Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-11-28 / 48. szám

3945 november 28 Nagy sikerrel folyt le a trentoni 13-ik fiók 40 éves jubileuma _________________ Verhnvayak Lapja 5-ik oldal November 18-án, vasárnap délután 1 órakor fényes ban­kett keretében ünnepelte meg a Trenton, N.. J.-i 13-ik fiók fennállásának 40 éves jubi­leumát a zsúfolásig megtelt Magyar Házban. Radványi Ferenc, a 13-ik fiók érdemes elnöke s a leg­utolsó konvenció volt elnöke, nyitotta meg az ünnepélyt, köszöntötte az ünneplő kö­zönséget, mely ezután az amerikai és magyar himnuszt énekelte el. Majd Nt. Béky Zoltán ref. esperes mondott asztali áldást, mely után re­mek ebédet szolgáltak fel a 13-ik fiók ügyesen sürgő­forgó női tagjai. A nagyszerű ebéd után Radványi Ferenc elnök emel­kedett szólásra s elsősorban hálás kegyelettel emlékezett meg a fiók alapitó tagjairól, akik közül már csak egyet­len egy van életben, Megu­­lesz János, aki a betegágy­ból kelt fel, hogy megjelen­hessen az évforduló örömün­nepén. ' A közönség percekig ünnepelte a kiváló- tagtársat, a fiók egyetlen életben lévő alapitó tagját. (Tartsa is meg őt az Isten még sokáig!) Ezután Radványi Ferenc elnök a fiók katonai szolgá­latot teljesítő tagjairól emlé­kezett meg és örömmel mu­tatta be a jubileumon meg­jelent veteránokat, közöttük Virók, Radványi és Dr. Kon­dor tagtársakat, kik közül az utóbbi most tért vissza a pol­gári életbe három évi katonai szolgálat után. Végül a fiók elnöke fel­kérte Reich Vilmos ügyvédet az áldomásmesteri tisztség betöltésére. Reich Vilmos el­sősorban a fiók tiszteletbeli örökös elnökét, Megulesz Já­­* nőst kérte fel szólásra s a 13-ik fiók e derék alapitó tagja meghatottan mondott köszönetét azért az ünnep­lésért, melyben őt a közön­ség részesítette, majd nagy szeretettel köszöntötte Ben­­cze János központi elnököt és a megjelent vendégeket, végül Isten áldását kérte a fiókra. Percekig tartó taps­vihar követte e tagtársunk őszinte lélekből fakadó sza­vait. Majd Nemes Ilonka, Nemes Károlynak, a 13-ik fiók ügy­kezelőjének bájos leánya adott elő gyönyörű énekszá­mokat, melyek viharos sikert arattak. Ezután az áldomásmester tréfás szavakkal mutatta be Nt. Béky Zoltán református esperest, aki ugyancsak tré­fás szavakkal fogadva a fel­szólítást, hamarosan komoly­ra fordította a beszédét és őszinte elismerését fejezte ki a Verhovay Segély Egylet­nek értékes hazafias és em­berbaráti tevékenységéért. — “Különösen elismerés és hála illeti meg az Egyesület köz­ponti elnökét és annak tagsá­gát — mondotta a szónok — azért, hogy oly tökéletes oda­adással támogatja a magyar segélyakciót!” Drámai sza­vakkal ecsetelte a magyar nép nyomorát és kérte a kö­zönséget, hogy minden áldo­zatot hozzon meg, hogy a magyar nép keresztjét meg­­könnyithessük. Ft. Mackón József plébá­nos a vallás fontosságáról be­szélt. Őt követte Trenton vá­ros kiváló, magyar származá­sú polgármestere, Duch And­rás tagtársunk, aki nagyszerű m a g y arsággal köszöntötte fel a jubiláló fiókot. Kifeje­zést adott annak a kívánsá­gának, hogy a Verhovaynak 75-ik jubileumára 75,000 tag­ja legyen. Nagy tapsot ka­pott, amikor elmondotta, hogy miért lett tagja az egyesü­letnek. “Éveken keresztül — mondotta a polgármester — húzódoztam attól, hogy az egyleti életbe belekapcsolód­jam. De látva a testvérsegitő egyletek értékes munkáját, mégis arra a meggyőződésre jutottam, hogy legalább az egyiknek én is tagja kell, hogy legyek. S amikor ezt elhatároztam, akkor szétnéz­tem, hogy melyik a legna gyobb, a legerősebb egyesü­let és a Verhovay Segély Egyletben találtam meg azt, amit kerestem. Ezért lettem Verhovay tag és ennek a 40-ik születésnapját ünneplő nagy fióknak a tagja.” Szűn­ni nem akaró tapssal fogadta a közönség a polgármester­nek ezt a lelkes bizonyság­­tételét. Újabb tapsvihar tört ki azonban, amikor az áldomás-^ mester bemutatta Bencze Já­nos központi -elnököt, aki meleg szeretettel köszöntötte a fiókot, méltatta annak fej­lődését és kiváló tevékenysé­gét, őszinte elismerését fejez­te ki a fiók tisztviselői iránt, majd pedig megemlékezett a mi szerencsétlen magyar test­véreinkről, akiknek nem ada­tott meg az, hogy ily boldog ünnepeket üljenek. Kérte a trentoni magyarságot, hogy odaadással, bizalommal és ki­tartással támogassa a Segély­akciót és ezzel mutassa meg, hogy azoknak hisz, akik a testvéri szeretet győzelméért harcolnak önfeláldozó hűség­gel. Cher Ferenc kerületi szer­vező az ünneplő fiók volt tit­kárainak érdemeit méltatta, mert nélkülük a fiók nem ér­hette volna el fejlődésének azt a mértékét, mely a 13-ik fiókot egyesületünk egyik ki­magasló tényezőjévé emelte. Inglesby János, a városi tanács tagja tolmácsolta üd­vözleteit, majd a testvérfiók és egyleti képviselők bemu­tatására került a sor. Üdvöz­leteket és ajándékokat hoz­tak többek között a követke­zők: Puskás Sándor a New Brunswick, N. J.-i 52-ik fiók elnöke és neje; Puskás Mi­hály, a New Brunswick, N. J.-i 518-ik fiók ügykezelője és nejé; Batar Mihály,, a 417- ik trentoni fiók alelnöke és Szabó György e fiók tagja. A nagysikerű jubileum megrendezése körül nagy ér­demeket szereztek a jubile­umi bizottság tagjai: Radvá­nyi Ferenc elnök, Péntek Károly alelnök, Nemes Ká­roly ügykezelő, Németh Já­nos beteglátogató, Veréb Fe­renc jegyző, Virók Sándor, Molnár Ferenc, Péntek Mik­lós, Dudash Gyula, Kormi József, Tenczler Antal, Buga János, Radványi Károly és Jármi András bizottsági ta­gok. A nagyszerű ebédért min­den elismerés megilleti a női bizottság tagjait: Radványi Ferencnét, Nemes Károlynét, Péntek Miklósnét, Molnár Ferencnét, Kedves Józsefnét, Stecz Józsefnét, Berév Fe­rencnét, Hegedűs Jánosnét és Tamás Dánielnét. Végül köszönettel kell meg­emlékeznünk azokról a női tagtársakról, akik a felszol­gálás nehéz munkáját végez­ték ügyesen és jó kedvvel: Kovács Jánosné, Nemes Mar­git, Nemes Mária, Demkó Jánosné, Túri Józsefné, Szűcs Margit, Sipos Margit, Hege­dűs Borbála, ifj. Kedves Jó­zsefné, Katona Miklósné, Molnár Margit és Klema Jane. Ezúton is szeretettel kö­szöntjük a 40 éves 13-ik fió­kot, annak tisztviselőit és minden tagját és a fiók to­vábbi működéséhez sok si­kert kívánunk! BEÁLLT A BETEGSEGÉLYZŐ OSZTÁLYBA Entered Sick Benefit Class Fiók-Br. 36 László William 45 Ifj. Szabó Béla 59 Ifj. Csontos István 127 Bakos Stephen 172 Kasanicky József 174 Reisman Jenő 187 DorogHazi Stephen, Jr. Hősi halottaink 7-Members Pittsburgh, Pa., 1945 október 31-én. PHILLIPS EMMA E. h. kp. számvevő-------------------V-------------------. $500 BETEGSEGÉLYT KIKAPTÁK $500 Sick Benefit Paid Fiók-Br. 25 Szakaly Antal 1-Member Pittsburgh, Pa., 1945 október 31-én, PHILLIPS EMMA E. h. kp. számvevő MARKOS FERENC RÓBERT EGYESÜLETÜNK 181-IK HŐSI HALOTTJA Markos Ferenc Róbert, a Chicago, 111.-i 503-ik f iók­nak volt tagja és e fiók első hősi halottja. 1925 szep­tember 12-én született Chicagóban. Még az ottani High School tanulója volt, amikor 1941 őszén egyesületi írok tagjává lett. Röviddel azután kitört a háború és Mar­kos Ferencet valósággal az iskola padjaiból vitték el- A tengeri haderőben teljesített szolgálatot és mint rádiókezelőt képezték ki. A nagy győzelem napjai :'*s épségben, egészségben érte meg. Szülei, id. Markos Ferenc és neje, 2720 North Melvina Avenue, Chicago, Ill.-i otthonukban boldogan várták a napot, amikor szeretett fiukat ismét viszontláthatják. Ehelyett — a rettegett sárga táviratot kapták, melyben a tengeré­szeti hatóságok arról értesítették őket, hogy “szere­tett fiuk. Markos Róbert Ferenc, Másodosztályú Rá­­diókezelő, 1945 október 22-én általános hashártyagyuil­­ladás következtében elhunyt a haza szolgálatában.” A legmélyebb részvéttel osztozunk 20 éves hős fiukat gyászoló testvéreinek mélységes gyászában . . . CPL. NÉMETH A. SÁNDOR EGYESÜLETÜNK 182-IK HŐSI HALOTTJA Németh A. Sándor is egyike azoknak, akik a há­borút követő megszállás idején oly gyakori balesetek­nek áldozataivá váltak. Ö, aki másoknak életét men­tette meg, mint a “Medical Corps” tagja, a magáét elveszítette . . . Kulpmont, Pa.-ban született Németh A. Sándor 1925 február 25-én s az ottani 2-ik fióknak volt tagja s e fiók harmadik hősi halottja. Édesanyja, Németh Sándorné, sz. Kondor Katalin, 1043 Spruce St., Kulp­mont, Pa., a következő megrázó jelentést kapta fianak parancsnokától: “A legmélyebb részvéttel és őszinte sajnálattal irom e levelet, hogy fiának, Németh A. Sándor káp­lárnak haláláról értesítsem. Azonnal meghalt, amikor egy teherautó, melyen utazott, összeütközött egy vil­lanyos vonattal Tokió közelében, Japánban, 1945 szep­tember 30-án, későn délután. Október 5-én reggel temettük el a tokiói öbölre és Yokohamára néző domb tetején az Egyesült Álla­mok katonai temetőjében. Eugene Bailot végezte a temetést, melyen teljes létszámban résztvett a 607-:ik “Medical Clearing Company.” A megrázó levélhez a parancsnok egy fénykép­­felvételt csatolt, mely a temetés jelenetét örökiti roeg. A gyászoló édesanyának és családjának testvéri szivünk mély részvétét küldjük. EGYESÜLETÜNK 182 HŐSI HALOTTJÁNAK EMIÉ­RE ÁLDOTT MARAD KÖZÖTTÜNK MINDENKOR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom