Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1944-04-13 / 15. szám
2-ik oldal 1944 április 13 lekről, munkaképtelenekről, munkanélküliekről . . . egy szóval az egyesület adjon, adjon, adjon! MINDENNEK FEJÉBEN ugyanaz a tagság elvárja, hogy az egyesület szállítsa le még jobban a rátákat, melyeknél alacsonyabbat már igy sem találnak — emelje fel az osztalékot — rövidítse meg a havidijak fizetésének tartamát — fizesse meg az öreg tagok havidijait egészen — és egyáltalán ne várjon a tagságtól mindannak fejében, amit kíván, semmi fokozatos hozzájárulást. Ezeknek a kívánságoknak még a világ leggazdagabb nagybácsija, Uncle Sam sem tud megfelelni. Még ő is, ha segíteni akar, úgy segít, hogy azt amit ad, adó formájában elveszi attól, akinek van mit adnia: de nem annyit vesz el, amennyit ad, hanem lényegesen többet, mer. hiszen Uncle ■Sam kezelési költségei is irtózatos összegre rúgnak» Az ily kivánalmaknak csak Santa Claus tudna megfelelni. De mivel Santa Claus nincsen, azért ezeknek a követeléseknek megfelelni nem tud senki más, CSAK A TAGSÁG MAGA. Ha valakinek akarunk adni, akkor azt, amit adunk, el kell venni valakitől. Vagy önmagunktól, vagy mástól. Itt van pl. az osztalékok kérdése és a katonák megsegítésének kérdése. Nem lehet megvalósítani mind a kettőt, azt megmondja a tagságnak nem az egyesület vezetősége, hanem a törvényes biztosítási hatóságok, akik többet értenek e kérdésekhez, mint bárki más. Ha osztalékot akarunk adni, el kell venni a katonáktól. Ha a katonáknak akarunk adni, el kell venni az osztalékból: vagyis azoknak kell lemondani, akiknek osztalék jár. Persze, sokan vannak, akik az ügykezelési alap kimeríthetetlenségében hisznek. Vannak, akik azt hiszik, hogyha megszüntetjük az ügykezelési alapnak semmi LÁTHATÓ jövedelmet nem hozó kiadásait, akkor abból minden kívánságot ki lehet elégíteni. Nem lehet. A mindenféle kívánságoknak tizedrészét sem lehetne megvalósítani abból. De ezeknek a kiadásoknak megszüntetése egyetlen év alatt meghozná a tagcsökkenésnek azt az eredményét, mely teljesen lehetetlenné tenné azt, hogy az egyesület a tizedrészét is adja annak, amit ma ad testvérsegitésre. Ne kergessünk délibábokat. Az egyesület oly szövetkezés, melyben mindenkinek jogában áll a maga jogait védeni, de úgy, hogy a köz érdekét is szem előtt tartja. A világ legrégibb és legtökéletesebb szociális intézménye az egyesület. Vagyonának felhasználásban és hovafordításában egyesületünk vezetősége és igazgatósága érvényesíti Amerika öszes egyesületeinek és biztositó társaságainak másfél évszázad alatt összegyűjtött tapasztalatait. Több száz intézménynek másfél évszázad alatt leszűrt tapasztalatával nem szállhat versenybe oly ember, aki csak egy emberöltőt élt es abban sem tett szert biztosítási szakértelemre. Ne felejtsük el, hogy egy-egy embernek a szabályokon túllépő kívánságát még csak meg lehetne valósítani, bár a törvény még abba is beleszólna. De amikor ezer és ezer tag ezer és ezerféle igénnyel lép fel, akkor egyik lábunkkal a mindenkit egyformán szerető testvériség elvén s a másikkal az üzleti józanság tapasztalatain kell szilárdan megállnunk, mert ha minden egyes, egyébként érthetőnek látszó kívánságot teljesítene az egyesület, akkor a tagságnak az egyesület vagyonát ezerfelé tépni kívánó egyrésze félév alatt szétszedné az egész egyesületet és testvéri támogatás nélkül hagyná a tagságnak azt a túlnyomó nagy részét, mely megelégszik a szerződésekben lefektetett feltételekkel és elismeréssel fogadja el azt, amit az egyesület azon felül nyújt a tagjainak. Verhovayak Lapja A Verh«vay katonai temető (Folytatás az első oldalról) feláldozásnak teljes mértékéig elment. Mikor emlékeink e keresztekben egyre gazdagabb temetőjében járunk s áhitatos lélekkel megállunk mindegyik sirnál, megtelik a szív fájdalommal, részvéttel... Próbáljuk kifejezni, próbáljuk megtalálni a vigasztalás fájdalmakat enyhítő szavait... de nem találjuk. Őket, akik már túljutottak mindenen, szavunk elérni nem tudja. S hozzátartozóik gyásszal burkolt szivéhez nem igen tud hozzáférni a legmelegebb szóval sem az, aki kivUláll... aki nem tartozik a közvetlen családhoz. Nem tudunk mást mondani, csak azt, hogy fáj ... Fáj, hogy elmentek oda, ahonnét nincs visszatérés... Fáj, hogy itt kellett hagyni az övéiket úgy, hogy többet e földön nem találkozhatnak velük. S nem tudunk mást írni, csak- azt, hogy áhitatos tisztelettel áldjuk az emléküket. Áldjuk őket azért a példáért, amit nyújtottak hősi életükkel, hősi halálukkal. Megmutatták nekünk a kötelességteljesitésnek a végső mértékig való teljesítését. Megmutatták nekünk, hogy nagy eszméket nem lehet fél szívvel és fél élettel szolgálni. Egészen odaadták magukat az Ügynek és meghaltak ebben az odaadásban. Ma, az önérdek hajhászásának korában, ezek a fiatal emberek megszégyenítő példát mutatnak nekünk arra, hogy hogyan lehet egy nagy eszmének a szolgálatában INGYEN odaadni MINDENT! Bár minél többen volnának, akik megtanulnák az ő hősi halottaik emlékéért az eszmék szolgálatának ugyanezt az odaadó módját. Minél előbb tanuljuk meg, minél többen követjük őket ezen az utón, annál előbb fog megvalósulni a győzelem s végeredményben annál kevesebb lesz katonai temetőink sírkeresztjeinek száma. Viszont minél többen lesznek itthon, akik hasznot akarnak huzni ugyanabból az eszméből, amiért amazok mindenüket odaadták, annál tovább fog tartani a háború, annál drágább lesz a győzelem, annál nagyobb lesz a katonai temető... Gyász idején közelebb húzódnak egymáshoz a gyász-sujtotta család tagjai. 38 katonánk hősi halála kell, hogy közelebb sodorja egymáshoz a Verhovay testvérek nagy családját. S ahogy nő hősi halottaink száma, úgy kell, hogy nőjjön közöttünk az összetartás és a testvéri összetartozás egyre melegebb érzése. Mert hős katonáink halálából nemcsak fájdalom, nemcsak szomorúság származik ránk, hanem teher is és felelősség, melyet elhordozni és teljesíteni csak akkor tudunk, ha mi is vállaljuk a kötelességteljesitésének, a lemondásnak, az áldozatkészségnek együttesen hordozott terhét, melyet előttünk már oly dicsőségesen hordoztak az emberi erő és hősiesség tökéletességével a mi katonáink és egyesületünk 38 HŐSI HALOTTJA. Legyen emlékük áldott mindenkor! , Magyar képviselőjelölt Márton G. Lajos Cleveland egyetlen magyar republikánus képviselőjelöltje Márton G. Lajos, közismert clevelandi magyar ügyvéd, a Cleveland, O.-i 14-ik fiók tagja, az egyetlen magyar képviselőjelöltje a republikánus pártnak. Ezekben a mai időkben különösen fontos az, hogy az egyes államok képviselői között magyarok is legyenek, akik alkalomadtán fel tudják emelni szavukat úgy az amerikai, mint a súlyosan megpróbált óhazai magyarság védelmében is. Éppen ezért fontos, hogy a clevelandi magyarság pártkülönbségre való tekintet nélkül e derék magyar ügyvéd mellé álljon, hogy oly állásba emelje őt, melyben még többet tud tenni nemzetsége érdekében, mint mostani hivatásában. Márton G. Lajos minden tekintetben megérdemli, hogy a magyarság pártolja. Változatos élettörténete megmutatja, hogy egyike azoknak a pionérlelkü egyéneknek, akik ezer akadályt legyőzve 'üzdötték magukat föl. Márton G. Lajos szülei Magyarországon születtek s ott született ő is. Rokonai részint gazdasági, részint szellemi pályán működnek: családja több kiváló tanítót, ügyvédet és lelkészt adott az óhazának. Ő naga szüleivel együtt 1907- ben jött Amerikába s Painesville-ben telepedett le. Már fiatalon munkába állt. Először a “Baltimore and Ohio” vasútnál dolgozott, mint mozdony tisztogató s később a műhelyben a kovácsmesterséget tanulta ki. Ezután Geuga megyében vett a családja farmot s ott dolgozott több éven át. Azután mint tengerész dolgozott a Great Lakes hajóin és igy segítette szüleit a farm kifizetésében. Mikor már nem volt szükség a támogatására, tovább folytatta a kovácsmesterséget, majd saját műhelyt nyitott. Éveken át folytatott nehéz munkával gyűjtött annyi pénzt, hogy tanulni kezdhetett. Miközben nappal dolgozott, este magántanitók vezetése mellett tanult s oly nagyszerűen haladt, hogy hamarosan főiskolára került s nemsokár tanársegéddé nevezték ki. Két évig működött itt s akkor átment a Northwestern Egyetemre s rövid négy évvel azután, hogy eliagyta falusi kovácsmühelyét, megszerezte az egyetemi oklevelet. Egy évig tanult ezután a jogi fakultáson s ekkor, mert elfogyott a pénze, tanítói állást vállalt Chicagóban s ugyanakkor folytatta ügyvédi tanulmányait a Loyola egyetemen. Majd viszszatért Clevelandba, édesanyjához s ott végezte el az ügyvédi szakot is. Egy ideig ügyvédi irodában dolgozott s végül saját ügyvédi irodát nyitott s azóta úgy az ügyvédi pályán, mint a közéletben kiváló tevékenységéért számos elismerésben részesült. Csodálatosan szép élettörténet ez, mely megmutatja ennek a kiváló tagtársnak szép jellemvonásait és hatalmas akaraterejét. Tiszteletet érdemel azért, hogy szüleit annyi szeretettel támogatta, elismerést azért, hogy oly kitartással futott a cél felé és csodálatot azért, hogy a legszerényebb munkás sorsból ennyire feldolgozta magát. Aki ily életpályát futott be, az csak becsületes politikus lehet. Nekr’v',k Verhovayaknak annál is inkább kötelességünk melléje állni, mert tagtársunk, aki minden Verhovay tagtárs elismerését és jóakaratát a legteljesebb mértékben megérdemli. Megvál-sztatá'-ához sok sikert kívánunk!----------V---------MIÉRT KEVÉS A GAZOLIN? Az OPA szerint az “A” jegyek értékét 25%-al fel lehetne emelni, ha véget tud nának venni a gazolin adagolási jegyek hamisításának. Ezek a hamisítványok NAPI két és fél millió gazolint vesznek el hazánk törvényesen jogosult autóhaj tóitól! BUY U.S. WAR SAVINGS BONDS
