Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-05-06 / 18. szám

1943 május 6. 3-ik Oldal Verhovayak Lapja HÁBORÚ ÉS BÉKE A New Yorki Verhovay Ambulance Mozgalom Ha van valami amiről ko­rokra, népekre és országok­ra való vonatkozás nélkül csak a legnagyobb általá­nosságban lehet beszélni, az a háború és béke. Ennek a két nagy ügynek a fogalmát a legtávolabbról sem kötjük össze a mostani háborúval, főleg azért nem, mert Elnö­künknek Rooseveltnek a kristálytiszta becsületes ne­ve ne kerüljön össze a náci szörnyeteg undok, piszkos nevével. Ezúttal a háború és béke oly elvont tárgy ne­künk, mintha az erényről és bűnről, a jóságról és go­­naszságról nagy általános­ságban írnánk egy önkép­­zőköri dolgozatot. Sajnos, a háború és béke szünet nélkül váltakozik az emberiség történelmében az­óta, hogy az első emberpárt kiűzték a Paradicsomból. Él­jenek meg ahogy tudnak. Azóta népek és nemzetek folyton marakodnak azt hí­vén, hogy ez az emberiség hivatása vagy végezte. Egyik sem. A háború ádázul véres foglalkozás, a béke nyugal­mas állapot. A háború né­pek és nemzetek betegsége, a béke üdülés és egészség. A háború láz, a béke nor­mális és üditő nyugalom. A háború rombolási vágy, a béke csak akkor háborús­kodik,- ha félti az épségét s ezt nem biztosíthatja vé­dekezés nélkül. A háború rombolás, a béke épités| A középületeket, székesegyhá­zakat, tanintézeteket min­dig a béke emeli, a háború pedig lerontja. A háború nyomor, a béke jólét és boldogulás. A háború szeges ostora a civilizációnak és kultúrának s ezeknek eszközeiből és vívmányaiból csak azokat tartja meg, amelyek a há­ború mennél szörnyűbb vi­seléséhez szükségesek. A kardot, dárdát, nyilat, pus­kát, ágyút nem a béke ta­lálta föl, hanem a háború; a kaszát, sarlót, ekét, boro­nát nem a háború találta föl, hanem a béke. Földmű­velés, ipar, kereskedelem nem a háború foglalkozása, hanem a békéé, de ezek megakadályozása a háborúé. A háborúnak nincs ér­zéke a tudomány, irodalom, zene és művészet iránt, de ha egyikre-másikra mégis szükség van, akkor a zene csak győzelmi induló, a mű­vészet nem lehet más mint a vezérek arcképeinek mil­lió számra sokszorosítása és szétosztása, a költemény és cikk nem lehet más mint a vezérek dicshimnusza, a tndomány pedig a hadmive­­lés elősegítése. A háború generációkra s z é tválaszt nemzeteket éS népeket, a béke összehozni s megbékél­tetni igyekszik. A háború pokol, a béke mennyország; a háború földi kárhozat, a béke földi üdvözülés. * * * De itt mégis csak fölha­gyunk a meddő általánosí­tással, mert a háború és béke örökké visszatérő ak­tualitások a világ életében. A béke jólesik, a háborútól pedig félünk és rettegünk mint a pokoltól. De miért pokol? Azért mert a háború erőszakos kirobbanása a fejlődés időnkénti lázas ál­lapotának és borzalmas iga­zolása az úgynevezett ter­mészettörvény működésé­nek. A világ kezdetétől fogva az az általános ta­pasztalás, hogy aki erősnek hiszi magát, az valami ok­nál fogva háborút kezd s ebből az emberek azt a törvényt csinálták, hogy az erősebbek felül akarnak ke­rekedni a békés népek ro­vására, és a világ — helye­sen vagy helytelenül — azt hiszi, hogy ennek mindig igy kell lenni, mert azért természettörvény. De akkor az is természettörvény ám, hogy a világ békés része békés fejlődést, vagyis bé­két akar s háborúval is kész a békét megóvni és biztosí­tani. Cikkünk elejére magunk cáfolunk rá. Éppen a leg­nagyobbnak tartott német költő mondta, hogy szürke minden elmélet. Legszür­kébb a háborúról és béké­ről vagy általánosságban el­mélkedni akkor, mikor a háború borzalmas aktuali­tássá lesz. Most az, és Ame­rika is háborút visel, mert orvul megtámadták s mert Amerika biztonságára is na­gyon fontos, hogy Európa ne legyen elnyomott né­pek kontinense. Következte­tésképpen még annak a megállapítása is puszta el­mélet, hogy Amerika hábo­rúban van s csak ilyenkor érjük meg annak az ős­római mondásnak az igaz­ságát, hogy “ha békét akarsz, indíts háborút.” Amerika világbékét akar s ezért háborúskodni kényte­len. Még ez a megállapí­tás is oly szürke, mint az elméletek. Ha Amerika az emberiség békéjéért hábo­rút kénytelen viselni, ak­kor ebből minden becsületes amerikainak a lelke szerint vaslogikával az következik, hogyha törik szakad, győz­nünk kell, és ha Amerika győzelmét nemcsak óhajt­juk, de akarjuk is, akkor mindent el kell követnünk a győzelem biztosítására. Fiaink a világ minden részé-A New York-i Verhovay fiókok bizottságának és tiszt­viselőinek értekezlete elhatározta, hogy az amerikai had­seregnek egy mentőautót fog ajándékozni és az átadás napjául május 16-át, az “I am an American” napját tűzte ki. Az egész new yorki magyarság résztvesz ebben a mozgalomban. Felkérjük magyar testvéreinket hogy ado­mányukat idejében juttassák el a Verhovay irodához, 354 East 83rd Street, New York City. Tagtársi tisztelettel: KLEINER MIKLÓS, SIKET IMRE, TOMA JÓZSEF, titkár igazgató, elnök pénztárnok DR. BÁRDOLY TMRE SIMKÓ JÓZSEF TIHOR ÖDÖN HATTAYER JÓZSEF SIFOS ISTVÁN LÁSZLÓ SÁNDOR A NEW YORKI VERHOVAY AMBULANCE GYŰJTÉSÉNEK ÖTÖDIK KÖZLEMÉNYE $15.00-t adott: Joseph Czviz­­ler. 510.00- r adtak: Dr. Bárdoly Imre, Tatár Ferencz. 55.00- Í adtak: Henry Kahn, Donald Clark, Stephen Fabian, Stephen Czvizler, Keichmann Zoltán, Mr. and Mrs. George Merk, Louis William, Mr. and Mrs. Rudolph Geller, Szűcs Mi­hály és neje, Kovács Zsófia, Schmidt Brothers, Pusztay And­rás, Mr. and Mrs. Alex Banyai, Andrew Deme, Joseph Toma, Mr. and Mrs. St. F. Kish, Mrs. Helen Dosay. $4.00-t adtak: Mr. and Mrs. Andrew Dovicsak, Mr. and Mrs. Lasok, Gedeon József. $3.00-t adtak: Mrs. Helen Bed, Dr. A. Eisenstadter, Mrs. Mary Haas, Özv. Szopkó Imréné, Mrs. Stephen Lapka, John L. Angyal. $2.00-t adtak: Joseph Simko, Mr. and Mrs. S. Gall, Nicholas Kleiner, Anna Mozer, Mrs, Michael Molnár, Mrs. Stephen Miller, Antal Kopasz, Ragany Mary, Mrs. T. Imasato, Weidner, Tamás Mihály és neje, Joseph Veronica Sanislo, Mr. and Mrs. Joseph Kassler, Mr. and Mrs. Alex Biggs, Mr. and Mrs. Carl A. Wolff, Danko Béla, Servewell Music Co., Howard Glassware Co., Irene Fogaras, Julius Hor­vath, Antal Gábor, Mr. and Mrs. A. S. Miller, John Lapka, Louis Menyhért, Victoria Nemeth, Mr. and Mrs. Mészáros Mihály, Jo­seph Radey, Belay Veres Julia, Charles Banyai és neje, John Kantz and family, Albert Ba­logh, Stephen Mandzak and wife, Charles Banyai és neje, Sztraka József és neje, Mrs. Kuthy Sán­dor, Takács Anna. $1.50-t adott: N. N. $1.00~t adtak: Mrs. F. Sebes­tyén, Antal Vékony, Mrs. Galyas, D. Tronolone, Julius Mathanan, Dr. H. Sarason, John Cserpák, Wm. McCulloch, John Martin, Stephen Kajsza, C. J. Spiess, ben harcolnak, véreznek, el­esnek Amerikáért, életüket adják oda. Mi adjuk oda azt amit bírunk; lelkes ma­kacssággal tűrjünk és szű­kölködjünk az ő javukra; áldozzunk ambulanceokat minél többet, mert a há­ború oly furcsa és kiszá­míthatatlan, hogy nem tud­ni melyik ambulance ment­heti meg éppen azt a ka­tonánkat, aki döntő csele­kedetet mivelhet a háború folyamatára. És vásároljunk bondokat, amennyit csak bí­runk, mert ez a legjobb befektetés a békébe. YARTIN JÓZSEF. Joe’s Bar and Grill, John Bakes, E. S. Eliasan, Mr. and Mrs. Biz­­cak, Mr. and Mrs. Tobosky, John Stepina, Mrs. Christian, Mrs. Weiss, Louis Shipeky, Julius Orosz, Konczos István, Danko Já­nos, Dr. Bárdoly Imréné, Bár­doly Julia, Ban, Joseph Violente, Humbert Toccy, G. Fumiany, R. M. Fine, Kémery Miko Bertha, Mrs. Gross Lidi, Daniel Banyai, Helen Banyai, Julia Jasko, He­len Manzak, Theresa Manzak, Frank Manzak, Mrs Mary Mo­­lovany, Stephen Berleth, Joseph Zsilinszky, Mr. Frank Berleth, Mrs. Frank Berleth, Stephen Kuthy, Mr. and Mrs. Paul Csete, Mrs. Kurt Tesh, George Toth, Bela Kozar. 50 centet adtak: Szabó, P. Fasala, E. Dalessandre, M. Good­man, Mrs. W. Mullane, Jack Nel­son, Walex Paint Supply, Mrs. Antonette Matula. 25 centet adtak: Kien, S. Ar­gon, J. Single, Mrs. C. Marfilius, Mr. Vanson. Az ötödik kimutatás összege ______$274.75 Áthozva ___......... .. $626.25 ötödik .. _............ $274.75 Összesen _________ $901.00---------------v--------------­SIMCHO JÓZSEF — VERHOVAY FIÓK ALAPÍTÓ — ELHUNYT Ahogy Egyesületünk ha­lad előre az évek országut­­ján, úgy dőlnek ki lassan­­lassan azok, akik az Egye­sületnek és egyes fiókjainak alapitói voltak. Megszomo­rodott szívvel jelentjük hogy egyik kiváló tagtársunk, Simkó József, az Omaha, Nebraskai 278-ik fiók egyik alapitó tagja április 22-én, 56 esztendős korában várat­lanul elhunyt. E fiók, melynek nemcsak egyik ala­pítója volt, hanem több éven át mint a gyermek­­osztály ügykezelője is szol­gálta azt, sokáig fogja érez­ni e buzgó tagtárs hiányát, aki oly korán, idő előtt köl­tözött el az élők sorából. Elhunyt tagtársunk épp 40 éve vándorolt ki Pitts­burgh vidékére, az Abauj megyei Nádasdról. Itt vette nőül a Zemplén megyei, Somogyi születésű Céjkószky Zsftzsannát. Röviddel az­után Nebraskaba költöztek, ahol előbb Havelock-on, ISTENKÉNT 3 EIOAOAS Kardos tiac-és Boacze cigáfljt eaefcar* SCHAFFER KÁROLY, Mgr. ZIMMERMANS HUNGÁRIA 16) W. 46* Sí., lost of »V°Y lOngacr« 3-0115 ZASZLÖK, JELVÉNYEK és EGYLETI CIKKEK EAGLE REGALIA COMPANY 298 Broadway - New York, N Y írjon katalógusér. Rosszul Érzi Magát? NYERJEN TELJES BNYHÜLÉST-E^BN A MODERN, KELLEMES MÓDON • Amikor ön székrekedésben szenved—■+ renyhe belektől, fejfájós, nincs energiája—^ nyerjen enyhülést ezen a modern módon— rágjon FEEN-A-MINT-et. Ez a nagyszerű izü rágógumi hashajtó enyhén, mégis ha« tásosan működik. Az emberek milliói tá­­maszkodnak a FEEN-A-MINT-re. Egysz«­­rüen rágjon FEEN-A-MINT-et lefekvés­­a csomagon levő utasítás betartásával* Másnap reggel enyhülésnek örvend, amely segíti, hogy ismét jól érezze magát.-ÖNÖK HÖLGYEIM, AKIKET^ Elönt a Hőség Ha elönti a hőség, szédül, ha a rendellenességek áldozata, ha gyen­ge, ideges — a "középkorú” nőknél természetes szervi átmenet következ­tében — próbálja kt a Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compoundot. Ezerszámra segített nőkön az ilyen kellemetlen tünetek esetén. Kövesse a használati utasítást. A Pinkham's Compound ot érdemes kipróbálnia 1 AZ ORVOSI TUDOMÁNY elismeri, hogy a legtöbb rheumadkus bántalom ellen nincs jobb óvszer, mint a méh fullánkjának mérge. Ezt tartal­mazza a "MUSCULAID”, mely Tóth János honfitársunk, az amerikai ma­gyar egyetemi méhészeti szakértőnek a találmánya. ---- Fájdalom nélkül gyógyít: arthritist, rheumát, sérvet, vis/.ketegsé­­get, csípő és derékfájást, viszértágulásr, görcsöt és hülést. Masszírozó orvost rendelők és kórházak is használják. Kérjen INGYENES bővebb ismertetőt és meg fog győződni a valóságról. — Pontos cím: John Toth, Holy Cross, Indiana majd Omahában laktak. Temetése nagy részvét mellett folyt le a Szt. Philo­mena templomból, a St. Mary temetőbe. Gyászolja özvegye, valamint leánya Simcho Mária, férjezett Zu­­roski Lajosné és öt fia, Jó­zsef, Imre, András, Pál és Lajos, kik közül az utóbbi három az Egyesült Államok katonája. Ezeken kívül gyászolja testvére Mrs. Lyle Muckier és hat unokája. Nyugodjék békében! Em­léke élni fog közöttünk! BE 100% WITH YOUR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom