglalta el: a Magyar Segély Akció támogatása. De az Egyesület jövője állandó feladat és bármily buzgalommal kapcsolódunk bele minden más mozgalomba, ezt mindég szev\ előtt kell tartanunk és mindég időt kell szakítanunk arra, hogy a Verhovay jövőjét építsük. E jubileumi esztendő elején a nagy, hat hónapos tagszerzési versenyben építjük egyesületünk jövőjét. Nagy feladat s teljesítése nehéz munkával jár. De nem riadhatunk vissza a nehézségektől. Ha a hazeltohi 13 bányász, ifjú amerikás korában nem riadt vissza attól, hogy egyesületet alapítson, mi, régi amerikások, vagy itt született leszármazottak, vem riadhatnak vissza a naggyá növekedett egyesület fejlesztésének aránylag kisebb nehézségeitől. Március 31 én ér véget a jubileumi verseny. Az előttünk cnó három hónap lesz erőpróbája egyesületünk tisztviselőg irdájának A Verhovay életképességnek ez év első háir~'■* hónap iban minden kételyt, elsöprő bizonyossággal kell megmutatkoznia, éj semmit m sem fog job-Verhovayak Lapja A VERHOVAY HELYE AZ AMERIKAI ORSZÁGOS EGYLET! ÉLETIEÜ (Folytatás az 1-ső oldalról) rikai egyesület tartozik ebbe a hatalmas szövetségbe. Ennek a 105 egyletnek a tagságáról mondotta Farrar Newberry, a Kongresszus leköszönő elnöke azt, hogy “az amerikai polgárság legértékesebb elemeinek ke resztmetszetét’’ képviseli, melynek “az otthon védelmére megteremtett anyagi szerkezete sziklaszilárd s azt, ugyanakkor, átitatja tagtársaink, családjaik és az emberiség egyre szélesebb körű szolgálatának magasztos célkitűzése.” Látjuk ebből a rövid jellemzésből, hogy a Verhovay úgy tevékenységében, mint célkitűzésében teljesen beleolvadt abba a gondolatvilág' ba, melyben ■ a nagy amerikai egyletek élnek. A Verhovayt azonban a puszta tagsági kapcsolatnál sokkal mélyebb szálak fűzik az országos fraternális kongresszushoz. A legjelentősebb szál a közös múlt . . . a National Fraternal Congress ugyanis 1886 februári jában alakult, mindössze 9 hónappal a Verhovay Segély Egylet megalakulása előtt. A Verhovay az amerikai fraternálizmus kezdetén indult el útjára s ma a Verhovay öntudat egyik legfőbb forrása az a tény, hiögy az amerikai magyarság testvérsegitő tevékeny* sége egybeesik az amerikai fraternalizmus hajnalával. A Verhovay egyletalapitók nem utánoztak, ők is akkor kezdték él a nagy munkát, amikor az amerikaiak, s együtt fejlődött a Verhovayban a magyar egyleti élet az amerikaival. S ma valósággal jelképes jelentősége van annak, hogy az amerikai fraternális kongresszus és a Verhovay, mint a testvérsegitő eszmék ikergyen mekei, együtt ünnepük meg születésnapjaikat... s egyszerre, egyazon évben ünnepük meg a 60 éves jubileumot. A VERHOVAY EGYENRANGÚSÁGA Még mélyebbe' teszik az országos fraternális kon gresszussal való kapcsolatainkat azok az adatok, melyek azt bizonyítják, hogy a Verhovay nemcsak, hogy nem maradt et az amerikai egyletek mögött, hanem velük mindenben egyenrangú helyet biztosított magának. az amerikai egyletek nagy családjában. A következő néhány adat további fórrá sa a Verhovay öntudatnak... A Testvérsegitő Egyesületek Országos Kongresszusához tartozó 105 egylet közül 1944 végén 74 jelentette taglétszámának megnövekedő) sét. A Verhovay egyike volt a 74 haladó egyesületnek. A kongresszushoz tartozó egyesületek tiszta taglétszám növekedése az elmúlt évben 97,107-et tett ki és az érvényben lévő biztosítások összege $128,866,364-el emelkedett. Az átlagos növekedés egyesületenként 943 tag és $1,227,000 biztosítási összeg volt. Ezzel szemben a Verhovay Segély Egylet taglétszáma 1944-ben 2172-el emelkedett és biztosítási összegben a növekedés több mint mái félmillió dollárt tett ki. Úgy taglétszám növekedésben, mint az érvényben lévő biztosítás összegében a Verhovay messze meghaladta az országos átlagot. Azok, okik a magyar egyletek lekicsütylásében lelik kedvüket, megszégyenülve láthatják, hogy a Verhovay nemcsak lépést tartott a sokkal kedvezőbb körülmé\ nyék között útnak induló amerikai egyletekkel, hanem: sok tekintetben túlszárnyalta azokat. Ez az oka annak, hogy az amerikai fraternális lapok szám talanszcr megemlékeznek a Verhovayról s tevékenységeit a legnagyobb elismeréssel méltatják. S ez az oka annak is, hogy a Verhovay már régesrégen átlépte az amerikai magyar élet területének határait. Volt idő, amikor még a Verhovayak is úgy gondoltak egyesületükre, mint egy ki zárólagosan magyar nemzetiségi szövetkezésre. Ez az idő régen elmúlt. Nincs nemzetiség, felekezet, politikai párt, társadalmi osztály, melynek ne volna képviselője a Verhovay tagság nagy családjában. Kicsiben, a Verhovay ugyanúgy a nemzetiségek olvasztó kernen céjévé vált, mint amilyen amerikai hazánk. Ha az egyletünket alapitó 13 hazeltoni bányász ma megjelenne körünkben, boldog büszkeséggel látná leszármazottai között a mai kor hőslelkü bányászainak h t • talmas tömegével együtt a mérnökök, orvosok, üzletemberek, gyári munkások, állami és országos képviselők, szenátorok, kis és nagy emberek egy családba olvadt 53,000 lelket számláló belát' hatatlan sorait. S ez teszi a Verhovayt azzá, amivé lennie kellett ahhoz, hogy valóban helye legyeit az amerikai élet napja alatt: amerikai egyletté, melyben nem ismerünk társadalmi, politikai, felekezeti, vagyoni és nemzetiségi különbségeket . . . csak egyet ismerünk el, azt, ami bennünket összefűz rendíthetetlen közösségben: a min den emberben testvért látó világfelfogást. Azok, akik ezt a világnézetet vallják, nem nézik le a kisembert és nem hajbókolnak a ‘nagyok’ előtt . . . Nem ismernek más célt, csak azt, hogy az emberi testvériség megteremtéséhez hozzájáruljanak . . . Mi, Verhovayak, híven ragaszkodunk mindazokhoz a hagyományokhoz, melyek a haladás forrásai ... A 13 egyszerű, egyletalapitó emlékének tiszteletben tartása azért fontos nekünk, mert ez a 13 magyar bevándorló bámulatos éleslátással és bölcseséggel olvadt bele az amerikai élet haladásának ét fejlődésének hatalmas folyamatába s az ő lelki örökségükhöz való ragaszkodásunk a jelképe annak, hogy a Verhovay soha nem tagadja meg azokat a hagyományokat, melyek életünk igazi értékei. Ugyanakkor nem vagyunk rabjai maradi eszméknek, szüklátckörüségben fogant elgondolásoknak, 'csafc o,zért, mert azok a “tradíciók” köntösében jo lennek meg előttünk. S ezért nem követjük a mi egyleti életünkben azokat, akik az emberi haladást halott hagyományok bilincseivel szeretnék megakadályozni... de azokat sem, akik minden igazi, éltető hagyomány megtagadásával mindent megtagadnak, ami értéke a múltnak, csak azért, hogy uj, önkényesen választott utakon járjanak. Világnézetünkben nem vagyunk sem reakciósak, sem forradalma rok, hanem a múlt drága kincseiből táplálkozó építői egy boldogabb jövendőnek s az amerikai élet értékes elemei azért csatlakoznak hozzánk, mert megérzik, hogy ebben teljesen amerikaivá vált a Verhovay épp úgy, mint ahogy amerikaiakká váltak azok a bevándorlók, akik híven megőriz ve a magyar lelkűiét igazi (Folytatás a 3-ik oldalon) ban, meggyőzőbben megmutatkozni, mint ügykezelő, fióktisztviselő és versenyző tagtársaink önfeláldozó és eredményes munkájában. Sikerben, egyetértésben és bizalomban gazdag mii ködési esztendőt kívánunk minden fiókunk tisztviselőjének és kérjük, hogy az előttünk álló első negyedévben mutassák meg a Verhovay életképességét azzal, hogy a jubileumi verseny sikerét biztosítják.
