Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-01-31 / 5. szám

8-ik oldal 1945 január 3 JÓKAS MÓR REGÉNYE: a kőszívű EMBER FIAI (Folytatás) Richard azt sem mondta rá, hogy “köszönöm”. Köszön­je meg amaz, hogy ő elvette. — Azután még egy átadni valóm van — szólt Jenő, rosszul‘kikerült közönnyel. — Egy meghívó Plankenhorsték holnapi estélyére. — Hát mióta lettél te Plankenhorsték estélybemondója? Jenő kényelmetlenül húzódva felelt. — Nagyon megkértek, hogy hívjalak meg a. nevükben személyesen. Richard erre aztán nagyot kacagott. — Hát itt az uzsora! — Micsoda uzsora? — szólt Jenő, egész méltatlanko­dással támadva fel helyéből. — Az, hogy te udvarolnál Alfonsinenek, ha utadban nem találnád az anyát, aki téged még nagyon kicsiny em­bernek tart. Madame Antoinette azonban még maga is igényt tart a világhoz, nem több harminchat esztendősnél s ha hinni lehet a frizeurjének, még szép asszony is. Gár­dista koromban sokszor táncoltam vele az elite-bálokban, S' nem egyszer ismertem rá a dominó alatt, ki ismerősének szólított. Te azt mind tudod jól s gondolod magadban, el­viszem a bátyámat elefántnak. Jól van no, öcsém. Meg ne ijedj, nem adom vissza az ötszáz forintodat. Nagy uzsora ugyan, de leszek elefántod. Ülj a hátamra; mig te elbolon­­dirod a lányát, én elbolonditom az anyját. — De kérlek! — kiálta fel Jenő, most már igazán in­gerülten. — Nekem ott egészen becsületes szándékaim vannak. Richard végig húzta mutató és hüvelykujjait az orrán s vállat vont. — Hát bánja a kő ...! Miattam el veheted mind a kettőt. ^Folytatjuk) Felkérem a tagtársakat hogy Fiok-hirek (Folytatás a 6-ik oldalról) 93-IK FIÓK. — BETH­LEHEM, PA. — Tekintettel arra, hogy a legutóbbi két gyűlés alkalmával sem tud­tunk találni senkit, aki az ügyvezetői tisztréget elvál­lalta volna, a tisztikar kéré­­séntek eleget téve ismét el­vállaltam a fiók ügykezelői tisztségének betöltését és az azzal járó munkának elvég­zését. Már most arra kérem a tagtársakat, hogy minden hónap 20-ig fizessék be a ha­­vidijaikat, mert a havi je­lentőknek a hó 25-ig nap­jáig a központi hivatalhoz be kell érkezniök. Egyúttal arra is kérem a tagtársakat, hogy akinek anyagi helyzete megengedi, az lehetőleg több hónapra fizessen előre, hogy ezzel is megkönnyítse a fiók ügykezelésének mun­káját. Abban a reményben, hogy a tagtársak kérésem­nek eleget tesznek, mararok tagtársi tisztelettel LANG ISTVÁN, ügykezelő. S43-IK FIÓK. — MONA, W. VA. — Havi gyűlésein­ket minden hónap harmadik vasárnapján tartjuk meg. jelenjenek meg a gyűléseken, mert oly ügyek várnak elin­tézésre, melyekben a tagtár­sak tudta és beleegyezése nélkül nem intézkedhetek. Felhívom a tagtársak figyel­mét arra, hogy a havi jelen­tőket a hó 22-ikén be kell zárnom és igy, aki a hó 22-ik után fizet, annak havi­diját csak a következő hó­napban könyvelhetem el. Tagtársi tisztelettel: KOVÁCS JÓZSEF, ügykezelő. 443-XK FIÓK. — DET­ROIT, MICH. — Kérem aj tagtársakat, hogy február 4- iki gyűlésünkön teljes szám­ban jelenjenek meg, mert ez alkalommal adjuk meg a' végtisztességet Pfc. Nagy Andrásnak, fiókunk első hő­si halottjának, aki 1944 no­vember 19-án esett el a harc­téren. Ez alkalomra szüleit, Csörgő Andrást és nejét kü­lön levélben hivjuk meg a fiók gyűlésére. Illő, hogy ez alkalommal minden tag­társunk megjelenjen, hogy testvéri együttérzésének és részvétének tanujelét adja. Abban a reményben, hogy délután 2 órára minden tag­társunk jelen lesz, maradok tagtársi tisztelettel: SZABÓ JÓZSEF, ügykezelő. Verhovayak Lapja____________________ m Katonai esküvő Indiana Harborban Nagy örömben volt része a 3820 Drummond Street, Indiana Harbor, Ind.