Verhovayak Lapja, 1945 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1945-07-11 / 28. szám
5-ik oldal 1945 julius 11 A túlsó partról FELLEBBEN A FÜGGÖNY . . . A Magyarországról ideérkező újságok eddig legnagyobbrészt politikai jellegű hireket közöltek. A magyar nép életét nem lehetett megismerni ezekből a lapokból. Mostanában azonban oly újságok érkeznek, melyek bepillantást engednek a magyar sors kulisszatitkaiba, melyekről egy-egy percre fellebben a fátyol. A hirek — általában nem jók. Amit a kulisszák mögött látunk, csak tiszta nyomorúság, melynek képe még a segélykiáltásnál is hangosabban szól hozzánk amerikai magyarokhoz. Előttünk van a “Mai Nap” cimü négy oldalas, egy pengős kis újság, május 15-iki száma, melyben csak úgy hemzsegnek azok a hirek, melyek Budapest népének életét mutatják. A faluról azonban a földosztási ünnepségek jeleneteinek leirásain kivül nem sokat tudunk most sem. Úgy tűnik fel, mintha Budapest és a vidék között szinte áthatolhatatlan fal meredezne, melyet a hivatalos személyeken kivül senkisem léphet át. Talán semmi sem igazolja jobban e sejtelmünket, mint az a hir, mely a vidékkel való postai érintkezésre vonatkozik. CSAK NYITOTT LEVELET LEHET KÜLDENI! A következő rendeletet olvassuk a lapban: “A posta felhivja a közönség figyelmét arra, hogy vidékre szóló levélküldemények CSAK NYITVA ADHATÓK FEL. Azonkívül az összes postaküldeményeken fel kell tüntetni a feladó nevét és pontos lakáscímét. A lezártan vagy a feladó címadatai nélkül feladott küldeményeket a posta nem továbbítja.” Ily körülmények között nem lehet csodálkoznunk azon. hogy az amerikai magyarság és óhazai rokonai között a levélforgalom megindulására a lehetőségnek még csak az árnyéka sincs meg — egyelőre. Persze töprenghetünk azon, hogy mi is lehet annak az oka, hogy a vidékkel való levelezést miért is cenzúrázzák a hatóságok, — mert hiszen nyilvánvaló, hogy ennek a rendelkezésnek nincs más értelme. Bizonyos, hogy az egész magyar nép szigorú ellenőrzés alatt áll. IGAZOLÓ BIZOTTSÁGOK. A fenti megállapítást az Igazoló Bizottságok szüntelen tevékenysége bizonyítja. Legyen valaki színész, iparos, közalkalmazott, munkás, mindenkinek meg kell jelennie az Igazoló Bizottság előtt és csak akkor érezheti magát szabadnak, ha az Igazoló Bizottság igazolja, hogy az illető nem volt a nácik és nyilasok oldalán. A főváros 50,000 alkalmazottjának igazoltatási eljárásáról számol be az újság. Eddig 4041 igazoló eljárást indítottak meg s ezekből a lap megjelenésének dátumáig 1718-at intéztek el. Az eredmény? 1151 esetben igazolták az alkalmazottakat, mig a többiek esetében “marasztaló határozatot”, hoztak. Eddig 244 alkalmazott kapott fegyelmi büntetést. 94-et állásvesztésre ítéltek, 105-t kényszernyugdijaztak és 21 alkalmazottat utaltak munkatáborba. A lap megjegyzi, hogy “érdekes, hogy az eddigi eljárások során a bizottságok az eléjük kerülő alkalmazottak 65 százalékát igazolták és 35%-át elmarasztalták.” Valóban érdekes, csak az a kérdés, hogy milyen szempontból? ÉLELMEZÉS... Bármennyire biztatja a közellátási miniszter a lakosságot, hogy Budapest ellátása biztosítva van, a helyzet mégis aggasztó. Az újság hatalmas elsőoldali fejlécben jelenti, hogy “egy millió kiló burgonya érkezett a nyugati pályaudvarra. “Ebből — irjá a lap — holnap már 300, 000 kiló az ismert utcai árusítás során a közönséghez kerül.” A helyzetet semmi sem jellemzi jobban, mint az Uj Szent János kórház betegeinek levele a szerkesztőséghez, mely ugyancsak az első oldalon jelent meg. A levél igy szól: “Amilyen örömmel olvassuk mindég Vas Zoltán küzdelmét az élelmiszer fronton, épp oly szomorúsággal veszszük tudomásul, hogy mi, az Uj Szent János kórház betegei MAR HETEK ÓTA CSAK BABOT ÉS BORSÓT KAPUNK ENNI! . . . Nagyon kérjük az illetékeseket, hogy nézzenek utána, mert mégsem járja, hogy az uj demokratikus Magyarországban még mindég ilyen állapotok uralkodjanak az egyik legnagyobb budapest kórházban. Az Uj Szent János kórház betegei.” Akik az első világháború utáni években Budapesten 1 éltek, jól emlékezhetnek az akkori “gerstli” diétákra. A helyzet ma sem jobb, bár ma a háború következtében nyilvánvaló, hogy sokkal nehezebb a közönség ellátása a közlekedési eszközök hiánya miatt. NINCS ÉLELEM — NINCS EGÉSZSÉG. “Sok a vesegyulladásos megbetegedés Budapesten írja az újság és a következő magyarázattal szolgál: A budapesti orvosok egyértelműen megállapítják, hogy az utóbbi napokban igen sok a vesegyulladásos megbetegedés. A betegségnek főképen az EGYOLDALÚ TÁPLÁLKOZÁS” (alighanem száraz bab és száraz borsó) “és az utóbbi hónapokban kiállott izgalmak az okozói. Különösen a nőknél figyelték meg a vesegyulladás gyakoriságát. A vesegyulladásos megbetegedések kezelése a mai körülmények között is igen súlyos probléma, SOK GYÓGYSZER NEM ÁLL AZ ORVOSOK RENDELKEZÉSÉRE — azonkívül a diétás táplálkozás is nagyon fogas kérdés.” Bizony fogas kérdés lehet a diétás táplálkozás ott, ahol az ország egyik legnagyobb kórházának a betegei is csak babot és borsót kaphatnak enni, annyira, hogy — mint ugyanabban a levélben írják — “ha nem volnának jószivü emberek, akik néhanapján ellátogatnak egy kis ennivalóval, bizony már sokan elpusztultunk volna.” Persze ez az utóbbi mondat ugyanakkor azt is igazolja, hogy vannak, akiknek más is jut, de kórházi betegeknek természetesen nincs módjuk arra, hogy élelem után szaladgáljanak. BEKAPCSOLJÁK A VILLANYT Jelenti a lap, hogy a “bánhidai centrálé üzembehelyezés után a magánlakásokba is bekapcsolják a villanyt. A bánhidai távvezeték hétfőn egész Óbudáig elkészült. Most már csak Újpestre kell átvezetni és ha a kelenföldi telepnek is megfelelő mennyiségű szén áll rendelkezésére. akkor néhány napi üzembiztonsági ’ idő után egész Budapesten lesz villanyvilágítás.” Kitűnik ebből, hogy mindezideig Budapest lakosságának nem volt villanyvilágítása és most is csak akkor lesz, ha majd minden elkészül s szén is lesz elég stb. NINCS MÁR PESTI HUMOR. Kis, hangulatos riportot ir az egyik újságíró e címen: “Villám-riport a 6-os villamosról.” “Tegnap hangulat-razziát tartottunk a hatos villamos vonalán. Maga a villamos mit sem változott. Főjellemvonása maradt, hogy nem jön, ha azonban a véletlen és kiszámíthatatlan szeszélyéből mégis jön, akkor részben nem megy, részben pedig nagyokat zökken. Régi maradt továbbá a tolongás és a fürtökben való kapaszkodás is. Ellenben újítás, hogy leszedték a “köpködni tilos” táblákat. Állítólag a reakciós vezetőség kisöprése folytán fölöslegessé vált a figyelmeztetés. Viszont megmaradt a felhívás, hogy “menet-közben leszállni tilos ... Az utasok egyébként örvendetesen megfinomodtak. Sokkal udvariasabbak egymáshoz, mint azelőtt, viszont hiányzik lényükből egy régi kedves, tipikusan pesti vonás: A HUMOR ÉS KEDÉLY. Pedig Pest valamikor a viccek városa volt, itt egy jó pofonért feláldoztak anyait, apait és az akasztófa árnyékában is humor virágzott.” Ez a kis riport különös ellentétben áll a nemrég Budapesten járt amerikai újságírónak riportjával, melyből szinte azt hinné az ember, hogy Budapesten már mindenki szórakozik és boldog. Ez a kis villámriport többet árul el a valóságból . . . abból, hogy a főváros népe megtört, szemének fénye elhomályosult, és a nevetés idegenné vált számára . . . POZSONY, BEZZEG JOBBAN JÁRT! “A Mai Nap” az első, mely Pozsony felszabadítása után újságírót küldött a régi magyar koronázó városba s a szlovákok fővárosába. “A városban lassan indul meg az élet, annak ellenére, hogy alig néhány épülete sérült meg. Az üzletek még nem nyitottak ki és az utcák elhagyatottak... Villanyvilágítás, gázszolgáltatás és villamos természetes jelenségek Pozsonyban. Az árak? IRIGYKEDHET A PESTI EMBER! Tiz pengőért HÚS NÉLKÜL jó ebédet adnak, a kenyér kilója 2.50 pengő, feketén 5 pengő, a cukor ára 25 és 30 pengő között mozog kilónként, a hús kilója már 50, a füstölt sonka 110 pengőért kapható. A tojás ára 4 pengő. Cigaretta? Most örülhetsz, pesti ember! Darabja 3—4 pengő, Virginia 6 pengő!” És ezeket az árakat a pesti ember megirigyelheti?! Verhovayak Lapja______________________ On “CERTAIN DAYS" oftteMwft 9 9 9 9■ • • • Idegessé, nyugtalanná, feszültté, nyűgössé, fáradté teszik önt az időszaki szervi zavarok ilyenkor? Ne várjon, próbálja meg Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compcundját oly tünetek enyhítésére. SE GITI A TERMÉSZETET! Pinkham’s Compound segíti enyhíteni a havi fájdalmat, ideges, nyugtalan, fáradt érzéseket. Segíti az ellenállást felépíteni ily bántalmak ellen. Jhfőlfa&íPfoddvaMib-S VEGETABLE COMPOUND “NEM SZÜL GYÁVA NYU LAT NUBIA PÁRDUCA!” St. Sgt. JOSEPH OROSZ Jr. A nagy magyar költőnek e címben idézett sorai jutnak eszünkbe számtalanszor, amikor amerikai magyar fiuk hősiességéről olvasunk. A.magyar hősiesség, a hazáért való lelkes sikraszállás mindenkor a magyar ember egyik főjellemvonása volt és ezt a jellemvonást az amerikai leszármazottak is örökölték őseiktől. Ifj. Orosz József törzsőrmester ismét példát szolgáltat erre. öt éve tagja egyesületünk East Pittsburgh, Pa.-i 152-ik fiókjának. 1925 május 24-én született és . már 17 éves korában önként jelentkezett katonai szolgálatra. Három éve van szolgálatban s ebből egy évet az európai fronton töltött. 1944 november 13-án súlyosan megsebesült a francia fronton. Két nagy ütközetben vett részt és a következő kitüntetéseket kapta: Jó magaviselet, Bíbor Szív, Gyalogsági ütközet érem és a Bronz Csillag ütközetben tanúsított kiváló • hősiességért. BUY WAR BONDS
