Verhovayak Lapja, 1944 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1944-04-06 / 14. szám

1944 április 6 5-ik oldal Verhovayak Lapja AZ AMERIKAI MAGYARSÁGHOZ ! Az Amerikai Magyar Szövetség újabb nyilatkozata TESTVÉREK! 1944 március 25-iki Nyilatkozatunkban türelmet kér­tünk tőletek a Magyarország megszállásával kapcsolatos események ügyében való állásfoglalást illetőleg mindaddig, mig a bennünket keserűséggel eltöltő események dolgában tisztábban nem látunk. Ma már azonban olyan hiteles értesülések birtokában vagyunk, melyekből kétséget kizáró módon megállapítha­tók a következők: 1) Az oroszországi német front megingása óta ez év január és februárjában Hitler ismételten követelte a ma­gyar kormánytól, az orosz frontról 1943 kora tavaszán visz­­szahivott magyar hadsereg helyébe újabb seregek küldését; 250,000 magyar munkás kiszállítását Németországba: az or­szág élelmiszer és egyébb anyagkészleteinek a német biro­dalom számára való átadását. A magyar kormány mindeze­ket következetesen megtagadta és mind nyilvánvalóbbá tet­te, hogv a nácik háborújában résztvenni egyáltalában nem hajlandó. 2) Március 14-én újabb jegyzék érkezett a magyar kormányhoz Hitlertől, melyben éles hangon követelte, he­tenként 25,000 zsidó átszállítását Magyarországból Német­országba, mert nem tűrheti, hogy az egy millió főre rugó magyarországi zsidóság, mely számosabb, mint az egész Európában élő többi zsidó együttvéve, szabadon élhessen és veszélyeztesse a német front biztonságát. A magyar kor­mány még aznap tartott minisztertanácsi ülésében ezt a követelést is egyhangúlag elutasította. Határozatát azonnal Hitler tudomására hozta. 3) Március 16-án Hitler erre felszólította Horthy kor­mányzót, hogy sürgősen látogassa őt meg Németországban. A kormányzó a fenyegető veszély tudatában egyidejűleg in­tézkedéseket tett, hogv a német hadsereg erőszakos beavat­kozása esetén a kormány és annak szervei forduljanak a merénylettel szembe és állásukról semmi körülmények kö­zött le ne mondjanak. Ezek után nedig Ghiczy külügymi­niszter és Szombathelyi vezérkari főnök kiséretében eluta­zott Hitlerhez s azóta róla senki semmit nem tud, sőt tar­tózkodási helye is ismeretlen. 4) A kormányzó Németországba érkezésével egyidejű­leg, március 19-ről 20-ikára virradó éjjelén, a német hadse­reg és a náci párt fegyveres alakulatai, ejtőernyős, moto­rizált és egvébb csapataikkal, előre elhatározott tervek sze­rint megrohanták Magyarországot. A repülőtereket, kor­mány-épületeket, a rádiót, a posta és telefon hivatalokat még az első éjjelen megszállották. Harcok után a magyar katonai ellenállást túlnyomó erejükkel letörték, a törvé­nyes kormány és az alkotmányos országgyűlés elérhető tag­jait börtönbe vetették. A polgári és katonai közigazgatást erőszakkal birtokukba vették és március 22-ikén, a magyar alkotmány és törvényesség felrúgásával Hitler egy szolga­kormányt ültetett a hatalomba, melyet egyidejűleg kikül­dött teljhatalmú német megbízottja irányit. 5) Magyarország tehát 1944 március 20-ika éta szabad prédája a náci rémuralomnak. A törvényesség látszata is megszűnt. Ráerőszakolt rendeletekkel próbálják azóta kor­mányozni Magyarországot és rákényszeríteni annak tiltako­zó népére a nácizmus embertelen módszereit. E miatt or­szágszerte véres összeütközések folynak. A németek az or­szág készleteit elrabolják, munkásait Németországba rab­szolga sorsba hurcolják, fiait erőszakkal háborúba vonszol­ják s még a gyalázatos megszállás költségeit is kivetették már a szerencsétlen magyar népre. A helyzet addig nem javulhat, mig Hitler leverve nincs. Ez a felismerés kell tehát, hogv irányítsa a világ min­den magyarjának magatartását: minden eszközzel ellentáll­­ni a nácizmusnak, készen lenni az áldozatos harcra! Ez a hiteles tényállás. Ezeknek a tényeknek ismeretében mi, mint az Ameri­kai Magyar Szövetség ügyvezető bizottsága, addig is mig az 1944 április 19-ikére összehívott Igazgatósági gyűlés az cllentállás és a folytatandó harcra vonatkozólag megfelelő tervet dogozhat ki és tárhat elétek, szükségesnek tartjuk a következőket kijelenteni: a) A Hitler által Magyarország nyakára ültetett szolga­­kormány, alkotmány-ellenes és igv minden intézkedése tör­vénytelen. Eljárása lázadás és árulás. Vele szemben minden eszközzel ellentállni, a bitorlókat elkergetni, minden ma­gyarnak kötelessége. b) Mi meg vagyunk győződve arról, hogv az óhazai ma­gyar nép dicső hagyományainak megfelelőleg megteszi a magáét. Ahogyan menedéket nyújtott eddig is az üldözöt­teknek, zsidónak és minden más európai menekültnek, úgy minden lehetőt meg fog tenni most is, hogv keserves és tűr­hetetlenné vált sorsukon enyhítsen. Ezer esztendő óta ez volt a magyar becsület, ez legyen most is! Washington, D. C., 1944 március 31 DR. SZAPPANYOS BÉLA, országos elnök DEZSŐ JÁNOS, igazgatósági elnök DR. KEREKES TIBOR, ügyvezető titkár A Nyugatpennsylvaniai Amerikai Magyar War Bond Bizottság hirei HÁLA ÉS KÖSZÖNET, igaz elismerés illeti meg azokat a derék nőket, leá­nyokat és asszonyokat egy­aránt, akik segítségével a bi­zottság elérte első kitűzött célját, a “Col. Michael de Kovats” Liberty hajót. Az itthoni frontnak lelkes katonái ők, akik házimun­kájuk, gyermekeik gondo zása mellett, ezernyi tenni­valóik közepette is találtak időt, hogy a bódékba ülve vagy házról-házra járva ösz­­szehozzák ennek a hajónak az áfát. A hajóavatási ünnepsé­gen lehetetlenség 'volt min­denkiről külön-külön meg­emlékezni, minden egyes asszonytestvérünk érdemeit, teljesítményeit külön-külön felsorolni. De talán erre szükség sem volt, hiszen nem a kitüntetésért, az el­ismerésért dolgozunk, ha­nem azért, hogy magyarsá­gunknak megbecsülést sze­rezzünk. A Treasury Dept, nevében Mrs. Tarnapowicz, a Liberty Ship Drive vezetősége ne­vében Mrs. Urbán, lapunk utján is nagy hálával mon­danak köszönetét mindazok­nak, akik segítségével a Li­berty Ship Drive ily nagy­szerű sikerrel végződött. A Nyugat Pennsylvaniai amerikai magyar War Bond Bizottság talán még az ed­diginél is nagyobb lelkese­déssel folytatja tovább azt a munkát, amit a háború győzelmes befejezéséig nem szabad abba hagyni. Ebben a munkában személyek, egyéni érdekek nem számít­hatnak: csak a kitűzött cél, az eredmény a fontos! Min­denkinek a saját lelkiisme­rete a legfőbb bírája. Aki kötelességét becsülettel meg­tette, a munkából alaposan kivette a részét, az nyugodt lellkismerettel hajtja álom­ra a fejét. Biztosak vagyunk abban, hogy derék nőtestvéreink — az itthoni front lelkes had­serege, a kibontott zászló mellett továbbra is hűség­gel kitart! Ezt kéri, ezt várja tőlük Amerika és a világ minden táján harcoló fiaink milliós serege! LEMONDÁSOK: A Bond Bizottság elnöke, Tóth G. János, már február 25-én bejelentette lemondását. A bizottság őszinte sajnálko­zással vette ezt tudomásul. Nt. Urbán Józsefné, a Li­berty Ship kampány veze­tője a közel jövőben elköl­tözik vidékünkről és igy a női bizottság elnöke is le­mondott. Csodálatos telje­sítményével azonban bele­írta nevét magyarságunk történelmébe. Fáradhatat­lan munkássága szerény el­ismeréseként a női bizott­ság diszelnökké választotta meg. VÁLASZTÁSOK: A Bond Bizottság március 31-én, pénteken este gyűlést tar­tott, Rettman Farkas al­­elnök vezetése mellett. Mrs. Tarnapowitz, a Treasury Dept, képviselőjének beje­lentése, hogy a bizottság ed­digi munkálkodásának ered­ménye HÁROM MILLIÓ HATSZÁZEZER DOLLÁR, igaz lelkesedést váltott ki. A gyűlés örömmel vette tudo­másul hogy a női bizottság Mazura Istvánnét válasz­totta meg elnöknek. A Bond Bizottság el­nökévé a gyűlés egyhangú­lag DeMárkus Lajost válasz tóttá meg. A gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Tóth G. János, lemondott elnöknek és Nt. Urbán Józsefnének, a női bizottság vezetőjének. Mazura Istvánná, a női bizottság uj elnökének be­jelentését, hogy a magya­rok által vezetett bódék irá­nyítása az alantinak kezébe lett letéve, jóváhagyólag vette a gyűlés tudomásul: Hotel Pittsburger: Mrs. L. Kucher. Me Crory 10 centes üzlet: Mrs. A. J. Rieck. Homestead: Mrs. J. Szabó. McKeesport: Mrs. J. Stip­­kovits. A bizottság a jövőben is minden erejét latbaveti, hogy a magyarságunknak szerzett jóhirnevét a jövőben is megtartsa.--------------v-------------­A nagy válság előtt (Folytatás a 3-ik oldalról) sok függ attól, hogy mi tör­ténik majd a magyar ha­vasokban. Ha van logika az esemé­nyek folyamatában, akkor Hitler nem nézi a jövőt va­lami nagy bizakodással. Most már nem szónokol és a németek milliói nem böm­bölik lelkes izgalomban kigyult arccal a “Heil Hitlert”, mint akkor, amikor Hitler az egyik diadalt a másik után aratta és a len­gyel földtől Alexandriáig mindent leigázott, végig gá­zolt a Balkánon, elkergette az Olympus isteneit, fel­dúlta a Teme gyönyörű völ­gyét, elfoglalta a Ther­­mophylae szorosát, mint egy második Xefxes s aztán nekiment az orosznak, hogy elkaparintsa Baku és Kau­kázus olajföldjeit. Ebbe tört bele a bicskája. Azóta a német seregek egyik vereséget a másik után szenvedték el és a né met milliók ajkain panaszos jajgatássá fajult az azelőtt oly lelkes “Heil Hitler” kiál­tás. A világhódító tervek helyét emésztő kételkedés fogta el és a mások városai­nak pusztulását annyira ünneplő németség saját vá­rosainak pusztulását siratja. A német nép legjavának a harctereken való elhullása elsápasztotta a diadalmá­mor pírjában úszó arcokat s az övéiket veszített csalá­dok millióinak siráma el­vette kedvüket a “Heil Hit­ler” kiáltástól. Magyarország elfoglalást a bizonytalanná vált had­vezér kapkodását jelenti s ily módon fordulópontot je­lent e világháború történe­tében. A nácizmus végső válsága bekövetkezett. Saj­nos, hogy ennek a válság­nak első tragikus következ­ménye Magyarországra hul­lott. De ha a magyar nép­nek sikerül most módot ta­lálni arra, hogy a Szövet séges Nemzetek seregeinél megérkezéséig ö n f e láldozc szabadságharcba fogjon, ak kor abból az önfeláldozás ból a magyar nemzet fel­támadása fog bekövetkezni. Mert tudjuk, hogy a Szövet­séges Nemzetek felszabadító seregei meg fognak érkezni Magyarországra is, Berlinbe is. Hogy felszabadító vagy büntető sereg lesz-e az e sereg, az attól függ, hog; kivel áll szembe: azokkal-e akik a nácik óldalán marad tak, vagy azokkal-e, akik a első alkalmat felhasználjál arra, hogy megmutassák igazi érzésüket. Nekünk, magyar szárma zásu amerikai polgároknál ezzel a helyzettel kapcsolat­ban egyszerű a kötelessé­günk: minden erőnkkel ér áldozatunkkal támogatn hazánk háborús célkitűzé­seit. Ezt kívánja a mi rég szülőföldünk érdeke is. Mei Magyarországot e sulyo válságon át nem segíthet meg más és nem menthet meg más, csak a Szövetsége Nemzetek győzelme. __ ______v---------—— OLCSÓBB LETT A HADISZER Miközben a munkabére! felmentek, (nem oly soka' mint a gyárosok állítják) : hadiszerek ára lement a utolsó két év alatt. A köze 20%-os áresés következtébe] a hadvezetőség másfél év alatt 14 billió dollárt takari tott meg az adófizetőknek ami körülbelül az Egyesül Államok lakossága egy hó napi összes jövedelmének fe lel meg. T m .I

Next

/
Oldalképek
Tartalom