-ban lakó Bartók Dezső és kedves ne­je tagtársainknak, mikor szeretett fiuk, Pfc. BARTÓK ISTVÁN, az olasz frontról szabadságra érkezett haza. Pfc. Bartók István önként jelentkezett katonai szolgálatra 1942 január 21-én. Katonai kiképzését Mac Dill Field, Floridá­ban nyerte el. Négy hónapi kiképzés után már tengeren­túlra vitték, honnan harminc havi nehéz szolgálat után most érkezett haza 21 napos szabadságra. Szabadságát hős tagtársunk arra használta fel, hogy oltárhoz vezette szive választottját, Zarik Annát, Zarik János és neje bájos leá­nyát, Gary, Ind.-ból. Az esküvőt december 2-án, a délelőtt 9 órai szentmise alkalmával tartották meg Garyban, a Szentháromság temp­lomban. A szertartást Ft. Grutka András plébános végez­te. Rokonok és jóbarátok hatalmas számban jelentek meg az esküvőre, melynek legmeghatóbb jelenete az volt, mi­kor az édesapa az oltárhoz vezette leányát és ott átadta a vőlegénynek. A menyasszonyi csokrot a menyasszony unokahuga, a kis 3 éves Labashovich Dolores vitte. Koszorusleányok voltak: Bartók Malvin, a vőlegény nővére; Barbus Julia, Kranik Margit, Mektorik Irén, Kuknevich Bernice és Freyo Paulin. A vőfélyi tisztséget Lavant Péter őrmester töltötte be. A násznagyi szerepet a vőlegény nagybátyja, Pásztor István töltötte be közmegelégedésre. Az esküvőt lakodalom követte Indiana Harborban, a Verhovay Otthonban, melyet már este 7 órára zsúfolásig megtöltöttek a rokonok és jóbarátok, kiknek részére nagy­szerű vacsorát készítettek a következő asszonyok: Roskó Jánosné, Simon Jánosné, Rocska Illésné, Mráz Jánosné, Dull Istvánné, Bencze Istvánné, Szempiás József né, Simkó Ferencné, Bartók Józsefné és Pásztor Istvánné. Művésze­tüket alig győzték dicsérni a vendégek. Az ifjú férj katonai szabadsága leteltével Californiába utazott uj állomáshelyére, ahová hamarosan követni fogja ifjú felesége is. Az Indiana Harbor-i 229-ik fiók minden tagja nevében sok boldogságot és jó szerencsét kivánok az ifjú párnak. Az ifjú férjnek testvére, sajnos, nem vehetett részt az esküvőn, mert tengerentúl teljesít szolgálatot. 1942-ben lépett katonai szolgálatba és a következő évben Európába vitték és jelenleg Franciaországban teljesít szolgálato, még pedig az egyik legveszedelmesebb szolgálati ágban, az ejtő­ernyős osztagban. Adja Isten, hogy ő is épségben és erőben térhessen haza szolgálatának becsületes és hősies elvégzése után, mint a fivére, hogy teljes legyen a boldogsága szü­leinek, Bartók Dezső és neje tagtársainknak, az Indiana Harbori 229-ik fiók oszlopainak. Karaffa Jánosné, a 229-ik fiók jegyzője DETROITI VÁLASZTÓK FIGYELMÉBE BALÁZS (BALOSÉ) JÁNOÍ Feltűnő, hogy az ame rikai magyarság egyik leg régibb és legnagyobb tele pén, Detroitban, sem a vá­rosi, sem a megyei biró karban nincs a magyarság­nak képviselője. Clevelanc városának például két ma­gyar birája is van, mig Det­­riotnak egy sincs. , Most alkalma nyilik í detroiti magyarságnak arra hogy magyar származású bírót válasszon Balázs (Ba­losé) János személyében. Ez a derék honfitársunk a Det­roit, Mich.-i 511-ik fióknak tagja annak megalapítása óta. Tehát hozzánk, Ver­­hovayakhoz közel áll s kö­telességünk őt, mint tagtár­sunkat támogatni. De Balázs (Balosé) Já­nos nemcsak tagtársunk. hanem kiváló képességekkel is rendelkezik. Tiz éve szol­gálja közmegelégedésre a vármegyét, mint vármegyei segédügyész. Jóakaratát, be­csületes jellemét mindenki ismeri, de különösen meg­ismerte és megszerette őt a detroiti magyarság a polgá­rosodási iskolából. .A február 19-iki előválasz­tásokon tagtársunk neve igy van feltüntetve: John G. Balosé, Recorders Court Judge. A detroiti magyarság és különösen a Verhovay tag­­társak bizonyára lelkesen fogják pártolni az 511-ik fiók­nak e kiváló tagját. ■v-CPL. BARTÓK JENŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom