Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-28 / 4. szám

1943 január 28 5-ik Oldal Verhovayak Lapja--------------------A NÁCIZMUS TIZEDIK ÉVFORDULÓJA TÍZ ÉV SÖTÉTSÉGBEN A berlini kancellária ablakából 1933 ja­nuár 30-án egy öreg ember tisztelgett és inte­getett bágyadtan a Wilhelmstrassen éljenző tö­meg felé. Az agg Hindenburg, a második német birodalom elnöke, fáradtan vette tudomásul az alant parádézó náci rohamcsapatok ezreinek fasiszta üdvözletét. Néhány száz méternyire tőle, egy másik ablakban, barnainges fiatalember állott. Amer­re az ő szeme elért, mindenütt cs^k a fekete horogkereszt győzelmes lobogóját láthatta. Hit­ler Adolf volt e fiatalember és tudta, hogy ez az ő órája volt. A nemzeti szocializmus uralom­ra jutott. Még egy évig sem volt német állam­polgár és már birodalmi kancellár lett. A Sötét­ség évtizede megkezdődött. Hitler és cinkostársai, a hatalomvágytól ittasan, a polgárság véleményével mitsem tö­rődve, 1933 január 30-a óta, halálos ellensé­günkké lettek. Mert ettől a pillanattól kezdve a náci világ­uralomra irányuló, kiszámított, szisztematikus és tudatos tervüket megvalósítani igyekeztek. 1933 óta ennek a cselszövénynek fokozatos vég­rehajtását bizonyítja a náci mozgalom törté­nete. A nácikat sem a világpolitika, sem a há­ború esélyei nem sodorták abba, amit elkövet­tek — még a legfelháboritóbb merényletekre sem kényszerültek. A legszörnyübb a náci atror. citásokban az, hogy szándékosak, előre megfon­toltak voltak; hidegvérben kitervezett gonosz­tettek, gondosan kitervelt célok elérésére. A nácik minden alkalmat megragadtak, hogy ürügyet találjanak cselszövényeik megvalósítá­sára. Ők maguk akarták, hogy erőszakot kell­jen alkalmazniok. ők akartak túszokat gyil­kolni, hogy elrettentsék ezzel a legyőzött népe­ket, az elfoglalt országokat, az Egyesült Nem­zeteket. Az Egyesült Államok elleni háború nem Pearl Harbornál tört ki; csak az elkerülhetet­len katonai erupció állt be ott. A náci háború a szabadság és tisztesség ellen Berlinből, Né­metországból indult meg. Ott irtották ki elő­ször a demokráciát, meggyalázták a vallást, el­tiporták a polgári szabadságjogokat, kiirtották a munkások szervezeteit. Gondosan kitervelt menetrend szerint, a náci pestist innen vitték át Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelország­ba, Belgiumba, Hollandiába, Dániába, Nor­végiába, Jugoszláviába és Görögországba. 1941 december 7-én a nácik és a japánok megálla­pították, hogy most már megérett az idő arra, hogy az Egyesült Államokon és a többi ameri­kai államokon rajtaüssenek. Amikor a “demokrata”, a “szabad” vagy a “liberális” népeket megrohanták, minket is ugyanannyiszor támadtak vele. A “Sötétség Év­tizedének” történetírói meg fogják állapítani, hogy a náci-fasiszta összeesküvés éle főleg elle­nünk irányult, valahányszor a náci menetrend értelmében valamelyik szabad népet provokáció »által megrohanták. Hála az orosz nemzet csodálatos ellenállá­sának és feltartóztathatatlanul haladó offenzi­­vájának, hála az északafrikai diadalmas kam­pánynak, hála a szövetséges légi haderő euró­pai bombázásainak és hála a keleti földtekén a japánok ellen megindult támadásoknak, a sötétség évtizede elmúlt. A kocka megfordult. Hasad a hajnal. Felkel a szabadság napja! Az Egyesült Nemzetek szabad népei a világtörté­nelem uj és dicsőséges korszakát nyitják meg ebben az évben. A sötétség évtizedének nem szabad vissza­térni soha többé. Minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy örökre letörjük a nácizmus ha­talmát és a. tengelyhatalmak hatalmi ambícióit. Ennek a háborúnak célját csak az érti meg, aki ismeri a nácizmust, a nácizmus elméletét, célkitűzéseit és gyakorlatát. Aki megismeri, az tudja, hogy ettől a szörnyűségtől meg kell sza­badítani az emberiséget. Mert amig nácizmus van a világon, addig nem lesz sem békesség, sem jólét, sem szabadság. Addig az embernek nem lesz emberi élete ezen a földön. A nácizmus 10-ik évfordulóján nézzünk vissza azokra az eseményekre, melyek a nácik lelkén száradnak. Mert az események hango­sabban beszélnek, mint a szavak. Hitler szavai ugyanis mindég mást mutattak, mint a tettei. Hiszen 1933 február 10-én Hitler ezt jelentette ki: “Kormányunk első és legjobb program­pontja az, hogy mi nem fogunk hazudni és nem fogunk csalni!” Május 17-én pedig ezt mondotta: “Németország, Franciaország és Len­gyelország továbbra is megmaradnak. Német­ország semmit sem követel, amit nem hajlandó másoknak meg is adni. A német nemzetnek egyáltalán nem szándéka bármelyik országba is betömi!” Október 14-én: “Nem vagyok hajlandó ar­ra, hogy oly népeket hódítsak meg, melyek so­hasem fognak minket szeretni, azoknak a vére és élete árán, akik nekünk oly drágák.” November 10-én: Kezet akarunk nyújtani egykori ellenségeinknek. Mikor szegte meg a német nép a szavát? Túlságosan konokul és hűségesen ragaszkodott szavához mindenkor!” 1934- ben: “A nemzeti szocialista faji elmé­let nem más népek megvetésére vezet, hanem inkább más népek életének és jellemének meg­becsülésére . . .” 1935- ben: “Németország nem kíván és nem igyekszik beleavatkozni Ausztria belügyeibe, sem Ausztria beolvasztását nem akarja elérni.” Szeptemberben: “Hadseregünk nem azért van itt, hogy más népeket a szabadságuktól megfosszon, hanem hogy megvédje a mi saját német szabadságunkat . . .” 1936- ban: “Semmi területi követelésünk nincs Európában.” 1937- ben: “A német kormány biztosította Belgiumot és Hollandiát arról, hogy kész ez ál­lamoknak érinthetetlenségét és semlegességét elismerni és garantálni minden időkre.” És igy tovább. Hitler mindig így beszélt De a tettek mást mutattak. A tettek azt mutatják, hogy a nácik elmé­lete szerint kényelmesebb kiirtani a kis nem­zeteket, mint gondoskodni róluk. Jugoszláviá­ban két éves háború alatt 450,000 embert gyil­koltak le hidegvérrel. Görögországban napon­ta 1000 ember hal éhen. Lengyelországban 182.000 embert pusztítottak el koncentrációs táborokban. Európában közel két millió zsidót pusztítottak el a nácik. Hitler azzal fenyegető­zik, hogy egyetlen zsidót sem hagy élve Euró­pában. Ugyanakkor igyekszenek a tömegmé­szárlásnak minden nyomát eltüntetni. A nem áriákat rabszolga állapotban kell tartani. A háború első két éve alatt másfél mil­lió zsidót deportáltak kényszermunkára. Cseh­szlovákiában eltörölték az esküdtszéket, mert “a csehek nem alkalmasak arra, hogy esküd­tek lehessenek.” Lengyelországban és Csehor­szágban eltörölték a közép és felső iskolákat. A náci elmélet szerint a kereszténységnek pusztulnia kell s a kommunizmussal egyenlő elbánásban részesítendő. Hitler szerint a tízpa­rancsolat az emberiség legalávalóbb hajlamai­nak összefoglalása. Szerinte a jó megmarad, a rossz elpusztul s azért kell elpusztulnia a római katholikus egyháznak. Lengyelországban a pa­pok 80%-át koncentrációs táborba zárták. A német rádión vallási szertartást vagy beszédet közvetíteni tilos. Németországban húszezer ka­tholikus iskolát bezártak. Más népek és fajok megbecsülése a való­ságban úgy nyilatkozik meg, hogy pl. lengyelek és németek között tilos a házasság, mert “nincs lengyel, aki egy némettel egyenrangú volna.” A náci elmélet szerint a leigázott fajok gyermekeit az uralkodó faj szolgálatába kell állítani. Ennek az elméletnek a gyakorlatba ál­lítása úgy történik, hogy például Szerbiából 100.000 gyermeket gyűjtöttek össze és hajtot­tak gyalog (!) Németországba. Útközben füvei és gyökerekkel etették őket és szennyes mo­csárvizet ittak. Azokat, akik ezt a szörnyű utat túlélték, munkatáborokba terelték és arra ta­nítják őket, hogy alacsonyabbrendü fajból szár­maznak s azért szolgálniok kell Németországot. A náci elmélet szerint az uralkodó faj ér­dekei mindenek felett állnak. Azért a némete­ket jól kell táplálni. Naponta súlyosan megra­kott élelmiszerszállitó vonatok robognak Fran­ciaországból Németországba, miközben a fran­cia nemzet éhezik, a gyermekek fele reggeli nélkül megy iskolába. Lengyelországban a pa­rasztok fakérget és döglött állatok bőrét eszik. Egy tiz éves kisfiút megrugott egy német ka­tona. Erre a gyerek “piszkos németnek” nevez­te a katonát. A kisfiút agyonlőtték. S a megmérgezett lelkű német nemzet ilyen elméletekkel és ily tettekkel irta tele az elmúlt tiz esztendő naptárainak minden nap­ját. Semmi sem mutatja jobban a tengelyhatal­mak kapzsiságát, hatalmi éhségét, mint a tá­madásoknak a sora az elmúlt 10 év alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom