Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1945-08-01 / 31. szám

5-ik oldal 3945 augusztus 1 Verhovayak Lapja — HALLGATÁSBA TEMETETT ÉRTÉKEINK — MI ÉRDEKLI AZ OLVASÓINKAT? Lapunk ' olvasóival való érintkezésünk alapján több Ízben meggyőződtünk arról, hogy leginkább a katonáink sorsáról való cikkek érdeklik őket. Ez természetes is. Hi­szen egyesületünknek közel 53,000 tagja közül csaknem hétezren teljesítenek katonai szolgálatot s nincs egyesüle­tünkben oly család, melynek egy-két, sőt sok Ízben öt-hat tagja ne volna szolgálatban. A múltkoriban számoltunk be arról, hogy Borsodi Antal, canonsburgi ügykezelő tag* társunk meg éppen kilenc fiút nevelt katonai szolgálatra. Ez az oka annak, hogy ol­vasóink nagy része először is a hősi halottakról szóló je­lentést keresi meg s azután a “Verhovay Hőstörténet” cí­men közölt sorozatos beszá­molót. mely katona tagtársa­ink kiváló teljesítményeit tárja az olvasók elé. Ez utóbbi cikksorozat átütő sikere késztetett bennünket arra, hogy több ízben is fel­hívjuk lapunk olvasóit, vala­mint a fióktisztviselőket, hogy a körükbe tartozó, kiváló tel­jesítményekről nevezetes ka­­tona-tagtársak szerepléséről értesítsenek bennünket. A helyi angol lapok rend­szerint lehozzák a városukból származott katonák teljesít­ményeinek és kitüntetéseinek híreit. Kértük, hogy ezeket vágják ki, akár az említett katonák hozzótartozói, akár ügykezelő tagtársaink és küld­jék be a lap részére. Mindég sokat ér, ha az ilyen cikkek­kel együtt le tudjuk közölni az illető katonai szolgálatot teljesítő tagtársunk fényké­pét is és igy a kép beküldé­sével is jó szolgálatot tesz­nek tagtársaink. De ha nin­csen a helyi lapokban cikk az illető katonáról, azonban hozzátartozói valami módon értesítést kapnak kiváló tel­jesítményeire nézve, akkor írják meg nekünk az adato­kat, melyeket mi feldolgo­zunk és olvasóink részére közlünk. Kértük ezt nem egyszer s egy ideig szépen jöttek a je­lentések az ügykezelő tagtár­sak és katonáink hozzátarto­zói részéről. Sok esetben annyi anyagink volt, hogy egy-egy lapszámban fel sem lehetett dolgozni az egészet. Újabban azonban azt a sok olvasót, aki a “Verhovay Hőstörténet” cimü rovatun­kat keresi, legtöbbször csa­lódás éri. Egy-egy rövid kis jelentésen kívül már régen nem kaptunk anyagot e ro­vathoz tagtársainktól. Már pedig kétségtelen, hogy kato­náink most is nagyszerű hős­tetteket hajtanak végre. Oly­kor-olykor véletlenül akadunk rá ily hírre, vagy pedig tudo­mást szerzünk róluk oly le­velekből, melyeket hősi halált halt tagtársaink parancsnokai Írnak a hozzátartozóknak. Nyilvánvaló, hogy az anyag nak beküldése körül van baj. Már pedig hős katonáink tet­teit nem szabad hallgatásba temetni. MIÉRT KÖZÖLJÜK A“VERHOVAY HŐSTÖRTÉNETET?” Nemcsak azért közöljük ka­tonáink hősiességének törté­neteit, hogy az azokban sze­replőknek megadjuk a meg­érdemelt elismerést, vagy hogy hozzátartozóiknak örö­met okozzunk. Nem is csak azért, hogy az egész Verho­vay tábor tudjon róla, hogy mily szolgálatokat tettek hő­seink amerikai hazánknak. Többször rámutattunk arra, hogy ennél még sokkalta je­lentősebb célunk van hőseink teljesítményeinek közlésével. Megírtuk, hogy célunk ösz­­szeállitani az amerikai ma­gyar és főleg a Verhovay ka­tonák háborús érdemeinek rekordját. Egyesületünk tag­ságának túlnyomó része ma­gyar származású. És igy a Verhovay katonák háborús teljesítményeinek kimutatása újabb bizonyítékát fogja szol­gáltatni annak, hogy mily nagy értéket jelent Ameriká­nak a bevándorolt magyarság. Hogy erre még a mai világ­ban is nagy szükség van, azt mindenki megértheti. ,Hiszen még Vörös Kereszt, USO és War Bond mozgalmak terén is minden nemzetiségi cso­port azon van, hogy hazánk háborús erőfeszítésének tá­mogatásúban elért eredmé­nyeit nyilvántartsa s azért megszerezze a “credit”-et, az elismerést. A polgári életben elért eredményeket azonban jelentőség tekintetében mesz­­sze felülmúlják katonáink harctéri teljesítményei. Még fontosabb tehát, hogy azokért megkapja az elismerést és megbecsülést az a nemzedék, mely Amerikának ily hős ka­tonákat adott. Az igazi hős szerény és nem szereti a nagy nyilvánosság előtti dicséretet. Sok esetben katonáink egyenesen megtilt­ják a hozzátartozóiknak, hogy teljesítményeiket nyilvános­ságra hozzák. Kérdés azon­ban, hogy igazuk van-e? Katonáink a harctéren cso­dálatos bátorsággal és önfel­áldozással szolgálták a hazát. Kiváló katonai magatartásuk­kal elősegítették a győzelmet. De nagy tévedés volna azt hinni, hogy ezzel már teljesen kimerítették annak lehetősé­gét, hogy nemzetünknek és nemzetiségünknek szolgálato­kat tegyenek. Az ő élményeiket meg kell örökíteni. Hősiességük bizo­nyítékait össze kell gyűjteni. Része kell hogy legyen mind ez az amerikai magyarság történetének. Amikor tehát katonáink tet­teiket a szerénység homályá­ba burkolják, akkor nem tesz­nek vele szolgálatot az ame­rikai magyarságnak. Mert ez a háborús rekord be fogja bi­zonyítani az amerikai közön­ségnek, hogy az igazi ameri­kai hazafias hűség nem attól függ, hogy valakinek a csa­ládja hány nemzedék óta él Amerikában. Az idegen szü­letésű és idegen származású hősök bebizonyítják az ame­rikai közönségnek, hogy épp oly hü, hős és jó amerikai lehet az, aki tíz éve jött ide, mint az, akinek ősei a “May­flower” kivándorló hajón kel­tek át az Atlanti Óceánon. Ez egymagában elég fontos szempont arra, hogy elvár­hassuk tisztviselőink és tag­társaink segítségét. Már most mi az oka annak, hogy mindezeket ily részle­tesen megírjuk ez alkalom­mal? HŐSTÖRTÉNET EGY ELBOCSÁJTÓ LEVÉLBEN Mindezeket azért irtuk meg, mert a napokban egy haza­tért katona tagtársunknak a Betegsegélyző Osztályba való visszahelyezési kérvényét vet­tük kézhez. Hozzá volt csa­tolva az orvosi bizonyítvány és az előírások értelmében a katonai elbocsájtó levél. Va­lósággal rnegdöbbenten olvas­tuk végig az elbocsájtó leve­let, mert annak rövidített szavakkal rágépelt szövegéből egy párját ritkító hőstörté­net bontakozott ki előttünk. Tekintettel arra, hogy az ily adatokat a hadvezetőség rendszeresen közli, hisszük, hogy szóbanforgó tagtársunk nem fogja rossz néven venni tőlünk azt, hogyha teljesítmé­nyeivel megismertetjük egye­sületünk tagságát is. Z ALAN KA E. FERENC TÖRZSŐRMESTER HÁBORÚS TELJESÍTMÉNYEI Zalanka E. Ferenc törzsőr­mester, a Fairport Harbor, O.-i 20-ik fiók tagja, Mollis­­ter, O.-ban született 1919 jú­lius 16-án. Elbocsájtó levele szerint a “Medical Corps”-al teljesített szolgálatot, melynek folyamán véres ütközetekben vett részt Algériában, Francia Marokkóban. Tunisiában, Szi­cíliában, Nápolyban, a Róma- Arnói fronton, Dél-Franciaor­­szágban, közép-Európában és a Rajna frontján. Hős tagtársunk 1942 októ­berében hajózott át Észak- Afrikába. Az olasz fronton háromszor sebesült meg üt­közetben: 1943 szeptember 23-án, 1943 november 10-én és 1944 január 27-én. Az újságokból sokat olva­sunk arról, hogy a szanitécek. a “Medical Corps” tagjai, mily sok veszedelem között, milyen elképzelhetetlen bá­torsággal és önfeláldozással folytatják munkájukat. Az a tény, hogy Zalanka Ferenc törzsőrmester háromszor se-SABÓ U. SÁNDOR, tiszthelyettes A Szabó testvérek, c Johnstown, Pai-i 8-ik fiók­nak tagjai. Szabó U. Sándor, tiszthe­lyettes 1942 augusztusában önként vonult be katonai szolgálatra. Több táborban nyert kiképzése után 1943 októberében Angliába vitték és ott állomásozott az in­vázió napjáig, amikor az el­ső seregekkel átvitték Nor­­mandiába. A 29-ik gyalog­ezreddel végigharcolta az egész nyugateurópai háborút Franciaországon, Hollandián SABO C. ROBERT, Pfc. katonai rendőr keresztül Német országig. Múlt év júliusában kiváló teljesítményeinek elismeré­séül a hadvezetőség a Bronz Csillag kitüntetést adta hő­sünknek. Pfc. Sabó Róbertét 1943 januárjában hívták bt ka­tonai szolgálatra és kikép­zését Camp McCain, Miss­­ben nyerte el, ahonnét 1943 júliusában vitték tengeren­túlra. De őt a világ másik oldalára vitték s jelenleg a Kina-lndia-Burmai hadszín­téren teljesít szolgálatot a katonai rendőrséggel. besült meg ütközetben, bizo­nyítéka annak, hogy mennyi­re nem törődött a saját biz­tonságával, amikor bajtársai­nak megmentéséről volt szó. Hogy ebben a megállapitás­­ban nem tévedünk, azt bizo­nyítják Zalanka Ferenc törzs­­őrmester kitüntetései is. Ez a kiváló tagtársunk az EAME hadszintéri szallagot, 8 bronz­csillagot, az Amerikai Védel­mi Szolgálati Érmet, a Jó Ma­gaviseleti szallagot, a Medical érmet, a Bibor Szivet, 2 tölgy­­fakoszorut és ^z Ezüst Vitéz­­ségi Csillagot kapta meg ... Nyilvánvaló tehát, hogy Zalanka Ferenc tagtársunk elévülhetetlen érdemeket szerzett harctéri szolgálatai­val. örömmel köszöntjük e hazatért hősünket, akit magas pontszámai alapján bocsájtot­­tak el réglegesen a katonai szolgálatból. A dia Isten, hogv hűséges és hősies szolgálatá­nak jutalmát hosszú, boldog és békés életben találja meg. NE TEMESSÜK EL ÉRTÉKEINKET! Csak véletlenül jutottak tudomásunkra Zalanka Fe­renc kiváló teljesítményei. Ha részleteket tudnánk él­ményeiről, bizonyos, hogy kö­teteket Mhetne írni róluk a Verhovay Hőstörténetben. De igy is örülünk annak, hogy megakadt a tekintetünk ezen az elbocsájtó levelen, mert ez által alkalmat találtunk arra, hogy bemutassuk olvasóink­nak a Verhovay tábor egyik nagy büszkeségét, az ameri­kai magyarság egyik kiváló hősét, Zalanka Ferencet. Nyilvánvaló azonban, hogy százával vannak Verhovay katonák, akik teljesítménye­ikkel bejuthatnának a “Ver­hovay Hőstörténetbe”, ha azokat tudomásunkra hozzák. Ugv érezzük, hogy az ily ki­váló szolgálati érdemek el­hallgatásával nem szolgálta­tunk igazságot hőseinknek, sőt ugyanakkor az amerikai magyarság érdekei ellen is cselekszünk. Bizonyos az, hogy már ed­dig is rengeteg HALLGA­TÁSBA TEMETETT ÉRTÉ­KÜNK van. Itt az ideje, hogy kiássuk őket a feledés homá­lyából és arra a helyre állít­suk őket, melyen hősies MÚLTJUKKAL nagy szolgá­latot tehetnek az amerikai magyarság JÖVŐJÉNEK! Eh­hez kérjük katona tagtársaink hozzátartozóinak és ügykeze­lő, tisztviselő tagtársaink se­gítségét!----------V----------­BEÁLLT A BETEGSEGÉLyZŐ OSZTÁLYBA Entered Sick Benefit Fiók-Br. 13 Agócs John 174 Naughton Mrs. John 272 Vass Julius Jr. 3-Members------v-----­KIFIZETETT KÖTVÉNYT KAPTAK Paid-Up Certificates Fiók-Br. 36 Gyulai Sándor ifj. 71 Bortnyik J. György, Bozs­­val Béla, Darai Gyuláné, Gi­­rovszky Mariska, Kish Alex­ander 275 Ifj. Weger György 170 Kulcsár Lajos 8-Members Pittsburgh, Pa., 1945 junius h. kp. számvevő. 30-án. PHILLIPS EMMA E. A JOHNSTOWNI SZABÓ TESTVÉREK !

Next

/
Oldalképek
Tartalom