Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-11-07 / 45. szám

2-ik oldal Verhovayak Lapja Nem feledkezünk el feladatainkról! (Folytatás az 1-ső oldalról) zással kivonná a megszálló seregnek 95 százalékát. A 300 milliós hadisarc a magyar nép harmadik tragé­diája. Nem vitatkozunk sem a megszállás, sem a hadisarc jogosságáról. Magyarország tragédiája, hogy a legyőzői­tek táborába sodorta az első világháborút követő nemzet­közi vakság és önzés. S már a régi rómaiaknál járta a közmondás, hogy “Jaj a le­­győzöttnekí” A lényeg az, hogy Magyarország sem ma, sem öt, sem tíz év múlva nem lesz képes arra, hogy 300 millió dollárt megfizes­sen. S ha egy nép alól még a foszlott gyékényt is kihúz­zák, akkor az a nép egy cen­tet sem tud fizetni. A magyar nép negyedik tragédiája - a csehszlovákiai több mint félmilliónyi ma­gyarság kifosztása és “át­telepítése'”.-A koldussá lesze­­gényedett magyar nép fél­millió vaggoiilakót kap, aki­nek szintén kenyeret kell ad­ni. így aztán még koldusab­­bá lesz. Mii tehetünk? • Orvosságot, ruhát, kenyér­revalót küldhetünk a magyar népnek Ezt megtehetjük azonnal S ezért legelső kö­telességünk a Segélyakció támogatása. * I De a magyar nép többi tragédiájáról, vagyis az ál­talános magyar katasztrófá­ról sem feledkezhetünk meg. Csakhogy — ezekben a kér­désekben már a puszta segí­tés teréről belépünk a nem­zetközi politika száz ajtóval elzárt titkos tárgyaló termei­be. Szándékosan Írjuk ezt igy, mert tudvalevő dolog, hogy a nemzetközi politiká­ban a legfontosabb döntése­ket nem nyilvános tárgyalá­sok utján, hozzák meg, hanem zárt ajtók mögött. A történ­tekről igen keveset hallunk. A konferenciák termeiből a közönség elé lépő diplomaták és államképviselők nem be­szélnek, de a legtöbb eset­ben nem is beszélhetnek. A nyílt beszéd rendszerint már a háború előjele. Megint hiábavaló dolog volna azon vitatkozni, hogy ez jól ven-e igy. Nem elmél­kedünk, csak a tényeket szö­gezzük le. S akár jól van igy. akár nem, a lényeg az, hogy IGY VAN! Dobhal nem lehet verebet fogni Már most sokan vannak, akik azt mondják, hogy töb­bet érnénk azzal, ha a meg­szállás ... a határkérdések önkényes eldöntése ... a hadisarc ... a póstaforga­­lom megnyitásának késlelte­tése ellen tiltakoznánk, mert a magyar nép a saját erejé­ből lábra tudna állni, ha le tudnánk róla venni azt a sok keresztet, ami a porba huzza. Az amerikai magyarság pénz­beli támogatása a tizedrészét sem tenné meg annak a nagy jónak, amit hadisarc elenge­dése, a megszállás megszün­tetése stb. jelentene. Igen ám, de a nemzetközi politika malmai lassan és ti­tokban forognak. Segítséget tudunk azonnal adni, de a magyar nemzet sorsának megváltoztatását nem tudjuk gyorsan elérni. El akarjuk érni. De addig is adni kell a magyar népnek valamit, hogy életben maradjon minél több magyar. S a kérdés az, hogy mi­ként lehet elérni a magyar nép politikai sorsának jobb útra térítését? Tiltakozó nép­­gyülésekkel? Ha félmillió magyar bevándorolt és azok összes leszármazottai egybe­­gyülnének Washingtonban és kiorditanák a tüdejüket, kö­vetelésük még akkor sem hallatszana be a száz ajtóval elzárt tárgyaló termekbe. A régi közmondás jut eszünk­be:*1^ kutya ugat, a kara­ván halad.” Az amerikai ma­gyarság tulkicsi ahhoz, hogy együttes hangja .bárhová is eljusson. Nem azt mondjuk, hogy fölöslegesek a tiltakozó gyű­lések. Nem csak, hogy nem fölöslegesek, hanem nagyon is fontosak. De nem azért, mert azt tételezhetnék fel, hogy közvetlen hatásuk vol­na. A helyzet az, hogy a ma­gyar általános tragédia iránt megértést felkelteni csak úgy tudunk, ha van aki a magyar nép nevében be tud jutni a tárgyaló termekbe, ahol a suttogása is hallhatóbbf mint az egész amerikai magyarság kívülről való elkeseredett ki­áltása. S a tiltakozó gyűlé­seknek hatása csak annyiból áll, hogy arra, aki a zárt aj­tók mögé bejut, rányomja annak bélyegét, hogy a köz­véleményt tolmácsolja, nem pedig egyéni érdekeket haj­szolva járja a politikai in­trikák szövevényes útjait. Az Amerikai Magyar Szövetség mai szerepe Az Amerikai Magyar Szö­vetség az amerikai magyar­ság érdekeinek védelmére és képviseletére alakult, de a magyar nemzet igazságos ügyének szószólójává vált abban a pillanatban, amikor a magyar nemzet ajkát lela­katolták. Az Amerikai Ma­gyar Szövetség ebben a há­­boru-adta uj szerepében rendkívül fontos és felmér­hetetlenül eredményes mun­kát végez. NEM VÉGEZHET­NÉ EZT A MUNKÁT, HA AZ AMERIKAI MAGYAR­SÁG NEM ÁLLNA MÖGÖT­TE. De az amerikai magyar­ság tiltakozásai szolgálatatják a bizonyságát annak, hogy az Amerikai Magyar Szövet­ség vezetősége valóban azt az ügyet képviseli, mely az amerikai összmagyarság meg­győződése szerint igazságos ügy. Minden a magyar nem­zet érdekében hozott tilta­kozó határozat súlyt ad az Amerikai Magyar Szövetség szavának. Ha nem állanánk az Amerikai Magyar Szövet­ség mögött, akkor a magyar nemzet igazságos érdekeinek nem volna ma képviselője. Persze sokan vannak, akik kételkednek a Szövetség sze­repében, mert utóbbi időben alig hallani ^valamit a tevé­kenységéről. Ezzel szemben az igazság az, hogy az Ame­rikai Magyar Szövetség igaz­gatósága legutóbbi gyűlésén meggyőződött arról, hogy a Szövetség soha jelentősebb, komolyabb, fontosabb mun­kát nem végzett, mint mos­tanában, amikor a legna­gyobb csendben van. Ezen a téren igaz, amit fentebb irtunk: “Dobbal nemi lehet verebet fogni.” Lojali­tással tartozunk annak a kormánynak, mely meghall­gatja képviselőinket. Előírá­sait be kell tartanunk és al­kalmazkodnunk kell követel­ményeihez. Ha az Amerikai Magyar Szövetség nagy lár­mával hirdetné minden lé­pését, a veréb ugyan hamar elrepülne. Az ilyen munká­nak csendben kell folynia s bármennyire szeretnénk is részleteket tudni1, azokat nyil­vánosságra hozni nem lehet, mert ezen a téren a diszkré­ció az első és nagy paran­csolat. Ahogy Amerika népe bizik külügyminiszterében és elnö­kében, tudva, hogy azok tisz­ta szívvel képviselik a nem­zet érdekeit és kívánságait, úgy nekünk is meg kell bíz­nunk azokban, akik önzetlen odaadással szolgálják a ma­gyar nép érdekeit, annál is inkább, mert az Amerikai Magyar Szövetség nem poli­tikai ágense a magyar nép­nek, hanem az amerikai ma­gyarság képviselője és az amerikai magyarság meggyő­ződésének igyekszik érvényt szerezni. Persze még mindig vannak, akik azzal vádolják a Szö­vetséget, hogy “reakciós” és a régi politikát akarja visz­­szaállitani Magyarországon. Az igazság azonban az, hogy a Szövetség nem akar sem­miféle politikát sem oda, sem visszaállitani Magyarorszá­gon, mert a Szövetség nem a magyar nép ágense, hanem az amerikai magyarság kép­viselője s az amerikai ma­gyarságnak azt az óhaját hir­deti illetékes helyen, hogy a magyar népnek adassék meg a nemzeti függetlenség és a demokratikus életforma meg­valósításának lehetősége. Ha a Szövetség holmi re­akciós politikai pártnak vol-1945 november 7 JUVENILE ORDER — MONTHLY REPORT SEPTEMBER. 1945 New members .................................................. Reinstated from Extended ...*...................... Reinstated from Lapsed ................................ Extended ................................................. 2 Lapsed ..................................... 168 Deceased ..................................... 0 Cash Surrender ..................................... 0 Transfer to Senior Order..................... 51 Decrease .......i............................ Forwarded from last month ........................ Total Extended members................................ Total Paid-Up memers .................................. 91 3 54 143 221 73 12,544 12,471 26 8 12,505 EXTENDED MEMBERS: Br. 417 Salamon, Steven Charles — $1,000.00—C-J Br. 487 Biro, John Robert .........■— 500.00—B-J DEATH BENEFITS were paid for: Br. 40 Foyok Elizabeth — Died: Aug. 20, 1945. Amount paid: $250.00—Age 8. Br. 213 Vágott Louis Jr. — Died: July 28, 1945 Amount paid: *$300.00—Age 9. The following members transferred to the Senior Order September, 1945: Karl Albert E. Jr. Karl Albert E. Jr. Magyar Luise A. Rubi John Kovach Margaret J. Nozdroviezky Eliz. Lakatos Elsie J. Orosz Joan H. Dancso Gizella Jaczko Eliz. Rose Ores Elaine Rose Majoros John Monek John Gribick Marion Sabo Marian H. Denes Caroline C. Matyas Louis S. Varga Katie Wasas Joseph A. Sampias Irene M. Cox Gladys Adelman Irene A. Kerner William Jr. Chiszar Eleanore Chiszar Elvira Rosencranz Marcius Mikulak Michael P. Wagner Betty M. Grove Leslie B. Kazsuk Emil D. Kovach Dolores L. Timar Paul West Irene Arvay Robert Viszlay Irma J. Kaspitus Dorothy E. Barta Theresa Zlovsky Margaret Mészáros James Madarasz George G. Csik Joseph Belle Robert Allan Suit William Steve Smitches David Wm. Patonai Eliz. Koye Emil Szita Frank Jr. Egyházi Margaret Kish Frank Alex. Ruby John Garfield Mary A. PHILLIPS EMMA E. h. kp. számvevő. na a külföldről támogatott ágense, akkor nem állnának szóba vele ott, ahol csak azt hallgatják meg, akinek de­mokratikus amerikai voltá­hoz kétség nem fér. A némaság — nem tétlenség Senkise higvje, hogy az Amerikai Magyar Szövetség némasága akár tétlenséget, akár tehetetlenséget jelent. Ellenkezőleg: ilyen téren a csend a leglázasabb tevé­kenység jele. S az amerikai magyarság tudva azt, hogy a Szövetség ma a magyar nép általános tragédiájának enyhítésén dolgozik, mögötte áll és türelemmel megvárja azt a napot, amikor nyilvá­nosságra lehet hozni azt, hogy mit tett az Amerikai Magyar Szövetség. Addig pe­dig türelemmel kell lenni, mert a türelmetlenség dik­tálta kíváncsiság nagy kárt okozhat annak az ügynek, mely mindnyájunk szivéhez közel áll. A Szövetségbe tö­mörült amerikai magyar tes­tületek vezetői bizonyítékok alapján szereztek meggyőző­dést arról, hogy a Szövetség hűségesen képviseli az ame­rikai magyarság igazságos, demokratikus, amerikai gon­dolkozásból kiforrt meggyő­ződését. S mig a Segélyakció révén nyújtunk azonnali se­gítséget a magyar népnek, addig a Szövetségen keresz­tül igyekszünk érvényt sze­rezni annak, amit a magyar nép számára minden tisztes­séges magyar származású amerikai polgár igazságosnak és méltányosnak tart. DE FELADATAINKRÓL — NEM FELEDKEZÜNK MEG!

Next

/
Oldalképek
Tartalom