Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-02-21 / 8. szám

1945 február 21 ' Verhovayak Lapja 7-ik oldal HŐSI HALOTTAINK KESKENY S. LAJOS EGYESÜLETÜNK 122-IK HŐSI HALOTTJA Négy és fél évvel volt fiatalabb Keskeny Lajos, mint a bátyja. 1923 november 28-án született Wayne, Mich.-ben. Ő is a Romulus, Mich.-i 486-ik fióknak tagja és e fiók második hősi halottja. A sors őt is a nyugateurópai frontra vitte, ahol a hadvezetőségnek a lesújtott édesanyához küldött második gyásztáv­irata szerint 1945 január 8-án esett el ütközetben, Franciaországban. A nyugateurópai frontnak ő a 47-ik Verhovay hősi halottja. A Keskeny családnak szivünk mélyéből fejezzük ki részvétünket a Verhovay Segély Egylet minden egyes tagjának nevében. Ily nagy tragédiában vigasz­talni ember nem tud, csak együtt érezni, együtt sírni, együtt gyászolni azokkal, akiknek csak az Isten adhat erőt gyászuk elhordozására. LASKOVICH MIHÁLY EGYESÜLETÜNK 123-IK HŐSI HALOTTJA Mrs. Laskovich Irén, 283 Pine Street, Jersey City, N. J., otthonába gyászhirt közlő távirat érkezett a had vezetőségtől, mely szerint fia, Pvt. Laskovics S. Mihály 1945 január 25-én Luxemburgban ütközetben hősi halált halt. Laskovics Mihály 1925 augusztus 11-én született Jersey City, N. J.-ben. 1944 junius 13-án vonult be s .már az első hónapban elnyerte az “Infantry badge”-t. Október 25-én rövid szabadságra érkezett haza s az­után novemberben máris tengerentúlra vitték. Ebből látszik, hogy elsőrendű katona volt, akinek nagyon rövid ideig tartó kiképzésre volt szüksége. Gépfegy­verosztaghoz osztották be és januárban hősies maga­tartásáért kitüntették. Röviddel azután hősi halált halt. A Jersey City, N. J.-i 449-ik fióknak volt tagja s e fiók első hősi halottja. Ő a 48-ik Verhovay kato­na, aki a nyugateurópai fronton esett el. Mély részvétünket fejezzük ki a Laskovics csa­lád minden tagjának. Enyhítse nagy fájdalmukat az a tudat, hogy derék fiuk nagyszerű katonája volt a nemzetnek, aki hűségesen, tökéletes odaadással teljesí­tette szolgálatát. EGYESÜLETÜNK 123 HŐSI HALOTTJÁNAK EMLÉ­KE ÁLDOTT MARAD KÖZÖTTÜNK MINDENKOR. Verhovay Hő stőrtéhei —— 'in ——B—a—S' V Vásároljon mindenki War Bondot és Bélyeget (Folytatás a 2-ik oldalról) szerezte magának társai sze­­retetét és felettesei elismeré­sét. Eltűnése idején már főhadnagyi rangban szolgál­ta hazáját ez a derék hő­sünk. Id. Mattó Dánielnek má­sik fia pedig Bethany, W. Va.-ban nyeri kiképzését mint a tengeri haderő pilóta kadetja. Kérjük Istent, hogy id. Mattó Dánielt kimélje meg a második nagy gyásztól és vigasztalja meg őt minél előbb azzal a jó hirrel, hogy derék, hős fia megkerült és épségben van. AZ AMERIKAI KATONA IGAZI KÉPE Az a katona, aki a har­madik gyalogsági divízió­ban teljesít szolgálatot, már ezzel a ténnyel a “hős” jel­zőt érdemli ki. Merész állítás­nak és általánosításnak lát­szik ez, s mégis, aki e to­vábbi sorokat olvassa, meg­győződhet arról, hpgy ez az állítás megdönthetetlen té­nyeken alapszik. A fronton szolgálatot tel­jesítő haditudósítók leírásai szerint a harmadik gyalog­sági divízió az EGYETLEN, amelyik négy hatalmas kam­pányt harcolt végig: Afriká­ban, Szicíliában, Olaszország ban és Franciaországban. Azóta, hogy ezek a hősök 1942 november 8-án partra léptek francia Marokkóban, háromszáz napot harcoltak a tüzvonalban. Boyle, neves haditudósító erről a telje­sítményről igy ir az amerikai lapokban: “Senki, aki maga nem volt tüzvonalban, nem tudhatja, hogy ez mit jelent emberi kitartásban. Éppen eléggé félelmetes dolog néhány per­cig ágyú vagy puskatüzben lenni. De emberi szó nem írhatja le azt a sűrített bor­zalmat, amit a nap-nap után veszedelemben, elégtelen táp lálék, sár, eső, hideg és szenny körülményei között való élet jelent. Sok katona közömbössé válik az élettel vagy halállal szemben. Nemtörődömség vesz rajta erőt, s bizony so­kan elesnek. Mások össze­roppannak a szüntelen fe­szültség következtében s el kell őket szállítani a harc­térről. Csak nagyon kevés, igazán katonának termett tértinek van meg a vasereje, aka­rata és testi ereje, no meg szerencséje, hogy hónapról­­hónapra ily körülmények között meg tudjon állni.” Ez a divízió 38 napot har­colt át egysorban Szicíliá­ban . . . szünet nélkül 58 napot Dél-Olaszországban... 65 napot egysorban Anzio­­nál ... és végül megállás nélkül 75 napon át Francia országban. Hazánk haderejé­nek ezen kívül csak két di­víziója van, mely ennyi na­pot töltött el a tüzvonalban, de egyik sem tud túlmutatni oly eredményeket, mint a harmadik divízió. Mert ez a divízió foglalta el Casablancái Afrikában, Pelermot és Messinát Szicí­liában ... ez tört át a Vol­tul no folyón ... Ez tört ki az anzioi vasgyárából ... és Franciaországban a legneve­zetesebb teljesítménye az volt, hogy lesbe csalt egy 2000 harci járműből álló 12 mérföld hosszúságú német ha dós zlopot, megsemmisí­tette az egészet, megölt 900 náci katonát és foglyul ej­tette a megmaradt 900 ka­tonát. Nem csoda, hogy ily kö­rülmények között ennek a divíziónak legénysége sokat cserélődött. Egy divízió 15 ezer embeiből áll, de ebben a divízióban összesen 40,000 katona teljesített szolgála­tot. Legnagyobb veszteségét az anzioi áttörésnél szenvedte ez a divízió, amikor az el­ső 24 órának a végén 995 katonát veszített. De a divízió mégis meg­van, harcol tovább, és most a Siegfried vonal áttörésé­ben játszik fontos szerepet. Ennek a történetnek az alapján kivételes örömünk­nek és büszkeségünknek érezzük, hogy olvasóinknak Ifj. READER NORMAN bemutathatjuk Ifj. REA­DER NORMAN törzsőrmes­tert, a Massilon, O.-i 360-ik fióknak tagját, egyikét azon keveseknek, akik kezdettől fogva tagjai voltak a har madik divíziónak és most is azzal együtt harcolnak. Kétszer sebesült meg. Egy­szer Szicíliában és másod­szor a volturnoi áttörésben, amikor megkapta a Bibor Szív kitüntetést. Ugyancsak megkapta a tölgyfakoszorut. Más kitüntetést is kapott, de arról még a szüleinek sem számolt be ez a szűk­szavú, szerény katona. Az ö és a divíziójának története alapján bátran jelenthetjük ki, hogy Ifj. Reader Norman Amerika legkiválóbb divízió­jának egyik kiemelkedő hőse. Sokszor elgondolkozunk azon, hogy vájjon hogyan érezhet és hogyan gondol­kozhat az a katona, aki há­romszáz napot töltött el a tüzvonalban, végigharcolta Afrikát,' Szicíliát, Olaszor­szágot és Franciaországot, látta társait százával elesni, a bosszuállás dühével pusz­tította és üldözte az ellensé­get, kétszer megsebesült, de visszatért, hogy tovább küzd­jön, tovább harcoljon. Előttünk van 2 jelentős le­vels, melyet édesapjának, édesanyjának és nővérének irt. A leveleket 1944 for­dulóján irta Franciaország­ból és újév napja lévén, erőt vesznek rajta az em­lékek s azokról ir a követ­kezőképen: “Kedves anyám, apám és Mai . . . eljött az idő, hogy kiharang ózzuk az ó-eszten­dőt és beharangozzuk az újat. Bizony nagy idő telt el azóta, hogy újév napját ott-r hon töltöttem. Mikor is volt, lássuk csak? 1941-ben volt az utolsó újévem otthon. Amikor 1941 február 27-íke eljött, én elmentem Cleve­­landban orvosi vizsgálatra s onnan Fort Lewis, Wash.-ba, ahol a harmadik divízióba osztottak be. Nos, azok vol­tak ám szép napok. Ott ta­nultam meg, hogy amikor az őrmester ránk kiáltott, hogy “shut-up”, hát akkor annak úgy kellett lenni. Azután King City. Cal -ba mentünk hat havi gyakorlat­ra s ismét vissza Fort Lewisba. Pearl Harbor titán San Diegoba, Camp Elliot, Cal.-ba, azután Camp Pic­ket, Va.-ba, onnan Mary­­landba s ismét vissza Camp Picketre . . . s azután hama­rosan hajóra tettek minket s indultunk valamerre in­váziót kezdeni. Fedelan, Af­rikában kötöttünk ki 1942 november 8-án. Nem sok harcot láttunk Afrikában, mert Francia-Marokko meg­adta magát 11-én. Akkor gyakorlatozás, őrjá­ratok után Tunisiába men­tünk éppen mire vége volt a hadakozásnak. Nemsokára betörtünk Szi­cíliába és azután Olaszor­szágba. Bizony sok szereti-* csém volt, bár igaz, hogy kétszer megsebesültem. Az első alkalommal egy napot sem veszítettem, a másik­(Folytatása a 8-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom