Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-07 / 1. szám

S-lk Oldal Verhovayak Lapja A dohányzás történetéből 1943 január 7 Senki sem tudja, hogy az emberek mióta élvezik a dohányt. A legrégibb olyan adatunk, mely a dohány­zásról szól, Columbusnak az első amerikai útjáról készí­tett jelentésében található, amelyben azt olvashatjuk, hogy az indiánok egy na­gyon elterjedt dudva leve­leit megszáritják, összegön­­gyölitik, meggyujtják és a füstjét szivogatják. Régi indián vélemény sze­rint a dohányzásnak na­gyon sok üdvös hatása van. Távoltartja a rossz szelle­meket, valamint a moszkitó­­kat és meggyógyítja a be­tegségek egész sorát. Az ős­amerikai papok a dohányt még az egyházi szertartá­saiknál is használták: ma­guk körül nagyobb mennyi­ségű dohányt égettek s mivel ettől a sok füsttől kel­lemes kábultság lepte őket el, azt hitték, hogy ilyen­kor egy jó szellem költözött beléjük. Jean Nicot, aki 1500 táján Franciaország portugáliai követe volt, Amerikából visszajött tengerészektől so­kat hallott a dohány cso­dálatos gyógyhatásáról s mivel Medici Katalin sokat szenvedett fejfájástól, alatt­valói kötelességének tartot­ta, hogy egy köteg dohány­levelet küldjön a királyné­nak. Medici Katalin ki is próbálta ezt az uj orvossá­got s úgy találta hogy va­lóban használt a fejfájásai ellen. A dohányt részint porrá törve burnótnak hasz­nálta, részint pedig hosszu­­száru kis cseréppipából szív­ta, mint ahogy manapság a sátoros cigány asszonyok szoktak pipázni. Mivel pe­dig a királynék példáját az előkelő hölgyvilág mindig vakon követi, ne csodálkoz­zunk azon, hogy rövid idő múlva minden főrangú francia hölgy rákapott a pipázásra. Párisból azután ez a divat hamarosan át­ment csaknem minden mü veit európai országba. Ebben az időben a do­hánynak még nem volt megállapodott» neve: hol Medici-fünek, hol pedig a Királyné füvének, Tenge­rentúli mindent gyógyitó fűnek, végül pedig Nicot füvének hívták. Nicot neve a dohány tudományos nevé­hez (Nicotiana tabacum) végleg hozzátapadt s ugyan­csak az ő nevétől kapta a dohány mérgeshatásu alka­loidja — a nikotin — is a nevét. Nem érdektelen tud­ni, hogy maga Nicot, aki az előkelő európai világban a dohányt meghonosította és akitől a dohány a tudo­mányos nevét kapta, soha­sem dohányzott. . Angliában is egy hires ud­varonc, Sir Walter Raleigh honosította meg a dohány­zást. Raleigh rászoktatta Erzsébet királynőt a bur­­nótozásra, ő maga pedig rengeteg sokat pipázott, a miről egy közismert adoma is maradt fenn. Raleigh egyszer állítólag elmélyedt egy könyv olvasá­sába s közben az orrán át hatalmas füstfelhőket ere­getett a pipából. Az uj szolgája, aki még senkit sem látott dohányozni, ettől a látványtól annyira megré­mült, hogy hirtelen egy vö­dör vizet öntött a gazdája fejére és torka szakadtából ordítozott: “Segítség! meg­gyulladt Sir Walter agy­veleje!” Néhány évtized alatt a dohányzás divatja egész Európában annyira elter­jedt, hogy a dohánytermesz­tés egyike lett a legjövedel­­m e z ő bb foglalkozásoknak. Ekkor már géppel vágták a dohányt és gyógyszernek is sokat adtak el belőle. Vol­tak ugyan minden ország­ban rövidebb, hosszabb idő­közök, mikor a papok elke­seredett harcot vívtak a do­hányzás “ördögi szenve­délye” ellen, sőt királyi ren­deletek is megtiltották a do­hányzást, de minden hiába volt: az embereket már nem lehetett erről a szenvedély­ről leszoktatni. Minthogy ezeket a rendeleteket senki sem tartotta meg, XIV. La­jos okos pénzügyminisztere, a nagy Colbert, arra a gon­dolatra jött, hogy akkor legalább húzzon ebből az állam annyi hasznot, a mennyit csak lehet s igy 1674-ben Franciaországban bevezették a még ma is ér­vényben levő dohánymono­póliumot. A katonák mindig erős dohányosok voltak s Napo­leon seregében csaknem mindenki pipázott. Ney marsai, akit a Bourbonok restaurációja után halálra ítéltek, még a vesztőhelyre is szivarozva ment s a szi­var csak akkor esett ki a kezéből, mikor a katonák sortüze kioltotta a legbát­rabb francia katona életét. Az 1832—33. évi török­egyiptomi háború alatt az egyik egyiptomi katonának eltörött az agyagpipája. A sivatagban nem lehetett uj pipát kapni s ezért ez a név­telen katona kínjában arra a gondolatra jött, hogy ki­szórja a puskaport abból a papírból préselt hengerből, amellyel az egyiptomi kato­nák az elöltöltő puskájukba a kiszabott mennyiségű puskaport töltötték, az üres hengert megtöltse dohány­nyal és úgy füstöljön. A többi katona szintén meg­próbálta a dohányzás ezen módját és ebből a dohány­nyal töltött patron-féléből fejlődött ki a mai cigaretta. A cigaretta feltalálása megsokszorozta a dohány­zás híveit, mert azokat is rászoktatta a füstre, akik nem képesek pipát, vagy szivart szívni. A cigaretta főkép, krimi háború után jött erősen divatba, mikor az angol és francia katonák megismerték a finom, de aránylag olcsó török ciga­rettákat. A világháború annyira megviselte az emberek ide­geit, hogy ennek a jótékony idegcsillapitónak a fogyasz­tása fantasztikus mértékben nőtt meg. Az Egyesült Ál­lamokban tavaly 120 mil­liárd, Angliában pedig 45 milliárd cigarettát fogyasz­tottak el, pedig ezekben az országokban rengeteg sok a pipás és szivaros ember. Ja­pánban tavaly háromszor annyi cigaretta fogyott el, mint 1914-ben s általában minden olyan országban, ahol a háború után olcsóbb lett a dohánynemü, az ál­lamnak a dohányból szár­mazó jövedelme sokkal na­gyobb, mint a háború előtti időkben volt, ellenben ott, ahol a trafikot megdrágítot­ták, az állam ilynemű bevé­telei nagyon csökkentek. M. E.--------------v-------------­GLEN JEAN, W. VA. 25-ik fiók Felkérem fiókunk tagjait, hogy a január 17-én meg­tartandó gyűlésen minél na­gyobb számban jelenjenek meg, mert ez alkalommal terjesztjük a fiók tagsága elé az évi számadást és ugyanekkor fogjuk megej­teni a tisztviselő választást is. Kívánatos volna, ha ez alkalommal a tagság a fia­talok közül'választana tiszt­viselőket, akik frissebb erő­vel indulnának el munkájuk ban. Ugyanakkor felkérem a fiók tagjait, hogy rendez­zék hátralékos havidijaikat és azután igyekezzenek a havidijaikat pontosan fizet­ni, mert mindég könnyebb egy-egy hónap diját megfi­zetni, mint egyszerre két­­három hónapét. Kölcsönt és a kölcsön utáni kamatot is törlesszük ez alkalommal. Tagtársi tisztelettel Szüch Imre, ügykezelő, Bernáth János, titkár,--------------v-------------­UGYANOLYAN ÁLLAPOT­BAN. Egy ember bemegy az ál­latkereskedésbe. A kiszol­gáló megkérdi: “Mivel szolgálhatok?” “Kérek harmincezer po­loskát” — feleli a férfi. A kereskedő elszédül. “Mi­nek önnek harmincezer po­loska? “Elsején kiköltözöm a la­kásomból — feleli a vevő — és a szerződésem szerint ugyanoly állapotban kell el­hagynom a lakásomat, mint amilyenben volt, mikor be­költöztem.” BIZTOSÍTSUK A GYŐZELMET! VÁSÁROLJUNK AMERIKAI HÁBORÚS KÖTVÉNYT ÉS BÉLYEGET A legjobb és legbiztosabb befektetés Fektesse pénzét háborús kötvényekbe, melyek tiz év múlva, a lejárat napján a befektetett ösz­­szeg egyharmadával többet fizetnek vissza. 25 dolláros kötvény ára $18.75 50 " " " 37.50 100 " " " 75.00 HÁBORÚS BÉLYEGEK ÁRA 10c-25c ÉS FELJEBB

Next

/
Oldalképek
Tartalom