Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)
1943-09-02 / 36. szám
2-ik oldal 1943 szeptember 2 Verhovayak Lapja Szövetséget, hogy ezt a maga részéről is tegye meg. A Yerhovay által pénzelt AMSZ ezt se tette meg. Az AMSZ olyan külpolitikai tevékenységet folytatott, amely a kormány által helytelenítve lett (Eckhardt ügy) és az ilyen működés károsan hathat vissza a Verhovayra. Az ambulance mozgalom? Szép beszédekkel, a nyilvánosság előtt való szerepléssel az AMSZ beérte. A pénzt a Verhovay és az érdekelt város magyarsága gdta. Ez a mérleg! Azéjrt az összegért, amit a Verhovay az AMSZ részére adott, saját központjában alkalmazhatott volna egy megicielo embert, aki a központ irányítása és ellenőrzése alatt látta volna el az amerikai magyarság ügyes-bajos dolgait és nem vitte volna a Verhovayt külpolitikai és hasonló, hozzá nem tartozó kalandokba. * Ilyen számvetés alapján fogom kérni a konvenciótól azt, hogy a tagság vagyonát kimélje és szakítson meg műiden összeköttetést az AMSZ nevű intézménnyel. MACKEE GYULA, a Verhovay igazgatósági tagja. * * * Az alábbiakban fűzöm, hozzá e cikkhez, elnöki kötelességemhez híven, azokat a megállapításokat, melyek nélkül az olvasó közönség nem láthatná tisztán az 'Amerikai Magyar Szövetség helyzetét és a Verhovay Segély Egyletnek ahhoz való viszonyát: Egy cseppet sem furcsa, hogy Macker Gyula igazgatósági tag, a nyilvánosság elé lépve elmondja azokat a kifogásokat, amelyeket elég nyomatékosnak tart arra, hogy az Amerikai Magyar Szövetséggel szemben a Verhovay egyetemesség meghidegüljön s a konvenció delegátusaival kimondassa, hogy az Egyesület az Amerikai Magyar Szövetséget tovább ne támogassa. Ez nemcsak, hogy nem furcsa, hanem következetes cselekedet tőle, mivel ellene volt ő már akkor is az Amerikai Magyar Szövetség támogatásának, amikor még rámutatni sem tudott érdemlegesen arra, hogy miért. Amikor most felsorolja érveit, amelyekkel alátámasztani igyekszik az Amerikai Magyar Szövetséggel szemben elfoglalt álláspontját, érthetetlen, hogy miért tartja alapvető kifogásnak a Szövetséggel szemben, hogy ö Verhovay igazgató s igy féltékenyen kell ügyelnie a Verhovay érdekekre. Nem az Amerikai Magyar Szövetség oka annak, hogy Macker tagtárs Verhovay igazgató, miért hát az arra való igyekvés, hogy a rovás ezzel is súlyosbítva legyen? írásának ennél a kitételénél, egyébként, Igazgatótársainak is lehet kifogásuk, mert hiszen e kiemelésével szemben, hogy “nekem, mint Verhovay igazgatónak féltékenyen kell ügyelnem a Verhovay érdekekre” — joggal tehető fel részükről az a kérdés, hogy vájjon “tizenkettőnk közül csak ön az egyedüli kiválóság, aki féltékenyen őrködik a Verhovay érdekek felett?’’ Hiszen nem aludtáJc keresztül azt a négy évet, melynek folyamán sok-sok esetben foglalkoztak az Amerikai Magyar Szövetség és a Verhovay Segély Egylet között fenálló viszormyál s az abból felmerült ügyekkel! — Hogy a többségnek nézete nem egyezett az önével a kérdésekben, azt'nem a lecsukott és éberségre képtelen szemek idézték élő, hanem csupán az, hogy ők teljesen más nézőpontból figyelték e kérdéseket. Feltehető-e hát, hogy csupán Macker igazgatósági tag volt éber, — ergo, a többi tizenegy társa pedig átszundikálta volna az időt s álmukban bólogatva hagyták volna helyben az emlegetett 25,000 dollár elcsúszását — SEMMIÉRT?! A valóság ugyanis az, hogy más szemszögből figyelte a Verhovay igazgatóság többsége az Amerikai Magyar Szövetség működését, mint Macker igazgató társuk s az övével teljesen ellentétes érzelmi motívumok, teljesen elütő meggyőződések tartották vissza őket attól, hogy vele egy nézetet valljanak s az Amerikai Magyar Szövetség megsemmisülését kívánva, ellene kihuzakodjanak. Macker igazgatósági tag ugyanis élvből ellensége az Amerikai Magyar Szövetségnek; igazgató társai közül pedig a többség szükséges kapocsnak tartja. Olyan kapocsnak, mely azért kovácsolódott, hogy az amerikai magyar társaséletnek különféle alakulatait összefogja s nemzetséges tekintetekben együtemű cselekvésre képessé tegye. A Verhovay Igazgatóság többsége az Amerikai líu gyár Szövetségre vonatkozólag teljesen magáévá tette az 1939 évi konvenció nézetét s annak határozatához alkalmazkodva figyelte, vajjoü be lettek-e tartva általa azok u feltételek, amelyek a konvencióé jegyzőkönyv 157, X&8S 159 és 160-ik pontjaiban meghatározzák, hogy milyen magatartást kell tanúsítania az Amerikai Magyar Szövetségnek, ha a Verhovay Segély Egyletet kötelékében meg akarja tartani. Ezeknek a feltételeknek egyike éllen sem vétett az Amerikai Magyar Szövetség s igy a vele váló szakításra ok szolgáltatva nem volt. Azzal is tisztában volt az Igazgatóság többsége, hogy miért nem csaphat fülsiketítő zajt a jelen esetben az Amerikai Magyar Szövetség. Szülőhazánk a most folyó háborús küzdelemben ellenfél az Egyesült Államokkal szemben s nem kell sok magyarázat annak felismerésére az ésszel biró embernek, hogy nemzetséges tekintetekben az Amerikai Magyar Szövetségnek most “hallgass” a neve. Helyeselni kellett tehát, hogy minden szenzációt kerülve annyit tett az Amerikai Magyar Szövetség, amit megengedett, meghagyott vagy megkívánt tőle az Egyesült Államok kormányának az a közege, amellyel az érintkezést folyton fentartotta s ma is fentartja. Ennek a viszonynak hatása folytán került a Verhovay kiáltvány rádió közvetítésével a magyar néphez, melynek megtörténtéről Macker igazgatót az Amerikai Magyar Szövetség titkára értesítette is! Az Amerikai Magyar Szövetség nem is vállalkozhatott arra, hogy a röpiratokat repülőgépről szóratja le Magyarországon, mert hiszen az ilyesmit csakis a katonai hatóság cselekszi meg. E célból a Szövetség a kiáltványt át is adta az illetékes hatóságoknak, melyek azt felfogják használni, — ha annak idejét elérkezettnek és hasznát nyilvánvalónak látják. A Habsburg tevékenységet sem nem helyeselte, sem nem helytelenítette az Amerikai Magyar Szövetség, mert akit a Fehér Házban gyakran vendégül látnak ma is, annak tevékenységét nem igen hátráltatná az Amerikai Magyar Szövetség állásfoglalása: sőt, olaj lehetne az a tűzre, amelynek felcsapó lángja nem a Habsburg trónt, hanem magyar körmöket pörzsölne meg. A Vörös Kereszt ambulance mozgalomban elfoglalt szerepe nem lefitymálást, hanem elismerést érdemlő cselekedete volt qz Amerikai Magyar Szövetségnek, mert hiszen a kezdeményezés>3)a hivatalos körökkel folytatott eljárás, egyéni szereplések nagyon is befolyásolták az irántunk felkeltett jó véleményt. Nem is igen hihető, hogy Macker igazgatósági tagon kívül egyetlen yerhovay tag is azt várta volna, hogy az Amerikai Magyar Szövetség az általa havonta befizetett egy-centekből vásárolja meg azokat a mentőautókat, amelyeket az amerikai magyarság összefogó áldozatkészsége állított a könyörületesség szolgálatába. Ott ahol nem gyűlt össze elegendő pénz, a Szövetség igy is belenyúlt a saját pénztárába, hogy abból pótolja a hiányzó összeget. ötvenhét hónapja, hogy a Verhovay felnőtt tagság egy centet ad havonta az Amerikai Magyar Szövetség részére, amiből irodahelyiséget, titkárt, irodai teendőket végző munkást, gyűlések kiadásáért, postaköltséget stb. pontosan kell fizetni. Nem tudom a kerek számot, de állíthatom, hogy az amerikai magyarság nagy számú egyénein és családjain segített és segít szorult helyzetükben az Amerikai Magyar Szövetség s nem áll, hogy Verhovay részről semmit nem kaptunk volna az Amerikai Magyar Szövetség teljesítése révén. Erre rácáfol, — hogy csak egy példát hozzak fel, — Máté Istvánnak, a Weirton, IV. Va.-i 464-ik fiók derék ügykezelőjének esete, akit Verhovay ténykedéséből kifolyólag hamisan vádolva munkájától megfosztottak, de a Szövetség közbelépése folytán ellene a vádat megszüntették s az általa munkanélkül eltöltött időre rendes keresetének összegét megkapta. A lefolyt négy évben s az azokat megelőző években nem az Amerikai Magyar Szövetség munkáját végezte o Verhovay, mikor a köznek szolgálatában a magyar nyelv oktatására iskolákat tartott fenn, tan, és más közhasznú könyveket adott ki. Nem! A saját termő talaját munkálta, mint ahogy azzal is azt teszi, mikor laphirdetéseket ád, mikor közhasznú dolgok segítésétől el nem zárkózik, mikor az Amerikai Magyar Szövetség fentartásához hozzájárul. — Ahogy ki nem mutatható szám-mennyiségekben, hogy mit hozott az iskola, a tankönyv, a polgárosító, a tábori levelező, az újságok hirdetései, úgy azt sem lehet pontosan megállapítani, mit jelent részünkre az Amerikai Magyar Szövetség. Legalább is nem ezzel a kijelentéssel, >iogy: “Semmit"! Az egyetemes magyar életnek ugara csak úgy termi meg intézményeink részére a szükségleteket, ha azt munkálják, ha azt szántják-vetik. a Verhovay Igazgatóság többségének szájával szólok, amikor azt mondom, hogy a köz javának munkálása, a vetésnek szaporasága hozza a kalászt. DARAGó JÓZSEF. JOSEPH S. POLKA POLKA JÓZSEF, a Beaver Falls, Pa.-i 39-ik fiók tagja, ki jelenleg Cleveland, O.ban teljesít szolgálatot, a képen diplomáját tartja a kezében, melyet a Chevrolet Hadiipari Kiképző Iskolában kapott kiváló eredménynyel megállt vizsgája után. A gyár kiképző iskolájának vezetősége lefényképeztette derék tagtársunkat és képét egy igen szép levél kíséretében megküldte a fiatal katona édesanyjának, A General Manager a levélben többek között igy ir: “Amerika legkiválóbb fia- ; tál embereinek százai men- í nek át a mi iskolánkon, i melyben megtanulják a ' Chevrolet hadigépeinek kezelését és fentartását, — egyetlen egy cél gondolatával szivükben: hogy minél ' előbb győzzünk! Megtanultuk megismerni ezeket a fiatal embereket, akiket a j hadsereg küld hozzánk, és : nem mondhatunk róluk ! mást, mint amit ön legjobban tud: hogy ők ifjúságunk szine-java. Mily i büszkék is lehetünk arra,' hogy Amerika kitermelte ezt a férfitipust; mily bátran bizhatunk ennek a nemzetnek jövőjében, tudva, hogy az ily képzett kezekbe fog kerülni! — Legyen megnyugodva afelől, hogy fiának jó gondját vise- j lik és hogy jó kiképzést kap. Egy kis részünk nekünk is van abban, hogy a lehető legjobb felszerelést kapja és hogy jól ki van képezve arra, hogy azt a legeredményesebben tudja használni is. Ez, természetesen a mi munkánk egy része. És mikor lefényképezzük az ön fiát graduálása alkalmából és önnek elküldjük az ő képét, akkor ugyan nem azt teszszük, ami szorosan a mi munkánkhoz tartozik, de úgy érezzük, hogy ez segítségünkre lesz abban, hogy megmondjuk önnek, hogy mi itt mindnyájan büszkék vagyunk az ön fiára és hogy 100%-al mögötte állunk abban a munkában, amelyre felkészült, hogy azt mindnyájunkért elvégezze.”
