Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-07-06 / 27. szám
2-ik oldal Verhovayak Lapja 1944 július ® Kemény György: Az Élet Könyve CHICAGÓI HÍREK Mint Noé bárkájának békegalambja az olajággal a csőrében . . . úgy jön hozzánk e vérzivataros időben a legrégibb, legidősebb amerikai magyar költőnak, Kemény Györgynek az “Élet Könyve” cimü uj kötete, melynek címlapja az amerikai magyarság kultur szere tétét hirdeti e szavakban: “Published by Magyars in America.” (Az amerikai magyarok kiadványa.) A Verhovay Segély Egylet szeptemberi konvencióján egyhangú lelkesedéssel szavazta meg száz kötet megvásárlását s büszkék vagyunk erre a határozatra, mely egyesületünket ismét beleállitotta a magyar művészet és kultúra istápolóinak sorába. Vaskos, 240 oldalas, remek kiállítású könyv ez, mely persze a legnagyobb amerikai magyar költő Írásainak csak egy kis töredékét nyújtja. Mint maga a költő Írja bensőséges előszavában: “Az Élet Könyve csak egy morzsa mindabból, amit öntvenkét év alatt írtam versben és prózában, de ebben a morzsában is ott van az egész Lelkem, hogy köszöntse és magához ölelje jóindulatú embertestvéreimet.” Morzsának nevezi a költeményeit Kemény György, de aki e kötetet olvassa, mindegyiket inkább gyémántpornak nevezné, melyet az élet véres küzdelmei csiszoltak le egy gazdag és nemes lélek hatalmas gyémántjáról. Bizonyára megengedi a költő, hogy ebben az ismertető cikkben néhány rövidebb költeményét idézzük, mert úgy érezzük, hogy ezekkel csak felkeltjük olvasóink érdeklődését a kincses kötet iránt és szolgáljuk azt a célt, hogy minden amerikai magyar család asztalán ott legyen ez a kötet, mely az amerikai magyarság sajátos, lelkivilágának küzdelmeit, vágyait és érzéseit örökítette meg. Finomságában, alázatosságában meginditóan szép ez a kis költemény: A BABA Előttem: tiszta, fehér papírlap; toliamon: ragyog fekete tinta. Asztalomon: itt ugrál a baba s mozog az asztal, akár a hinta. ■ve<sfct V/ iien, ram nevei a oaöa; toliam megáll, mivel érzem én: a Világnak legszebbik versénélTMegy kis baba sokkal szebb költemény. ■ ' i fi A költő sorsának megrázó képét adja a következő költemény, melynek lelki háttere hü tükörképe mindannak a fájdalomnak, amiben az öreg, sokat küzdött amerikai magyarság él. KÖD A HEGYEN A feleségem tiz gyereknek adott éltet, én pedig százával tépek, mit lelkem nemzett: virágos verset. Bokrétába kötöm szépen lelkem szülötteit s rájuk csorgatom a szivem könnyeit. A gyerekek: elszélednek. Verseimet érző szivek kis árvákként befogadják, lelki párnán elaltatják. Akik szültünk s megőszültünk: úgy maradtunk árva-ketten, Mint bus köd a messzi hegyen. ★ * * Keserű élettapasztalatok, súlyos életigazságok rövid költői mondásokba sűrítve ebben a költeményben találtak kifejezést, melynek egyes versszakai alighanem közmondás formájában fognak élni amerikai magyarok ajkán. GONDOLATOK A KENYÉRRŐL. Kenyér: az Élet alapja és a forradalmak apja. Kölcsönadott kenyerek visszajárnak, de az adottnál ritkán puhábbak. Az imádságban kért kenyérdarab legtöbbször a Miatyánkban marad. A hitványság tarisznyájának sokszor kalácsot kínálnak. Ha kenyered felét másnak adod: Nagyobb lesz lelki kenyérdarabod. A kölcsönkenyeret visszaadják néha, de sohasem vajazzák. Mikor az ínség találkozik veled: Ne tarisznyát adj neki, de kenyeret. Anya: az örökerő teknője, s az életkenyér kel ki belőle. Barátság: éltető kenyér, amely*megvajazva többet ér. * * * Rövidségében lesújtó igazságot hirdet ez a kis vers: POGÁNYOK ÉS KERESZTÉNYEK. Amíg a magyarok pogányok voltak, másokkal vitézül hadakoztak, de amióta keresztények lettek: leginkább egymással verekedtek. * * * Minden amerikai magyarnak szivéből és szivéhez szólnak a következő sorok: SZIVKOPORSÓK. Mikor az ember megszületik: kis koporsót hoz mindegyik, aminek Szív nevet adnak s mibe sok Mig peregnek életorsók: váltig telnek vzivkovorsgk; telnek, telnek, úgy migtelnek, hogy mikor a holt Ébbernek megnyílik a temetőkert: szive régen temető lett s abban sirhant immár annyi: nem is óhajt feltámadni! * * * Nem állítjuk, hogy a legjobb költeményeket választottuk ki szemelvényeknek. Csak innen-onnan, találomra vettünk ki egy marékra valót a lélek gazdag aratásából. De úgy éreztük, hogy, mint Verhovayak, tartozunk azzal a magyar kultrának, különösképen pedig az amerikai magyar kultúrának, hogy e könyv megjelenésének irodalmi eseményére felhívjuk tagtársaink figyelmét. Sőt, tovább megyünk és arra kérjük a tagtársakat hogy kövessék a konvenció példáját s rendeljék meg t maguk számára is ezt a könyvet, mely gondolat gazdagságában értékes szellemi táplálékot és érzelmi mélységében vigasztalást és örömet fog nyújtani azoknak, akik olvassák. A könyv megrendelését szívesen közvetíti központi hivatalunk, de a szerzőtől magától is megrendelhető az, s következő címen: 14920 Stahelin Avenue, Detroit (23) Michigan. Kemény György Írásai nemcsak magyar nyelven élnek. Ebben a verseskötetben is szerepel néhány költeménye angol fordításban. A\fordítást Kikrconnel Watson, kanadai egyetemi tanár végezte különlegesen mély költői érzéssel és tudással. E fordítások révén alkalmunk lesz arra, hogy második generációs tagságunknak is bemutassuk az amerikai magyarság büszkeségét, a gazdog tollú, mély lelkű magyar költőt: KEMÉNY GYÖRGYÖT. Chicagói 164-ik fiók VEGYEN HÁBORÚS KÖTVÉNYT Közel 35 éve, hogy a néhai Szabó Pál, Feifár Alajos, Kish Ferenc, Dobis András és társai megalapították a 164-ik fiókot. Az alapítók éveken át dolgoztak a fiók és azzal Egyletünk érdekében és munkájuk eredménye az, hogy ma közel 700 főnyi össztagsággal rendelkezik a 164-ik fiók. Alapi tó tagjaink közül ma Feifár Alajost, a mi öreg Louinkat emeljük ki. 35 évvel ezelőtt vette szivébe az ő Verhovay Egyletét és ez a melegség, ez az érdekeltség áthatott egész családjára. Természetesnek láttuk, hogy legközelebbi családtagjait és ebbe az unokákat is beszámítva, behozta fiókunkba. Unoka fivérét, Feifár Vilmost első hetes amerikás korában vette fel Verhovay tagnak azzal a megjegyzéssel, hogy a munkát most már az folytassa. Feifár Vilmos rövidesen az öreg Loui nyomdokába lépett. Dolgozott erősen a tagszerzés terén, társadalmi megmozdulásainkban lehetetlennek látszó dolgokat bonyolított le.- Éveken át pénztárnoka, majd az 1939 évben konvenciós delegátusa volt a 164-ik fióknak. És jött a háború. Fiai az elsők között voltak, kik a haza védelmére fegyvert fogtak és a mi Feifár Vilmosunk visszavonult I Indiana állami farmjára. Visszavonult, de azt a Verhovay szeretetet, melyet Feifár Alajos, az alapitó tag, átplántált Feifár Vilmos szivébe, tovább gondozta. Az ötyen ezer Verhovay tag közül ő volt azon néhánynak egyike, ki az 1943 évben külön üdvözölte a nagy konvenciót, Isten áldását kérve annak munkájára. Visszavonult indianai farmjára Feifár Vilmos, de most alig néhány hete újra megmutatta, hogy a Verhovay szeretet és uj hazája iránti kötelesség ott él lelkében. Hosszú évek munkája után SÍkerÜIt édes bátyját és sógornőjét Mexicoból behozni az Egyesült Államokba. Egy vagy két heti pihenés után már ment a két felvételi iv a központba és ma már a 164-ik fiók ügykezelője íróasztalán fekszik a 107 dolláros check a két uj kötvény teljes évi havidijainak fedezésére és egy ötven dolláros War Bondra, hogy az a Verhovay kórházvonat hamarosan készen álljon. Mi büszkék vagyunk alapító tagunkra, Feifár Alajosra, volt pénztárnokunkra, Feifár Vilmosra, a Feifár katona fiukra, az alig egy hónapos amerikás, de már War Bondot vásárló Feifár Józsefékra és arra a 30 tagra, kik a Feifár család környezetébe tartoznak. Kunstadt Ernő, ügykezelő.
