Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-08-05 / 32. (31.) szám
16-Ik oldal 1943 augusztus 5 Verhovayák Lapja FOGAK ÉS SZÁJ ÁPOLÁSA Közli: Dr. Majoros Emésztési zavarok Korosabb embereknél nagyon gyakoriak az emésztési zavarok. Dacára a háborús adagoknak, itt a bőség országában a legtöbb ember többet eszik, mint a mennyire a testnek szüksége van. A fiatal komáknak majdnem két annyi élelemre van szükségük, mint az idősebbeknek, s éppen onnan vannak a bajok, hogy éltesebb korában is nagyon sok egyén úgy táplálkozik mint húsz éves korában. Mai tudásunk szerint a táplálkozásnál a legfontosabb tényező, hogy a szervezetnek megfelelő szükségleti anyag jusson az emésztő szervekbe, s hogy az emésztésnél a szervezet meg is tartsa, s a kivánatos irányban felhasználja. Erre pedig számos tényező összhatása szükséges. Sokszor fordul elő, hogy az orvos a leglelkiismeretesebb vizsgálatnál sem talál gyomorbántalmat, dacára, hogy a beteg gyomorfáj dalmakrói panaszkodik. A régi, avult orvosi kezelés az ilyen János, fogorvos. beteg gyomorbajosnak hitt embert emésztést elősegítő gyógyszerekkel p r ó b á lták gyógyítani, a mai modern orvos alapos fogvizsgálatot eszközöl, mert a legtöbb esetben a gyomor fájós embernek hiányos a fogazata, a meglevő fogak koronái levannak tördelve, tehát rágási felületük elégtelen, nagyon sok egyén van, akinek minden foga hiányzik s a foginnyével próbálja helyettesíteni a fogait. A tökéletlen fogazatu egyéneknél a gyomor nem a normálisan megszokott, a szájban a fogazattal szétőrlött formában kapja a tápláláshoz szükséges ételnemüeket, hanem darabosan, nyállal össze nem keverve, tehát kellőleg elő nem készítve. Ilyen esetekben a gyomornak kell az ételt szétmorzsolni s ezért a gyomorfalak legyengülnek, érzékennyé válnak s fájdalmat okoznak. Hogy mennyire fontos a fogak szétzúzó és őrlési munkája, kitűnik abból, hogy az emésztés kezdeti stádiumában a kenyér és 1‘isztnemünek a szétőrlésnél a nyállal való összekeveredésnél az első percben tiz százaléka alakul át a szervezet céljára, de már az ötödik percben kilencven százaléka változik át dextrosévá vagyis a szervezet anyagcsereforgalmának egyik nagyon fontos termékévé. Ez a legfontosabb bizonyíték arra, hogy a rágás a nyál munkájával egyetemben, nem csupán mechanikai őrlési, hanem vegyi folyamat is. A rossz fogazatu ember gyomra a meg nem rágott s nyállal össze nem kevert eledelt sósavakkal bontja széjjel vegyileg, de ez az állapot krónikus savtultengésre vezet, a mi idővel elégtelen gyomormüködést, a bélrendszer hiányos mozgását és kellemetlen emésztési zavarokat idéz elő.-----v----VÁLASZ A BEÉRKEZETT LEVELEKRE: K. J. ALLENTOWN, PA. Azt írja, hogy évek óta az ínyével mindent össze tud rágni, s hogy jó étvágya is van, de utóbbi időben szék-ÉRTESÍTÉS A TÁBORI LEVELEZŐ ÉS SZÓTÁR ÜGYÉBEN Egyesületünk az “Angol Magyar és Magyar Angol Tábori Levelező és Szótár” cimü könyvecskéből 6,000 példányt adott ki. A könyvecskének páratlan sikere volt és rengeteg kérelem érkezett be hozzánk. Néhány hét alatt teljesen elfogyott ez a kiadás, úgy, hogy a legutóbbi napokban beérkezett kérelmeket már nem tudtuk teljesíteni. Kérjük a titkár urakat és a tagtársakat, hogy figyeljék lapunkat e könyvecskére vonatkozó hiradás ügyében. Igazgatóságunk megszavazta egy uj kiadás megjelenését, a rendelést a nyomdának átadtuk és mihelyst az igy megszavazott uj kiadás megjelenik, a kérelmeket azonnal teljesítjük. Tagtársi tisztelettel DARAGÓ JÓZSEF, kp. elnök. rekedése van, s mindig fáradtnak érzi magát, s gyakran gyomorfáj dalmakat érez. Ha az ön orvosa nem talál gyomorfekélyt, akkor fogadja meg a tanácsát, csináltasson fogsorokat, mert az innyel való rágás nagyon tökéletlen. Abban igaza van, hogy a fogsorokat nehéz megszokni, de ha jól sikerülnek, akkor pár hét alatt éppen úgy fog velük enni, mint a saját fogával evett. P. M. AKRON, O. A meglazult fogakat távolitassa el, helyükbe nem ajánlatos hídmunkát csináltatni, mert az aranykoronák alatt is meglazulnak a fogak. Legjobb részleges szájpadlást (partial plate) csináltatni. L. K. REDFORD, OHIO. A nyelv daganat mindig veszélyes, ha van kiélesedett foga, menjen el a fogorvoshoz s az lefogja köszörülni. Az ilyet nem szabad hanyagolni, mert könnyen rákbetegséggé fajulhat. 116 A SZAKADÉK . És a vigyázást nem akkor kell kezdeni, mikor már kimaradozik. Kicsi korában kell azt a gyereket Isten félelmében nevelni és akkor nem lesz baj. Én legalább is nem ismerek olyat, aki a gyerekének jó példát mutatott, jó keresztyén volt és a gyerekét szeretettel nevelte, akinek ilyen nagy baja lett volna a gyerekeivel.” “No, nem egészen úgy van — szólt bele Tóvári — láttam én már jó szülőnek rossz gyerekét és láttam én már haszontalan embernek is jó gyerekét.” “Persze hogy látott — felelt rá az assszony harciasán — mert a rossz szülők gyereke is kaphat az egyháznál jó tanítást és a társaitól jó példát és a jó szülő gyereke is keveredhet rossz társaságba. Hiszen itt van mindjárt a Szabóné leánya. Az apja részeges, lusta ember volt... ’ <i “Ejnye asszony, meghalt már!” — szólt rá Tóvári. “Meghalt, de mégis az volt — pattant fel rá a felesége — és az asszony nem törődött a gyerekeivel, ahogy kellett volna. Olvashattad te is az újságban, hogy mit mondott a biró, meg a tanuk. Megmondta az a detektív, vagy mi volt, hogy nagy dolgokat elnézett a gyerekeinek, kis dolgokért meg ész nélkül elverte őket. Persze, hogy rossz volt, hogy az a lány kimaradt, de az én Ágnes lányom sohase maradt ki. Férjhez ment szépen és boldog asszony, magyar ember felesége. De a Szabó Zsuzsánnak az az egy szerencsóje volt, hogy az ő férje, ha tálján is volt szegény, mégis jóra való ember; nem rontotta meg a leányt, hanem elvette és tisztességben eltartotta. De a Miki az rossz társaságba keveredett s mire észrevették a bajt, későn volt. . így volt. Megmondom akárkinek.” Kiadta Tóváriné Szabóék históriáját és megenyhült. Megint szépre fordult a szó és elkérdezgette a leányt mindenről, a szüleiről, otthonáról. “Egyet szeretnék Jenő...” — szólt később a leány. “Én eljöttem hozzátok, most te kisérj el Clevelandba és jöjj el az én szüléimhez.”’ A SZAKADÉK 113 a gyűrű is örökké emléke maradna annak, hogy mi igy találkoztunk és Daróczon jegyeztük el egymást...” “Szép gondolat — felelt a leány tréfás komolysággal — lám, egy férfifejben is születhet szép gondolat.” “De csak akkor, ha szép leány van mellette!” — bókolt a fiú. Sok múzeumot bejártak és sok látványosságot láttak még hátralévő napjaik alatt, de seholsem gyönyörködtek annyit, mint mikor bementek egy ékszerészhez és kiválasztották a két egyforma karikagyűrűt. Amerikai pénzben olcsó volt és mégis drága, büszkén hordott ékszer. Mikor kimentek, a leány tréfás komolyan meg is mondta: “Tudják ezek a magyarok, hogy mi való. Való is az, hogy a férfi is hordjon jegygyűrűt és hogy az a jegygyűrű ilyen szép sima aranykarika legyen: hadd lássa a világ rajta is, hogy ő már valakié és ne vesse rá ki a hálóját senki más...” “Hiába is vetné!” — bizonygatta a fiú, de a leány csak hozzátette: “Csak próbálja meg valaki!” Este, a vén Gellérthegy oldalán, a város esti tündérképe felett húzták fel egymás ujj ára a gyűrűt szent fogadással, eljegyző, örök-életre elpecsételő csókkal. S mikor újra együtt volt az egész Verhovay zarándok csoport, s valaki észrevette ujjúkon a gyűrűt, akkor aztán volt nagy ujjongás, jókívánság, és öröm. És már indultak is vissza Amerikába." Szép volt, gyönyörű volt Magyarország, de ők épp oly szívesen mentek haza, mint ahogy eljöttek, mert fiatal életüket most már egy uj, boldog várakozás, egy uj csodás reménység töltötte el és most már ettől volt lázas a lelkűk. A fiú arra kérte a lányt, hogy Pittsburghban álljon meg egy napra, hogy szüleinek bemutathassa. Legyen az ő szüleinek a vendége. így is volt. Mikor kiszálltak a vonatról, ott volt megint az egész család és örömkönnyek közt ölelték meg egymást a hosszú távoliét után. Az első üdvözlések után Jenő odahuzta Margitot:
