Verhovayak Lapja, 1943. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)

1943-02-25 / 8. szám

8-ik Oldal Verhovayak Lapja. 1943 február 25 YOO^o MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK MOZI VILÁG 9 9HANGOS HETI HÍRADÓ A “PUSZTAI SZEL" HUNYADI SÁNDOR REMEKMŰVE A “PUSZTAI SZEL”, Hunyadi Sándornak, a legnépszerűbb ma­gyar irók egyikének legolvasot­tabb regénye és most filmválto­zatában még nagyobb élményt je­lent mindazok számára, akik sze­retik a szépet, akik eltudnak me­rülni egy tősgyökeres magyar me­sében, amely ezúttal a magyar pusztát, pandúrokat, betyárokat, szép csaplárosnét szőtt olyan szí­nes, ragyogó virágcsokorba, hogy a néző izgalmas lelki gyönyörrel van eltelve. JÁVOR PÁL, az amerikai ma­gyarság dédelgetett kedvence a PUSZTAI SZÉL hőse, aki e film­ben egy pandurhadnagy szerepét játsza. A virágzó szépséges csap­lárosné szerepét az utólérhetetlen, nagyszerű Lázár Mária alakítja. Rózsahegyi Kálmán öreg betyárt játszik, Rajnay Gábor alispánt alakit, de szóhoz jut Berki Lili, Pethő Attila, Mály Gerő, Gőzön Gyula. Makláry Zoltán. Szeleczky Zita, Köpeczy Boocz Lajos is. Különösen nagy élményt jelen­tenek a filmbe szőtt dal. nóta és táncszámok és már ezért is nyo­matékosan felhívjuk minden ma­gyar figyelmét a magyar filmgyár-HÉTFŐN ÉS KEDDEN, MÁRCIUS 1-ÉN ÉS 2-AN este fél 6 órai kezdettel Pittsburghban A HAZELWOODI GRAND SZÍNHÁZBAN “SZERELMI ALMOK' és NÁSZÚT FÉLÁRON tás e kétségtelenül hatalmas al­kotására.-----------V----------­KABOS GYULA LEGKACAGTA­­TÓBB MAGYAR FILMJE, “AZ ÉN LÁNYOM NEM OLYAN” Minden kétséget kizáróan “AZ ÉN LÁNYOM NEM OLYAN” az elmúlt évek egyik leksikeresebb magyar filmvigjátéka, mert telve van annyi mulatságos és kacagtató ötlettel, amennyit kevés magyar filmben tudtak eddigelé összehoz­ni. De nemcsak ez jellemzi ezen filmet, hanem az igazi magyar életből vett nagyszerű mese, a legmagyarabb muzsika és a szs­­rencsés kézzel összeállított szi­­nészgárda. A szereplők közül a további di­cséretre nem szoruló KABOS GYULA mellett Rajnay Gábort kell megemlítenünk, ki e filmben minden eddigi szereplését felül­múló alakítással szórakoztat. A csinos és megnyerő külsejű Ráday Imre, az egyéni humorával bril­lírozó Turay Ida, a kedvességéről ismert Tolnay Klári, a legédesebb humora Gombaszögi Ella, a min­dig vidám Rátkai Márton és a ma­gyar színjátszás több kiválósága játszók AZ ÉN LÁNYOM NEM OLYAN film további jobbnál jobb szerepeit. Az épkézláb mese, a nagyszerű magyar muzsika, az ügyes rende­zés teszik elsőrangú szórakozássá e filmet, melyet igazán kár volna bárkinek is elmulasztani, aki sze­ret jól nevetni, mulatni. VEGYEN DEFENSE BONDOKAT HÉTFŐN ÉS KEDDEN, MÁRCIUS 15-ÉN ÉS 16-ÁN este fél 6 órai kezdettel Pittsburghban A HAZELWOODI GRAND SZÍNHÁZBAN “PUSZTAI SZÉL" és AZ ÉN LÁNYOM NEM OLYAN' NEW, YORK, N. Y. 83-ik fiók Értesítjük a new yorki 83-ik fiókhoz tartozó tagtár­sainkat, hogy a fiók ez év január havában tartott ren­des gyűlése az ügykezelői állásra Simkó József tag­társat választotta meg, aki minden egyleti ügyben készséggel áll a tagok ren­delkezésére. Simkó József tagtárs este 6 óra után mindennap a la­kásán található. Telefon: Dayton: 9-3401. Cime: 1038 Tiffany St., Bronx, N. Y. KÖZPONTI HIVATAL VICTORY BUY UNITED STATES BONDS AND STAMPS 24 A SZAKADÉK “Hát mit csináltam volna?” — felelt vissza az assszony. “Mit kerestél?” “Minek kérded?” — fogott gyanút az assszony a ba­rátságos közeledésre. A férfit ez csak felingerelte. Egész napi dühe felforrt benne. “Csak jogom van tudni!” “Három dollárt” — felelt az asszony mogorván. “Adj ide kettőt;” — parancsolta a férfi. “Minek?” — kérdezte az asszony elrémülten. “Azt mondtam, hogy adj ide két dollárt.” “Hogy eligyad? — Pattant fel az asszony elkeseredet­ten. Azt hiszed, hogy azért mostam, sikáltam, dolgoz­tam, mint egy állat, hogy te elmehess és elihasd a többi haszontalan cimboráddal?!” “Add ide!” — morogta a férfi és az arcára valami különös kifejezés ült, amint lassú léptekkel-közeledett az asszony felé. Az assszony szemében megrebbent a féle­lem. Odakapott a táskájához, kivett belőle egy dollárt s odadobta az asztalra: “Itt van egy dollár! Vidd!” A férfi felvette és kiment. Az asszony leroskadt a székre és karjára hajtotta a fejét. Úgy érezte, hogy egy évszázadra való sirnivaló gyűlt össze a lelkében. De nem sirt. Csak ült, ült, ült.... végül elaludt. Szörnyű álma volt. A fűszeres, a tejes, a pék, a mészáros kergették. Mindegyiknek egy hosszú számla volt az egyik kezében és a másik kezében egy hosszú rozsdás kés. És kergették, kergették, ő meg ro­hant, rohant, rémülten, sikoltozva, jajgatva, mig el nem botlott egy kőben és fel nem ébredt___ Az ajtó nyilt. A lánya lépett be. Az asszony felnézett az órára. Éjjel három óra volt. Megdobbant a szive. Tágranyilt szem­mel bámult a lányára, aki ijedten állt meg az ajtóban. Az asszonynak minden eszébe jutott. A tegnapi nehéz nap. Az este, mikor a férje kifosztotta abból, amit a csa­ládnak keresett. A szörnyű álom, melyben kifent ké-A SZAKADÉK 21 várta, hogy az asszony eléberakja a reggelit. Nem várta hiába. Évtizedes nyomorúság, komiszság se tudta meg­törni ebben az asszonyban a magyar asszony kötelesség­tudásának erejét. Sietve tett-vett, hogy ő, ki reggeltől estig dolgozott, kiszolgálja az urát, ki reggeltől estig tétlenkedett. “Hol a Maris?” — kérdezte a férfi nagy mogorván, készen, hogy felújítsa az éjszakai esetet. “Elment” — felelte az assszony. “Hová ment?” — dörrentett a férfi. “Dolgozni” — felelte az asszony egyhangúan. “Dolgozni? Mit?” — kérdezte az apa szigorúan. “Szolgál”. “Szolgál? Az én lányom?” — dühödt fel Szabó Pál. “Mért ne? Hát ki a te lányod? Valakinek csak kell keresni!” Szabó Pál érezte, hogy nagy csorba esett a méltó­ságán. De nem tudott mit felelni. Fenyegetően újra kérdezte: ‘“Hol szolgál?” “Nem tudom”, — vonta vállát az asszony. “Mi az, hogy nem tudod? Elment a lányod szolgálni s nem tudod hol? “Nekem nem mondta, hogy hol szolgál” — felelte az anya közömbösen. “Hát mért nem kérdezted meg, te ökör!” — orditott most már a férfi — micsoda anyja vagy a lányodnak, hogy még azt se kérded, hogy hol dolgozik.” “Ne ordíts velem — egyenesedett ki az asszony — mert egyszer én is megelégszem és olyat teszek, hogy nem nyitod ki többet a szádat! Hazajön minden este, mit akarsz még?” “Hazajön?” — felelte a férfi sokkal csendesebben, mint akit megnyugtattak, holott a valóság az volt, hogy megijedt egy kicsit az asszony hirtelen fellázadásától. Kiment az ajtó elé és leült pipázni a napsütésben. Eszébe se jutott, hogy ő is segíthetne az asszonynak valamit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom