Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-01-31 / 5. szám

1945 január 31 >-ik oldal Verhovayak Lapja HŐSI HALOTTAINK HAMP LOCHLION Egyesületünk 113-ik hősi halottja Hamp Lochlion, Johnstown, Pa.-ban született 1916 május 29-én. Egyesületünknek New Yorkban lett tagja 1913-ban, mikor szabadságon volt otthon. A 394-ik fióknak volt tagja és ennek a fióknak első hősi halottja. Először Északafrikában teljesített szolgálatot és Orannál súlyosan megsebesült, úgy, hogy haza kellett szállítani és hónapokig kezelték a Walter Reed kór­házban. Felgyógyulása után az európai frontra vitték és Franciaországban esett el ütközetben. — Felesége, Arlene, egyesületünk 12-ik hadiözvegye, mig hős tag­társunk a nyugateurópai frontnak 42-ik Verhovay hő­si halottja. Özvegyének és családjának a Verhovay Segély Egylet tagságának legmélyebb részvétét fe­jezzük ki. PFC KRUPÄ ISTVÁN Egyesületünk 114-ik hősi halottja Hősi halottunk Krupa István és nejének fia és a Richmond. Ind.-i 344-ik fióknak tagja s e fiók első halottja. Belgiumban esett el ütközetben 1945 január 5-én. A nyugateurópai frontnak ő a 43-ik hősi ha­lottja. A lesújtott szülőknek egyesületünk őszinte részvétét tolmácsolja. EGYESÜLETÜNK 114 HŐSI HALOTTJÁNAK EMLÉ­KE ÁLDOTT MARAD KÖZÖTTÜNK MINDENKOR. VERHOVAY HÓSTÖRTÉHET Aranycsillagos özvegy fia a JBili>or-Sziv kitüntetést kapja PFC. NAGY GYULA Nagy Gyula 1942 februárjá­ban lépett katonai szolgálat­ba Már nyolc hónapra rá ten­gerentúlra vitték és végig­harcolta az olaszországi har­cokat. 1944-ben átvitték a Francia frontra és végighar­colta a nagy offenzivát, mely­nek során Németországig ju­tott el. Itt sebesült meg üt­közetben 1944 november 2-án. özvegy édesanyjának sze­retett fiáért való aggodalmát nagy gyásza teszi súlyosabbá. Hat hónappal ezelőtt ugyanis elveszítette egyik fiát, Nagy 'Józsefet, aki 1944 junius 5-én veszítette el életét. Ő volt egyesületünk 50-ik hősi ha­lottja. Úgy a két fiú, mint édesanyjuk a Barton, O.-i 10-ik fióknak a tagjai. Nagy Gyulát, aki egy köny­­nyü tank osztaggal teljesített szolgálatot, három napra a sebesülése után a Purple Heart-al tüntette ki a hadve­zetőség. Adja Isten, hogy se­besült hősünk hamarosan meggyógyuljon megtört édes­anyjának vigasztalására. •----------V---------­Nagy vadat lőtt Pfc. Korponai Lajosról küldte be a következő tör­ténetet Szabó József, a Detroit, Mich.-i 443-ik fiók ügykezelője. Úgy látszik, hogy kato­náink nemcsak japánokra lőnek India és Burma dzsun­­geljeiben. Korponai Lajos, 9089 Lyons St., Detroit, Mich.-ból, ki már három éve van e harcszintéren s nem­rég járt otthon szabadságon, vadásznak állott és ügyessé­gét azzal bizonyította be, hogy a fenti 180 fontos leopárdot lőtte le. Korponai egy három napos vadász­expediciónak egyik tagja volt. Az expedíció során két elefántot is lelőttek, a kör­nyékbeli benszülöttek hus­­adagolási nehézségeit alapo­san megkönnyítve. Otthon jártakor Korponai leginkább azt panaszolta, hogy a társai ugyancsak furcsa becéző állatokat sze­reztek a dzsungelból. Az egyik bajtársa például egy 12 láb hosszú óriáskígyót fo­gott és a barakkban tar­totta egy gyengécske ketrec­ben, mig csak társai pana­szára annak elpusztítását nem rendelték el. Bevonulása előtt Korponai tagtárs a Michigan Con­solidated Gas Co.-nál dol­gozott.----------------v---------------­KATONÁINK HÁLÁJA — STEELTON, PA. — Mint egyesületünk sok más fiókja, a Steelton, Pa.-i llí-ik fiók is küldött kará­csonyi ajándékokat katonai szolgálatot teljesítő tagjai­nak. Jól esik a szerető meg­emlékezés ezeknek a fiatal tagtársaknak, amint az alábbi köszönő levélből is ki­tűnik, melyet Jakab György tagtársunk irt az európai frontról: “Néhány nappal ezelőtt kaptam meg a karácsonyi csomagot. Igazán megörül­tem neki és szeretnék köszö­netét mondani érte. Csak azt sajnálom, hogy hálám­nak nem adhatok személye­sen kifejezést. Imádságos szívvel remélem, hogy ennek a háborúnak hamarosan vége lesz és akkor hazatér­hetek, hogy megköszönjem önnek és a Verhovay tag­társaknak azt, amit értem tettek. Végtelenül sokra értékelem jóságukat és ró­lam váló szives megemléke­zésüket. Cpl. GEORGE JACOB” * * * Ezer számra kapják fiók­jaink tisztviselői ezeket a leveleket annak bizonysá­gául, hogy katonáinknak a messze idegenben kétszere­sen jól esnek e megemléke­zések és nagyban hozzájárul­nak ahhoz, hogy bizalommal és örömmel nézzenek előre, tudva, hogy amikor hazatér­nek, szerető és hálás tagtár­saik táborában megfogják újra találni azt a boldog­ságot, melytől elszakította őket a háborús sors.--------------v-------------­SINGLE PREMIUM PAID-UP CERTIFICATE 132 Varga Mrs. Joseph 1 Member Pittsburgh, Pa., 1944 december 31. PHILLIPS EMMA E., RÉGI ÉS UJ ÜGYKEZELŐ TAGTÁRSAINK FIGYELMÉBE NE DOBJA EL RÉGI HAVIDIJTÁBLAZATÁT! Még mindig érvényesek a régi, alacsonyabb ráták oly uj tagok felvételénél, akik hajlandók decemberi kelettel kérni felvételüket és megfizetik a havidijakat visszamenő­leg 1944 decemberéig. Rendkívül sokan élnek ezzel a le­hetőséggel, amint a központi hivatalba nap-nap után be­érkező felvételi ivek mutatják, melyeknek nagyrésze még mindig december havára szól. Megírtuk, hogy majd jelezni fogjuk, mikor szűnik meg egyszer s mindenkorra a régi ráták érvényessége. De már most felhívjuk a tagtársak figyelmét arra, hogy akkor se dobják el régi rátakönyveiket, amikor már a régi ráták érvényessége megszűnt. Nagyon sokan vannak ugyanis, akik pénzmegtakarítás céljából egyszerre hat hónapra, vagy egész évre fizetik meg a havidijakat. Ügyekezelő tagtársaink közül többen most is beírnak a központi hivatalhoz felvilágosítást kérve arra, hogy hány százalékot számíthatnak le annak a tag­társnak a havidijából, aki pl. egy évre előre fizeti meg a havidijat. Ügykezelőinknek ezért nem kell számításokat végez­niük. A régi havidijtáblázat első rovatában fel van tün­tetve világosan, hogy mennyit kell egy tagtársnak fizetni, ha egy évre előre fizet és a második rovatban találják meg, hogy mennyi a félévi dij, mig a harmadikban megtalál­ják a negyedévi dijat és a negyedik rovatbap a havidijat. Mindig lesznek oly tagtársak, akik előre akarnak fizet­ni. Épp azért meg kell őriznie az ügykezelőnek a régi rá­takönyvet, hogy ily esetekben azonnali pontos felvilágosí­tással tudjon szolgálni. Mert nyilvánvaló, hogy az uj rá­ták csak azokra a tagtársakra vonatkoznak, akik 1945 ja­nuár 1. utáni keletű kötvényt kapnak. Minden régebbi keletű kötvénynek a rátái változatlanul megmaradnak és így változatlanul érvényben maradnak a régi, negyedévi, félévi és egész évi dijakra vonatkozó adatok. Épp ezért ügykezelőinknek évek múlva is szüksége lesz a régi rá­takönyvre és ajánlatos, hogy azt az uj rátakönyvvel együtt őrizzék meg. TISZTIKAR VÁLTOZÁS ÉS TESTVÉRISÉG Számtalan esetben megtörténik, hogy amikor a fiók uj ügykezelőt választ, a régi ügykezelő nem avatja be az uj tisztviselőt a teendőkbe. .Sok esetben az uj ügykezelő még azt sem tudja, hogy neki a fiók halottját be kell je­lentenie a központi hivatalnak. Ez nem az ő hibája, ha­nem azé a leköszönő tisztviselőé, aki a könyveit utasítás nélkül adja át az uj ügykezelőnek. Sőt az is megtörténik, hogy a régi ügykezelő a nyomtatványokat sem adja át az ügykezelőnek, holott ő már semmire sem tudja azokat fel­használni. Mindenekelőtt hangsúlyozzuk, hogy a nyomtatványok visszatartása anyagi kárt okoz az egyesületnek. Nem hisz­­szük, hogy egyetlen tagtársunknak is ez lehetne a célja. Nyomtatványok sok pénzbe kerülnek és különösen a mai papirhiány mellett megbocsáthatatlan eljárás azokat visz­­szatartani és az uj ügykezelőt arra kényszeríteni, hogy uj készletet kelljen kérnie a központi hivataltól. De ezen a szemponton kívül figyelmeztetjük tagtár­sainkat, hogy a fiók hivatalos nyomtatványait alapszabály­­szerű kötelességük a választott tisztviselőnek átszolgáltatni és e szabály figyelembe nem vétele fegyelmi vétség. Más lapra tartozik megint az uj ügykezelőnek a te­endőkbe való beavatása. Erre alapszabályunk nem tar­talmaz előírást, még pedig azért nem, mert az alapszabá­lyok megalkotói úgy érezték, hogy ezt az emberi tisztesség hozza magával. Hol vagyunk a testvéri szellem megvaló­sításától, ha az uj iigyekezelőnek nem adunk segitőkezet akkor, mikor felelősségteljes munkáját átveszi? A testvéri szellem kell, hogy legyőzze a féltékenységet és a kicsinyes indulatokat. Érett ember tud méltóságtel­jesen visszavonulni és a köz érdekében meg fogja tenni azt, hogy az uj ügykezelőt beavassa abba a munkába, me­lyet ő éveken át végzett. UJ ÜGYKEZELŐINKET ugyanakkor felkérjük, hogy munkájukat azzal kezdjék el, hogy figyelmesen átolvassák az alapszabályokat. A betegek, balesetek és halálesetek bejelentésére vonatkozó utasításokat részletesen ismerteti ez a kis könyv és aki ezekhez az utasításokhoz ragaszko­dik, tévedésbe nem esik. Ugyanakkor kérjük, hogy olvassák hivatalos lapunkat, mely állandóan hoz oly cikkeket, melyek az ügyvezetésre vonatkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom