Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-02-14 / 7. szám
84k oldal Verhovayak Lapja_________ I a JERHOYAY 1945 február 14 KATONÁK □ (Folytatás) Az ő estélyeik - nevezetesen látogatottak voltak s azokban sok országos és szivbeli cselszövény lett kifőzve. Hanem az volt a feltűnő, hogy azokban az estélyekben még sem az a társaság vett részt, amelyet ők szoktak látogatni. Nem lehetett náluk egy Sedlniczkyvel, Inzaghival, Apponyival találkozni, hanem azoknak tanácsosaival és titkáraival. Windischgraetz és Colloredo hercegeket senki sem kereste ottan; hanem azért voltak jelen tisztes arcú, érdemrendes mellű, arany galléros katonai kitűnőségek, annál j több fiatal életvidám tiszt és nemes testőr. A hölgykoszoruj is igen válogatott volt, rang. hivatal, születés által kitüntetett családok hölgyei és kisasszonyai. Ami pedig a hangot illeti, az minden kifogáson felüli volt, a ccmvenientia és societas szabályait illetőleg. A mulatság igényeit tekintve pedig az az előnyük volt PlankenhoLsték estélyeinek, hogy ott elegáns társaságban lehetett élvezni fesztelenül, ami nem mindig adatik együtt, mert vagy fesztelenül mulat az ember, csak hogy a társaság nem elegáns hozzá; vagy pedig elegáns társaságban mulat, csakhogy decidáltan unja magát mellette. Plankenhorstéknál mind a két előny egyesült. Hanem azért mégis, mikor este kilenc órakor Jenő telje., bál-ornátusban elment Richardért, hogy majd elviszi :magával, azt még egészen öltözetlenül találta. A pamlagon feküdt s valami regényt olvasott. — Hát te nem készülsz az estélyre? — Micsoda estélyre? — Plankenhorstékhoz. — No nézd, erről egészen elfeledkeztem; — szólt Richard felugorva a pamlagról. — Héj, Pál ur! — Ugyan mondd meg, Richard, miért huzódol te olyan nagyon ezektől az emberektől, akik olyan nyájasak, olyan előzékenyek hozzánk; s akiknél olyan jól lehet mulatni. — No mi baj? — kiálta be az ajtón Pál. — Jöjjön be Pál ur, aztán borotváljon meg! — mondta' az öregnek Richard. Nemcsak szakácsa volt az, hanem !borbélya is. — Hiszen már régen akartam mondani, hogy miért inem készül? — dörmögé az öreg. — Ha én fejemben nem tartanám, felit is elfeledné dolgának. Pedig a meleg viz .is kész már. No hát üljön le. Richard le hagyta magát ültetni egy székre s nyakába köttetni a törülközőt. — De hát az én kérdésemre miért nem felelsz? — unszoló Jenő, míg Pál ur a szappant habarta. — Miért'idegeukedel Plankenhorstéktól? — Tudja a mennykő! — felelte Richard. — Olyan gs ,'»fhatnám emberek. Jenő önbizalmasan mosolygott. — Én nem tapasztaltam. — No tartsa az állát! rivallt rá Pál ur a gazdájára s elkezdé a képét köröskörül beszappanozni. Mikor aztán egészen be volt a képe szappanozva egész a szája széléig, akkor Richard elkezdett valamit mesélni az becsének, mig Pál ur a beretvát megfeni a szíjon. — Te Jéni! Egyszer, mikor Bolognában voltam, taláK ’koztam a tengerparton egy faquinnal, akinél volt egy hoszszu horgas végű sodrony. Kérdeztem tőle, mit keres itt? (Ebédre valót, felelt a faquin. Éppen apály ideje volt, s a tengerhomokban apró gömbölyű lyukacskákat lehetett látni A faquin kivett a korcából egy csipetnyi sót s azt egy ilyen homoki lyukba hintette. Arra egyszerre hirtelen kitolta a lyukból az ujját egy csigabiga, amit úgy hittak az olaszok, hogy pesca canella. A faquin hirtelen keresztül ütötte rajta a hegyes drótszigonyt s kirántotta a jámbort a hüvelyéből. Akkora kis féreg, mint az ujjam. iNo bizony barátom, ez sovány ebéd, mondtam a faquinnak. A faquin mosolygott; hosszú madzagot húzott a drót másik végébe s azután egyik sziklához ment, ahol mély volt a viz, oda leeresztette a vickándozó pesce cannellát s egy kis idő, múlva egy nagy bolond Stockfisht húzott ki a horga végén. PVT. BARTHA IMRE 121. Buffalo, N. Y. LENGYEL JÁNOS S.l/C 482. Highcoal, W. Va. PFC. LENGYEL JÓZSEF 482, Highcoal, W. Va. Verhovay Hőstörténet Egyetlen fiú — eltűnt ÍFolytatiuk) SAN IS LOW HENRIK őrmester Sanislow Henrik őrmester, a Monongahela, Pa.