Verhovayak Lapja, 1943. július-december (26. évfolyam, 26-53. szám)

1943-08-26 / 35. szám

1943 augusztus 26 7-ik oldal Verhovayak Lapja szállítjuk A TÁBORI LEVELEZŐKET / A Tábori Levelező máso­dik kiadása elkészült s azoknak a szétküldését a hé­ten megkezdtük. Sajnáljuk, hogy annyi so­kan kénytelenek voltak vá­rakozni, de a mai háborús helyzetben időbe került, amig az uj hatezer könyv el­készült. Hálás szivü édesanyák kö­szönő leveleit kapjuk napon­ta, akik magyar leveleket kap nak a harctereken levő fiaik­tól, mióta a Tábori Levelező segítségével fiaink az anya­nyelvükön írhatnak s tud­juk, hogy az újabb hatezer könyv is gyorsan elfogy, tes­sék tehát addig kérni, amig van belőle. A Verhovay Segély Egylet szeretettel küldi ajándékba az angol-magyar és magyar­angol levelezőt, aki ir érte. Verhovay Segély Egylet 345 Fourth Ave Pittsburgh, 22, Pa. Vegyen War Bondot JÁTÉKESTÉLY A CLEVELANDI 366-IK FIÓK KATONA TAGJAI JAVÁRA. Tisztelettel hívjuk meg tagtársainkat, a Verhovay testvéreket és Cleveland ma­gyarságát 1943 szeptember 12-én, vasárnap megtar­tandó nagyszabású játék­esténkre, melyet 8637 Buc­keye Rd. alatt, a Verhovay Otthonban tartunk meg, este pontosan 7 órai kez­dettel. Az estély jövedel­mét katonai szolgálatot tel­jesítő tagtársaink javára forditják. Kérjük azért, hogy a 366-ik fiókhoz tar­tozó katonai szolgálatot tel­jesítő tagtársaink nevét és címét szíveskedjék sürgősen közölni a fiók titkárával. Je­gyek ára 50 cent és kap­hatók elővételben, 8637 Buckeye Rd. alatt. A jegy árában bentfoglaltatik a frissítők és a kisorsolásra kerülő door-prize ára is. Tagtársi tisztelettel A RENDEZŐSÉG.--------------v-------------­ALIQUIPPA, PA. 345-ik fiók Értesítem a tagtársakat, hogy a 345-ik fiók ügyke­zelését átadtam Balogh Ju­liska tagtársnőnek, kinek cime: 237 Bake St., Aliquip­­pa, Pa. Szeptember 1-től kezdő­­dőleg minden 345-ik fiók­hoz tartozó tag tartsa szives kötelességének elmenni az uj ügykezelő lakására és pedig minden hó 3-ik va­sárnapján, délután 2 és 5 óra között, és ott meg­fizetni a havidijakat. Kér­jük, hogy mindenki állítsa ki előre a nyugtakönyvét és úgy elkészítve vigye el az ügykezelőhöz. Tagtársi tisztelettel BOKOR MÓZES, elnök, BALOGH JULISKA, ügykezelő.--------------v-------------­SZEPTEMBER 12-ÉN LESZ A NEW YORKI 35-IK FIÓK PIKNIKJE Szeptember 12-én, vasár­nap egész nap a Verhovay Segély Egylet new yorki 35-ik fiókja fogja tartani ezicei nagyszabású piknikét a kies fekvésű és könnyen elérhető Bohemian Park­ban, 29-19—24th Street, Astoria, L. I. A Verhovayak 35-ik fiókja mindig szép sikerrel rendezi mulatságait, ez a piknik is minden ed­digit felül fog múlni. Első­rendű italokról és ételekről gondoskodni fognak. Ben­­cze Károly 8 tagú ismert ki­tűnő zenekarát szerződ­tették. Szórakoztató, rövid de igen nívós művészi mű­sor is lesz. A piknik rendezősége élén a fiók elnöke, Dr. Bárdoly Imre, Orbán Viktorné és Siposs István alelnökök, úgyszintén Kleiner Miklós titkár állanak. A rendező­séget rövidesen teljesen meg szervezik és abban részt fognak venni a fiók leg­­agilisabb női és férfi tagjai. A belépti jegyek ára, elő­vételben 50 cent, a park pénztáránál 60 cent lesz. Az elővételi jegyek már kap­hatók a fiók tisztikaránál, a rendezőség tagjainál, a Verhovayak kerületi irodá­jában: 354 East 83rd Street, telefon REgent 4-2787 és a szokott magyar jegyeláru­­sitó üzletekben.--------------v----------— AKRON, O. 91-ik fiók Tisztelettel értesítem fió­kunk tagságát, hogy szep­tember 5-én a Magyar Vá­sárra való tekintettel, nem tartunk gyűlést, hanem csak a havidijat szedjük be déli 12 órai kezdettel. A Magyar Házat délután 2 órakor bezárják és igy ké­rem a tagtársakat, hogy ad­digra mindenki szívesked­jék behozni a havidijakat. Tagtársi tisztelettel: RAPATYI 'FERENC, titkár.---------------v— ------------ V First Class Seaman LOUIS MEZEI Jr. MEZEI LAJOS tengerész, a Chicago, IlL-i 342-ik fiók ’ tagja, aki jelenleg a Dél- j nyugati Csendes Óceánon teljesít szolgálatot a “See» 1 bee” nevű szolgálati osztag-] ban. ii Vegyen Habom* Köhényt-----------------1 A SZAKADÉK 125 édesanya és édesapa szive szakadt belé abba, hogy a gyermekeit e szakadék által élve elveszítette.” Döbbent csend támadt e nyílt beszédre és nem egy öreg asszony fájdalmas bólogatással törölgette a szemeit. De a lelkész folytatta: “Azóta is sokszor hal­lottam emlegetni, más szavakban, más formában ezt a “szakadékot”. Már az én lelkemben ez az egész kér­dés igy maradt meg, ebben a szóban: “szakadék”. De arra szeretnék rámutatni, magyar szivek megvigaszta­­lására, hogy ez a szakadék nemcsakhogy nem mindig van meg, hanem igen-igen sok családot találtam, ahol nem volt és nem lesz szakadék a szülők és gyermekek között. Egyik ilyen család, és többet is ismerek a gyü­lekezetben, Tóvári János családja.” Nagy taps követte ezt a kijelentést. Mindenki el­ismerte és tudta, hogy valóban igy volt. “Gondolkoztam sokat azon — intette le a tapsot a lelkész —, hogy miért van az, hogy sok szülői házban meg van ez a szakadék, sokban megint nincs meg. Miért van meg ott, ahol megvan és miért nincs meg ott, ahol nincs meg? És rájöttem, hogy e kérdés fele­lete ott van a családban; nincs szakadék ott, ahol a családi élet úgy folyik, amint erre Tóvári János és kedves felesége példát mutattak.” Újból taps tört ki, de újból csendet kért a lelkész. “A szakadék oka nem abban van, hogy Ameriká­ban élünk. Igaz, hogy az élet más Amerikában, mint odahaza, de ez még nem választaná el a gyermekeket oly élesen a szüleiktől. Az a tapasztalatom, hogy ahol az apa és az anya beleélték magukat az amerikai élet­be úgy, hogy annak szabadságával tudtak élni, de úgy is, hegy annak szabadságával sohasem akartak vissza­élni, ott már megvolt az alapja a szülők és gyermekek harmóniájának. Az a magyar ember, aki itt Ameri­kában is megmaradt magyarnak, keresztyénnek, józan és tiszta gondolkozásu, becsületes embernek, azt Ame­rika nem választotta el a gyermekétől sohasem. Tudom, hogy sok az eltévelyedett gyermek. De ha az a gyermek 126 A SZAKADÉK otthon megtalálta azt, amire neki egy becsületes jel­­lemes élet kialakulásához szüksége volt, nevezetesen a jó példát, a becsületes gondolkozást, a családi békessé­get és az önzetlen szülői szeretetet, ott az a gyermek tisztelte és szerette apját, anyját még akkor is, ha azok megmaradtak magyarnak. Nincs szebb példa erre, mint Tóvári Jenő barátunk és az ő kedves felesége. Mindket­ten ily családban nőttek fel és mindketten ily igaz, gyermeki lelkűiéiről tettek bizonyságot mindenkor. Ha az a gyermek nem látta a szülei életében megvalósítva a szülei által hangoztatott elveket, ha az a gyermek nem látta a szüleinél a magyar érzés, a magyar be­csület és a magyar hit igazi megnyilatkozásait, akkor az a gyermek ódivatú hazugságnak bélyegezte meg a szülei elveit és elfordulva azoktól bizony sokszor tév­útra tért és megtörte ezzel nem egy, különben jóakaratu édesapának és édesanyának az életét. De még ott is, ahol ilyen szakadék keletkezett, nincs elveszve minden. Mert sok példát láttam arra is, hogy még az ilyen mély szakadékokat is át tud hidalni a későn keletkezett, de szívből fakadó szeretet.” “Mindig úgy néztem a szülők és gyermekek közti szakadékra, mint a legnagyobb amerikai-magyar tragé­diára. És hálás vagyok, szivemből hálás Tóvári János­nak és a feleségének és mindazoknak, akik úgy élnek mint ők, hogy megmutatták nekem, hogy ez a tragédia nem egy szükséges tragédia. El lehet kerülni. Sokan elkerülték. És boldogok, akik elkerülik. S ezzel a hálás érzéssel emelem poharam nemcsak a fiatal házaspárra és közszeretetben álló szüleire, hanem emelem poharam arra AZ ELSŐ ÉS MÁSODIK MAGYAR NEMZEDÉKRE, MELY EGY NAGY SZERETŐ KÉZSZORITÁSBAN EGYE­SÜLVE MEGTEREMTETTE MAGYAR-AMERIKA BAN EGY UJ NEMZETNEK BOLDOG JÖVENDŐJÉT.” — VÉGE. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom