Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-08-03 / 31. szám

1944 augusztus 3 7-ik oldal i HŐSI HALOTTAINKPi Verhovayák Lapja___________ NEHÉZ SZÍVVEL fogunk ennek az állandóvá váló rovatnak megírásához e héten. Nehéz szívvel, mert ez a hét fekete hete a Verhovay Segély Egyletnek. Fekete hete, mert ÖT Verhovay katonánk hősi haláláról kell jelentést tennünk tagtársainknak. BAKÓ LÁSZLÓ Egyesületünk 54-ik hősi halottja Bakó László a New York, N. Y.-i 83-ik fiók első hősi halottja. Édesanyját, Chaky Jánosnét már régeb­ben értesítette a hadvezetőség, hogy fia 1944 május 27-én eltűnt az olasz fronton. Ezt az értesítést követte most a szomorú hir, hogy az eredetileg csak eltűntnek hitt fiatal katona ütközetben hősi halált halt, húsz esztendős korában. Mrs. Chaky, aki 954 Eastern Blvd., Bronx, cim alatt lakik, egyesületünk tagságának osztat­lan részvétét bírja. Oly sok eltűnt katonánkról utóbb kitűnik, hogy hadifogságba estek s az ő szivét is bizo­nyára az a remény éltette, hogy erről fog hirt kapni legközelebb. Azonban a reménység hiábavalónak bizo­nyult ... valószínűleg csak hetekkel később akadtak rá az eltűnt hős földi maradványaira. A nagy 83-ik fióknak még eddig nem volt hősi halottja. De a hősök nagy kaszása most belesuhintott a 83-ik fiók ifjúságának dús rendjébe is és kivágta az élők sorából annak egy derék, fiatal tagját. Olaszor­szágnak egykor békés, azúrkék ege alatt adta oda életét Bakó László, hogy társai győzhessenek az ő és a többi hősi halottak élete árán. Bizony, nekünk Verhovayaknak sokba kerültek az eddigi olasz harcok. TÍZ VERHOVAY KATONÁNKAT temettük el az olasz fronton. Ott álltak mind az első sorokban s messze a szülőföldtől, messze az óhazának rájuk váró földjétől tették le életüket az elnyomott né­pek felszabadításáért folyó véres háborúban. Hozzátartozóikat fájdalmukban erősitse és vigasz­talja az a tudat, hogy az olasz front tiz Verhovay ha­lottja nem élt, nem harcolt és nem halt meg hiába. * * * TÓTH FERENC Egyesületünk 55-ik hősi halottja Tóth Ferenc, a Lorain, O.-i 17-ik fióknak volt tagja. Katonai kiképzése során Georgiába került, ahol baleset áldozata lett 1944 julius 9-én. Földi maradványait sze­rető családja hazahozatta Lorainba s ott temették el, szülővárosában, ahol 1920 szeptember 6-án látta meg a napvilágot. Ő is első halottja fiókjának s egyike azok­nak, akiket a katonai halál utóiért, még mielőtt a harc­térre került volna. Elkerülhetetlen dolog az, hogy ha­lálos balesetek kiképzésnél is történnek, de valahogy fájdalmasabb arra gondolni, hogy akik igy lelik ha­lálukat, még hivatásuknak sem tudtak megfelelni. Ugyan akkor azonban vigasztalás az, hogy legalább itt vannak földi maradványai, sírjához kilátogathat gyászoló csa­ládja, mert az akit siratnak, ha nem is élve, de leg­alább utolsó útjára — hazatért. Tóth Ferenc egyesüle­tünk 7-ik katonája, aki az Egyesült Államok területén vesztette el életét. . * * * JUHÁSZ JÓZSEF Egyesületünk 56-ik hősi halottja Juhász József a Blaine, O.-i 153-ik fiók tagja, ki Lansing, O.-ban lakott s született Barton, O.-ban 1921 március 20-án. 1944 junius 24-én, a japán fronton esett el ütközetben. Ő a japánok elleni háborúnak 17-ik Ver­hovay hősi halottja. A harctéri jelentésekből tudjuk, hogy minden egyes hősi halottunk a japánoknak leg­alább tiz halottjába kerül. Hőseink, akik a japán fron­ton harcolnak, drágán adják az életüket. Ez persze nem enyhítheti azt a fájdalmat, amit elvesztésük felett ér­zünk, legfeljebb annyiból ad vigasztalást, hogy tudjuk, hogy ezen a fronton minden cseppnyi véráldozat egy nagy lépéssel viszi közelebb hazánkat a végső győ­zelem felé... S az a tény, hogy a japánok frontján immár 17 hő­sünket veszítettük el, kell, hogy emlékeztessen arra, hogy a japán fronton hatalmas és végkép elkeseredett ellenséggel állunk szemben s hogy hőseink, akik ott harcolnak, véreznek és esnek el, nagyon kegyetlen há­borút folytatnak, melyben a kitartásnak, hősiességnek oly példáit nyújtják, melyeknél külömbet a világhá­ború egyetlen frontja sem produkál. * * * PFC TÖMÖR JÓZSEF Egyesületünk 57-ík hősi halottja Pfc. Tornor József, a Port Clinton, O.-i 301-ik fiók volt tagja, aki született Ottawa, O.-ban, 1920 április 12-én, hősi halált halt Normandiában 1944 junius 16-án, mint a nagy invázió negyedik Verhovay hősi halottja. A 301-ik fióknak ő immár a harmadik hősi halottja... Különös végzet az, mely épp ezt az ötven felnőtt ta­got is alig számláló fiókot választotta ki arra, hogy ennyi életet adjon oda ebben a véres háborúban. Immár három család életét borította gyászba ez a nagy harc s velük gyászol a kis fiók minden tagja. De osztozik gyászukban az egész Verhovay Segély Egylet tagsága is, megdöbbent lélekkel figyelve arra a kis fiókra, mely taglétszámának arányához képest oly nagy áldozatot hozott már a hazáért. * * * TOMORY ALBERT Egyesületünk 58-ik hősi halottja Elnehezedő szívvel jelentjük be az európai in­vázió ötödik hősi halottját PVT. TOMORY ALBERT személyében, a Youngstown, O.-i 364-ik fiók tagjában, aki az invázió napján, 1944 junius 6-án, a normandiai tengerparton az elsők között esett el... Tomory Albert Youngstown városának első Ver­hovay hősi halottja. A Youngstown, O.-i amerikai új­ságok a következőképen számolnak be róla: “Múlt hétfőn koporsós gyászmisét tartottak a Szent István templomban Pvt. Tomory Albertért, hu­szonkét esztendős ejtőernyős katonáért, aki ütközetben esett el Franciaországban, “D” napján, mint arról a hadvezetőség táviratban értesítette a szüleit, Mr. és Mrs. Tomory Istvánt, 1807 Stewart Avenue alatt. Ma kaptak a szülők levelet, mely megerősítette a távirat­ban foglalt hirt. E hős halála a második aranycsilla­got jelenti a Szent István hitközségben. Pvt. Tomory január óta volt tengerentúl, 1942 októberében jelentkezett szolgálatra és kiképzését Camp Blanding, Fia., Fort Benning, Ga. és Camp Mac­­kall, N. C.-ban kapta. Utolsó levelét szüleihez junius 2-án, négy nappal halála előtt irta. Fivére, Béla, Gal­veston, Tex.-ban, a repülőosztagban teljesít szolgálatot.” Tomory Albert bevonulása előtt a Youngstown, O.-i “East High School” növendéke volt. Szülei az első Youngstown, O.-i bevándorlók közül valók. A hősünkről szóló újságcikkekből kivehető, hogy Tomory Albert a legveszedelmesebb szolgálati ágban, az ejtőernyős osztagban teljesített szolgálatot. Az első ejtőernyős osztaggal szállt le Normandia földjére ju­nius 6-ikának éjszakáján. Ezeknek az ejtőernyősöknek jutott a feladat, hogy megtámadják a legveszedelme­sebb parti ütegeket, hogy igy biztosítsák a hajókon várakozó katonaságnak a partraszállás lehetőségét. Ezek a rendkívüli hősiességgel harcoló ejtőernyősök feladatukat elvégezték s a katonaság a hajókról part­­raszállhatott. De a feladat elvégzése közben igen sok ejtőernyős katona esett el. Egész osztagokat megsem­misítettek a németek. Az elesett hősök között volt To­mory Albert is, aki vérével nyitotta meg az utat tár­sainak Európa földjén. Ma már tudjuk, hogy az áldo­zat nem volt hiábavaló... * * * A Verhovay Segély Egylet tagsága meleg szivének minden együttérzésével fejezi ki részvétét a gyászoló családoknak, övék a hálánk, mert uj hazánknak a leg­drágább ajándékot adták: a fiaikat. Övék az ígéretünk, hogy mi, akik immár 58 tagtársunkat elveszítettük, tö­kéletes odaadással és hűséggel fogunk dolgozni baj­­társaikért és haderőnk győzelméért. HŐSI HALOTTAINK EMLÉKE ÁLDOTT MARAD KÖZÖTTÜNK MINDENKOR. / Az Ötödik War Bond mozgalom nagy sikere Az Egyesült Államok pol gárai még eddig minden egyes hadikölcsön mozga­lomban eleget tettek a haza kívánságának. Az ötödik ha­­dikölesön mozgalom állította a lakosságot még eddig a legnagyobb feladat elé, amikor 19 billió dollár ér­tékű hadi kölesönkötvény megvásárlását tűzte ki cé­lul. A polgárság megfelelt ennek a feladatnak, mert 3 billió dollárral többet, azaz 22 bilió dollár értékű hadi­­kölcsönt vásárolt. Igaz, hogy az igy vásárolt bondok nagyobb részét tes­tületek, vállalatok vették meg. A “kisemberek” “E” kötvényekben képviselt osz­tálya nem érte még el a kvó­táját, de a vállalatok bősé­gesen kárpótolták azt, ami a kisembereknek kvótájából elmaradt. l Ezekre a hatalmas össze­gekre azonban szükség van. Hiszen 11,300,000 katonánk teljesit szolgálatot s ezt a mérhetetlenül hatalmas had sereget fel kell szerelni, el kell látni, s a harctereken tönkrement felszereléseket pótolni kell. A háború mai menete mel­lett naponta 250 millió dol­lárt költ el a hadvezetőség s igy az ötödik War Bond moz galom céljául kitűzött ösz­­szeg mindössze két és fél hó­napra elég. Természetes tehát, hogy újabb hadi­­köles ö nmozgalmakra van szükség s igy a hatodik War Bond mozgalmat az ősz de­rekán fogja megindítani a kincstár úgy, hogy az Pearl Harbor évfordulójára véget is érjen. Addig is azonban állan­dóan kell vásárolnunk hadi­­kölcsönkötvényeket. Kato­náink nem vakációznak s igy mi sem vakációzhatunk— az áldozatok majd csak akkor érhetnek véget, ha már nem lesz rájuk többé szükség. De amig a há­ború tart, addig elő kell te­remtenünk azt, amire szük­ség van s már a régi köz­mondás is azt tartja, hogy a háborúhoz elsősorban három dolog kell: Pénz, Pénz és harmadszor is Pénz. HHiiwimmiitmtHnitHnimiiHninn Vegyen Védelmi Bondot llltlIllltlIllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMII!

Next

/
Oldalképek
Tartalom