-i 193-ik fiók tagja már szerepelt egyszer a Verhovayak Lapjának hasábjain, múlt év szeptemberében, amikor megírtuk, hogy a Bibor Szív kitüntetést kapta meg ütközetben szerzett sebesüléséért. Sanislow Henrik az afrikai, szicíliai és olasz hadjárat veteránja volt, amikor az olasz fronton megsebesült s akkor még T/4 rangfokozata volt. Azóta őrmesterré léptették elő. Szülei többször kérték leveleikben, hogy írja meg a részleteket sebesüléséről, de a fiuk csak annyit válaszolt, hogy égéseket kapott. Felgyógyulása után újra beosztották szolgálatra és ezúttal Franciaországba vitték és a francia fronton tűnt el ütközetben december 30- án, a hadvezetőségnek a szülőkhöz intézett távirata szerint. Sanislow Henrik, Sanislow János és nejének egyetlen fia: rajta kívül két leányuk van, mindkettő férjnél. Szívből kívánjuk, hogy a Sanislow család mélységes ag g oda Imát hamarosan örömre váltsa az a jó hir, hogy fiuk megkerült és épségben van. MEGSZÖKÖTT A HADIFOGSÁGBÓL Katonáknak ütközetben való eltűnése mindég mélységes aggodalmat jelent hozzátartozóinak, mely bizony számtalan esetben gyásszá változik. Ezúttal szokatlan történetről számolunk be és csak azt sajnáljuk, hogy nem kaphattunk részeletesebb jelentést e hős katona élményeiről. Czakóczi Edward, Czakóczi Imre és nejének fia, Homestead, Pa -ból, a 89-ik fiók tagja, a múlt esztendőben ütközetben eltűnt. Később arról értesítette a hadvezetőség a szülőket, hogy fiuk Németországban van, hadifogoly táborban. Most aztán végtelenül örvendetes meglepetés érte a szülőket. Czakóczi Edward ugyanis több társával együtt megszökött a német hadifogoly táborból és sikerült visszaküzdenie magát a csapatához. Leleményességének és kitartásának elismeréseként 21 napi szabadságot kapott s már meg is érkezett a szülői otthonba. Szabadsága után ismét be fogják osztani s fiatal hősünk úgy sejti, hogy ezúttal a japánok ellen fogják vinni. ŐSZI VADÁSZAT — Hol voltál tegnap az autóddal? — Vadászaton. ■—■ És volt zsákmány? — Három gunár és egy borjú. —• Szerencsétlen, hát nem tudsz célozni? — Célozni tudok, csak vezetni nem! HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK (Folytatás a 4-ik oldalról) LALVA küldhetik el. Figyelmeztetjük azonban az ügykezelő tagtársakat arra, hogy a pénztári szelvényeket továbbra is az eddigi rend szerint kell kiállítani, tehát egyet a gyermekostzály és egyet a felnőtt osztály számára. Soha semmi körülmények között ne Írják egy pénztári szelvényre a két osztály havidijainak összegeit, hanem az ifjúsági osztály pénztári szelvényére Írják a gyermekosztály havidijainak elszámolását és a felnőtt osztály pénztári szelvényére, tehát külön szelvényre a felnőtt osztály havidijainak elszámolását. Csak annyi az újítás, hogy most már egy csekken, vagy egy utalványon küldhetik be mindkét osztály havidijait. Hozzátesszük még, hogy a csekkhez mindég csatolják hozzá a pénztári szelvényeket. Megtörténik, hogy egyes tagtársaink nem mellékelnek szelvényt, csak a csekket küldik be. A posta elosztója kiveszi a csekket a boritékból s mikor a csekk leér a számvevői osztályba, akkor kutatni kell, hogy melyik fióktól érkezett az. A pénztári szelvénynek és a csekknek egy borítékban kell megérkeznie. A csekket ne füzzük a pénztári szelvényhez, hanem csak rakjuk hozzá. Abban a reményben, hogy ez az egyszerűsítés ügykezelő tagtársaink megelégedését fogja kivívni, maradok tagtársi tisztelettel SZALÁNCZY JÁNOS, központi pénztárnok. JÓKAS MOH REGÉNYE a kőszívű EMBER FIAI
