Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-07-01 / 26. szám
4-Ik Oldal 1943 julius 1 Verhovayok Jhpja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave ~ Detroit, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOSEPH DARAGO. Főszerkesztő Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN, Szerkesztők Editor's Office — Szerkesztősé*: 345 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH, PA.________ All articles and changes of address should be sent to the 346 FOURTH AVE.. PITTSBURGH, PA. VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTO ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 346 FOURTH AVE.. PITTSBURGH. PA. KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: Foreign Countries $1.60 a year United States and Canada 11.00 a year Advertising Department (Hirdetési Iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER (SZŐGYI) Box 7. Woolsey Station Long Island City, N. Y._______ Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit Michigan, under the Act of March 3. 1873. A VILÁGHÁBORÚ FORGATAGÁBAN ETIIDADA IfÉQ7IRI AZ INVÁZIÓRA. Nem tudtäUBlUl A Ilku&iUL ni mikor és nem tudni hol, de az egyre erősbódő bombázások arra mutatnak, hogy rövidesen megkezdődik a szárazföldi támadás is. A nácik már azt hirdetik, hogy több mint ezer szövetséges hajó áll készen a Földközi tengeren arra, hogy Olaszoiszág partjaira szállitsa a katonaságot s állitólag már Mussolini is megirta a napi-parancsot arra a napra, mikor a Szövetséges haderők megtámadják az olasz földet. A napiparancs természetesen úgy szól, hogy az olaszok “mindhalálig” álljanak ellent. A nácik tovább mennek £ azt hirdetik, hogy az invázió julius 3-ára van tervezve, hogy így mintegy megajándékozzák Amerika közönségét egy julius 4-iki hirrel. Mindezek a hírek kissé együgyüeknek látszanak. Nem valószínű, hogy a Szövetséges hadvczetőség ennyire a nácik orrára kötötte volna a terveit, hogy a nácik már a támadás helyét, napját és óráját is ladnák. Inkább az a látszat, hogy úgy a nácik, mint a Szövetségesek igyekszenek egymást megzavarni, bizonytalanságban tartani arra nézve, hogy mi is fog történni. De azt, ami valóban meg fog történni, majd csak akkor tudjuk meg, mikor a történés már javában folyik. Addig pedig egyre növekvő mértékben ’folyik a légi háború. A Ruhr vidéket ismét rettenetes légi támadások érték, melyek Krefeld városát, a nácik bevallása izerint teljesen megsemmisítették. Egy hónap alatt a Szövetséges repülők a Ruhr vidék hét városára húsz millió font súlyú bombát dobtak le. Ha meggondoljuk, hegy a Ruhr vidék körülbelül 40 mérföld szélességben és ugyanoly hosszúságban elterjedő területen épült ipari Városok szinte szakadatlan sora, akkor megértjük, hogy ízeknek a támadásoknak rendkívül súlyos hadi-ipari és harcászati jelentősége van. Itt van náci Europa kőszenének több mint a fele, s itt termelik náci Europa vasának, acéljának több mint az egyharmadát. Közben az olasz légi frontot tovább döngetik a Szövetségesek. Szicília, Szardínia, Nápoly és Leghorn szenvedtek újabb bombázó támadásokat. A7 00007 COnUTHII az elmult évekhez WL UnUo£ rnUlllUN képest csend van. Két hatalmas hadsereg áll egymással szemben óriási felszereléssel. Junius hava elmult és a nácik nem indították meg a beígért júniusi offenzivát, pedig minden évben ily tájban indultak el Oroszország letörésére. Ennek a tartózkodásnak az egyik oka természeteesn az európai légi bombázásokban és az invázió veszedelmében Kereshető. Hitler kénytelen volt 1000 repülőt elvinni az oi ősz frontról és azokat a Földközi tenger vidékén elhelyezni. Az invázió veszedelme tehát az oroszokkal szembenálló német haderőt gyengíti. Stalin azonban, állitólag ezzel nincs megelégedve. Újból követelte a második front megnyitását. S sokan úgy magyarázzák azt, hogy az oroszok sem kezdenek Verhovayak Lapja offenzivát, hogy az oroszok majd csak akkor fognak cífenzivába fogni, ha a Szövetségesek megkezdik az inváziót. Ezekre a magyarázatokra sem kell azonban adni semmit. A valószínűség amellett szól, hogy Stalin és a üzövetséges hadvezetés között teljes a megértés. A háborút nemcsak lőszerekkel folytatják, hanem szavakkal, híresztelésekkel és propagandával is. AZ ITTHONI FRONTON 2STVSS szenvedett s ezt Lewisnak köszönheti, aki politikájával elérte, hogy a Connally-Smith-féle törvényjavaslatot az elnök vétója ellenére törvénybe iktatták. így Lewis csak áitott a bányászoknak és ugyanakkor lejáratta az elnököt is, akinek tekintélyét veszélyezteti az a tény, hogy vétóját mindkét Ház leszavazta s igy az elnök íáltakozása ellenére iktatták törvénybe ezt a javaslatot. Pedig az elnöknek igaza volt, mert a Connally-Smith-féle törvényjavaslat egy össze nem függő irásmü, melyben több oly paragrafus is van, melynek semmi köze sincs a háború alatti sztrájkok ügyéhez. Ugyanakkor a törvénynek az a része, mely a háború alatti sztrájkokkal foglalkozik, tulajdonképen nem foglal magában oly rendszabályokat, melyek a sztrájkokat meggátolnák. Nagy kérdés, hogy a törvény fogja-e szolgálni a háborús termelést azzal, hogy sikeresen végét veti a sztrájkoknak. Roosevelt elnök szerint nem. Az egész törvény inkább csak egy haragos fenyegetés a bányászok felé, akiket viszont elkeserít az, hogy a kongresszus az elnök tiltakozása ellenére is elfogadta azt. A világháború győzelmes lefolytatása és az utána következő béketárgyalások sikere érdekében nagyon fontos, hogy a nemzet elnökünk mögött álljon. A kongresszus ez esetben megtagadta az elnököt, bizalmatlanságot szavazott ítélőképességének tr. ezzel felidézte a múlt világháborút követő események :zomoru emlékeit, amikor kisült, hogy Wilson elnök és a kongresszus nem értenek egyet és Wilson minden munkáját tönkretette a kongresszus. Nemzetközi politikai érdekből sem lett volna szabad a kongresszusnak e külömben demokratikus jogával élni, már azért sem, mert Roosevelt elnöknek teljesen igaza van abban, hogy a Connally-Smith-féle törvényjavaslat a céljának nem felel meg s azt jobbal kellett volna pótolni. Az ország lakossága sztrájk-ellenes törvényt követelt s a kongreszozus el volt rá szánva, hogy még az elnök ellenére is eleget tesz a népszerű követelésnek. A kongresszus győzött, de egyébként mindenki veszített: Roosevelt elnök is, Lewis is és — a bányászok is. Pusztulunk, Veszünk! Id. Hardy Géza emlékére irta Puskás Sándor, a New Brunswick, N. J.-i 52-ik fiók elnöke Negyvenegy éve járom az Egyesült Államokba szakadt kivándorló életének rögös útjait és ez idő alatt sokszor olvastam a magyar újságokból ezt két szót. Könny csordul a szememből, mikor magam is leirom, hogy “pusztulunk, veszünk.” Fájdalmas temetés volt a New Brunswick, N. J.-i 52-ik fióknál junius 17-én, amikor fiókunknak egy harmincnégy év óta hűséges tagját, fiókunknak 19 éven át volt pénztárnokát, az áldott emlékezetű id. Hardy Gézát, baj társamat, tisztviselőtársamat búcsúztattuk, aki rövid két heti betegség után visszaadta lelkét a teremtőnek. A Verhovay 52-ik fiók egyik csendes, de annál munkásabb tagját, egy héttagú Verhovay család fejét veszítette benne, akinek elköltözése táborunknak pótolhatatlan veszteséget jelent. Id. Hardy Géza nem volt ugyan fiókunknak alapitó tagja, de bízvást elmondhatjuk, hogy annál több volt. Mert ő volt aki, akinek oroszlánrésze volt a fiók újjászervezésében akkor, amikor azt tagjainak nagy része a kor szerinti fizetési táblázat elfogadása miatt elhagyta. Bízott a Verhovayban, harcolt érte és amikor mások elfordultak tőle, ő öt gyermekét beíratta s igy tett bizonyságot a Verhovayba vetett bizalmáról. Elmulhatatlan érdemeit nem felejtette el az azóta sokszorosan meg erősödött tagság, mely múlt év májusában ünnepelte kiváló tisztviselőjét, amikor az Igazgatóság megbízásából Ári Béla igazgató-alelnök, és Lang István igazgató adták át neki az igazgatóság kitüntetését. A fiók tisztviselő-kara egy hatalmas koszorút helyezett el ravatalánál, ezzel a felirással: “Felejthetetlen tisztviselő-társunknak, a Verhovay Segély Egylet 52-ik fiókja tisztviselői.” Id. Hardy Géza népszerűségét semmi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy temetésén a tagság és a magyarság oly hatalmas tömegben vett részt, hogy ekkora temetési közönséget húsz év óta nem láttunk városunkban. Hardy Géza Vinár községben született, Veszprém megyében 1883 november 2-án. 1902-ben jött Amerikába s előbb Alpha, N. J.-ben telepedett le, majd három évvel később New Brunswickba költözött. Éveken át a Michelin gumikerék gyárban dolgozott. 1910 október 10-én vette nőül Kovács Veronát, aki hároih fiúval és két leánnyal ajándékozta meg. Időközben szorgalmával és takarékosságával annyira vitte, hogy élelmiszer üzletet vett, melyet hosszabb ideig vezetett, majd később cipőüzletet nyitott, mig később legidősebb fia kívánságára dohányárusitó üzletet nyitott, melyet aztán haláláig vezetett. Szorgalmával szép kis vagyont szerzett, pedig a gyermekeinek a taníttatására sokat költött, hiszen egyik leányát tanítónőnek képeztette, egyik fiát orvosnak, mig a kisebbik leánya colleget végzett s jelenleg a városházán működik. Id. Hardy Géza mindezek ellenére szerény, hallgatag ember volt, aki az egyesületi életben is közbecsülést szerzett magának engedékenységével, végtelen türelmével. Temetését Ft. Bódy Kapisztrán János plébános végezte a Szent László róm. kath. templomból, aki gyönyörű beszédben méltatta az elhunyt egyéniségét. Halottvivők voltak az 52-ik fiók részéről: Puskás Sándor, Perduk György, a New Brunswick-i Szent Imre Egylet részéről Kupién János és Szabó Bálint, s a Jézus Szent Szive társulat részéről Gyarmathy Lajos és Cirok Károly. Hamvait a Szent Péter temetőben helyeztük el örök nyugalomra. Áldott legyen emlékezete! Úgy a gyászoló család, mint a Verhovay Segély Egylet nevében köszönetét mondok a tagtársaknak azért, hogy a temetésen való tömeges részvételükkel megmutatták az elhunyt és gyászoló családja iránti szeretetüket. PUSKAS SÁNDOR Vegyen Háborús Kötvényt
