Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-08-21 / 34. szám

11-Ik Oldal

1941 Augusztus 21

SCALP LEVEL, PA, 59-ik fiók

A windberi és scalp leveli Verhovay iskola tanulóinak vizsgája augusztus 3-án volt megtartva. Délután két órakor Father Hegedűs István rövid beszédet intézett az egybe gyűlt szülőkhöz és vendégekhez, azután a gyermekek a következő programot adták élő kitűnő sikerrel.

1. Megnyitó üdvözlő. Szavalja: Geiger Vilma.

2. “Itt a fejem!” Szavalja: Lepedő Jancsika.

3. “Ej, de mi lel ma engemet.” Előadják: Tóbiás János, Kürti Jenő, Simkó Károly, Morey Vilmos, Vojtkó Imre, Saskó János és Kovács Gyula.

4. “Eresz alatt fészkel a fecske.” Stefán Mariska, Kovács Gyula.

5. Nemzeti lobogó. Csontos Irénke, Gerencsér Alice, Dresko Anna.

6. “Szomorúan szól a magyar nóta.” Knecht György, Jakab Ronald, Babarcsik János, Stefán Ferenc, Rákóczi Ferenc, Demeter István, Novatnik József, Homer Sándor.

7. “Bunda, bunda.” Stefán Ferenc, Saskó János, Jakab Ronald, Morey Béla, Lukács István, Vojtkó Imre, Homer Ilona, Csomos Mária, Lukács Erzsébet, Léber Mária, Dreskó Anna, Dreskó Mária, Tulai Margit.

8. A szegény tanuló. Ferkó Irénke, Juhász Béla, Tulai Margit.

9. A mi határunk. Geiger Anna,

Julia.

Mihalko

Erzsébet,Léber

10.

sereg.

Édes hazám. Agyermek

11.

Anna.

Andris

gyerek.Ivancsó

12.Lovat

akartam.Ivancsó

Verhnvayali Lapja

János.

13. Vad virágos réten. Müller Rose Mary.

14. Ki volt nagyobb. Babarcsik János.<

15. A kis tudós. Kovács Gyula, Homer Pearl, Homer Sándor, Demeter István, Vojtkó Imre, Saskó János, Saskó Erzsébet, Tóbiás Dorottya, Tóbiás János, Knecht György, Zabroszky Irma.

16. Mókus játék. Mókusok: Kürty Jenő, Knecht György, Tóbiás János. Mókusfogók: Jósvay Marianna. Tulai Erzsébet, Jakab Marianna. Erdei fák: Homer Sándor, Novatnik József, Saskó János, Hamvay Edward, Morey Béla, Simkó Károly, Jakab Ronald, Vojtkó Imre, Gerencsér Alice, Dreskó Anna, Léber Mariska, Domonkos Ethel. Kalitkák: Dreskó Borbála, Homer Pearl, Horváth Erzsébet, Stefán Mária, Csontos Irén, Geiger Vilma, Tóbiás Dorottya, Horváth Anna, Zaborszky Irma.

17. A kis király. Elbeszélő: Zelenák Gusztáv. Gyermek Jézus: Makóczy Ferenc. Názáreti fiuk: Rákóczi Ferenc, Demeter Gusztáv, Demeter István, Juhász Béla, Stefán Ferenc, Lukács István, Zelenák János, Zatik Sándor, Bencze Ernő.

18. ‘Sárbogárd.” Ének. Dreskó Mária, Dreskó Ilona, Tokai Ágnes, Homer Irén, Tulai Margit, Zatik Erzsébet, Jósvay Marianna, Mihalkó Erzsébet, Nagy Irén, Iváncsó Anna, Alexa Mária, Zatik írén, Lukács Erzsébet, Demeter Margit, Léber Julia, Ferkó Irén, Müller Mária, Geiger Anna.

19. Hála nyilatkozat. Alexa Mária.

20. Verhovay kis káté. Előadta a gyermek sereg.

21. Az utolsó két forint. Egyíelvonásos szinmü. Szereplők:

Hortense elszegényedett bárónő Dreskó Erzsébet, Juci falusi szobaleány Homway Alice.

A műsor befejezése után Vizi Lajos elnök, igazgató, szép szavakkal megköszönte a szülőknek, amiért küldték gyermekeiket az iskolába és köszönetét mondott Father Hegedűs István plébánosnak is, amiért minden tekintetben közre működött, hogy az iskola ilyen szépen sikerült, valamint meleg szavakkal köszönte meg a Tisztelendő nővéreknek fáA Gyermek Tagok Osztaléka

A JUNIOR ORDER ügykezelőinek szives figyelmébe

Igazgatóságunk határozata értelmében, a havi 25 és 15 centes kötvénnyel rendelkező gyermektagjaink ebben az esztendőben is kapnak osztalékot, ha a következő feltételeknek megfelelnek:

1) ha kötvényük 1938. január haváról vagy azelőttről van érvényben — szóval 1940. december 31-én már három esztendős volt.

radságos nehéz munkáját, akik tanították gyerekeinket a magyar szóra, a magyar betűre és rövid négy hét alatt ilyen gyönyörű, szép sikert értek el.’Ezután kérte a bírók határozatát, hogy kiknek ítélték oda a 4 jutalmat. A jutalmakat a következők kapták: Fiuk: Kovács Gyula és Ivancsó János. Leányok: Müller Ann Boss és Léber Julia, ezenkívül az 59-ik fiók még hat fénykép prájzot adott Babarcsik János, Knecht György, Zelenák János, Ferkó Irén, Alexa Mária, Homer Ilona tanulóknak.

Ezután Cincel Lajos kerületi szervezőt Vizi elnök kérte szólásra, aki rövid szavakkal vázolta ezen iskola jelentőségét és kérte a szülőket, hogy amennyire lehetséges, tartsák meg gyermekeiket magyarnak.

Végre Father Hegedűs méltatta a Verhovay Segély Egyletet, amely ezt a minden tekintetben jól sikerült iskolát létre hozta és kérte a szülőket és vendégeket, hogy mindenkor szeretettel gondoljanak ezen nemes célú Egyletre.

Ennek végeztével az 59-ik fiók megvendégelte a gyermekeket.

Tagtársi tisztelettel-VIZI LAJOS, elnök. MARÍIN LEBER, titkár.

2) ha havidijuk 1941 szeptember 30-ig ki lesz fizetve, azaz szeptemberi zárlattal nem lesznek hátralékban.

Osztalék cimén, mindazoknál a gyermek tagoknál, akik a fenti feltételeknek megfelelnek, HÁROM HAVIDIJ, azaz az okt., nov., decemberi havidij lesz jóváirva.

Az elmúlt esztendőben több fióknál félreértéseket okozott az osztalék, egyes ügykezelők olyan tagoknak adtak osztalékot, akik erre nem voltak jogosak, mások viszont a gyermek tag hátralékait nem akarták elismerni.

Ebben az esztendőben minden félreértést elakarunk kerülni s éppen ezért a következőket közöljük. Az-áprilisi havidijak elkönyvelése után, a fiókhoz visszaküldött jelentőn minden gyermek tag nevével egy sorban fel lesz tüntetve, az első rovatban melynek fejeimé “Monthly Dues’* az, hogy aZ illető jogos-e osztalékra.

Az első rovatban egy “DIV.” bélyegzőt használunk. Amely gyermek tag nevével egy sorba ez a “DIV.” bélyegző le van nyomatva, az a gyermektag három havi dijat fog osztalék cimén kapni, HA HAVIDIJÁVAL SZEPTEMBERI ZÁRLATTAL nem lesz hátralékban.

A gyermek osztályaink ügykezelőit szeretettel kérjük arra, hogy a névsort pontosan nézzék át, hogy az esetleges félreértéseket, tévedéseket szeptember előtt eligazíthassuk.

Azok a gyermek tagok, akiknek A-J, B-J, C-J kötvényük van, szinte kapnak osztalékot, ha kötvényük múlt évi zárlattal már három esztendős volt s szeptemberi zárlattal nem lesznek hátralékban. Ezek a tagok osztalék cimén ugyanazt az összeget kapják — mint amit az elmúlt évben kaptak. ,)

120 ÖZVEGY MENYASSZONYOK

nézett, amikor meglátta a szenvedő leány kisirt szemét, fájdalmas arcát, nem szólt, nem kérdezett tőle semmit. Tudta, hogy hiába járt. összekulcsolta kezét, ég felé emelte és néma ajakkal mormolta tovább az imát.

Akkor Zsuzsánna testében és lelkében végkép megtörve, minden asszonyi méltóságában megcsufolva, az Ur minden haragjától megverten, még egy utolsó útra szánta el magát.

Hivatta Baloghot és megindult vele Fehérvárra.

A hadnagy tudta, hova igyekszik s amikor elérve Fehérvárt, a zugó malom alatt nekifordult a vadászkastélynak, megállította a lovát.

— Gondold meg, leány, gondold meg, mit téssz, mielőtt átléped ennek a háznak a küszöbét. Ne tetézd gyalázattal annak a hiénának a gyalázatát, — figyelmeztette Zsuz-sánnát, hogy még nem késő, visszafordulhatnak, elkerülhetik Petri Katát.

— Menj előre, — szólt ki a hintóból Zsuzsánna. — Menj előre és zörgess be ama ház ablakán.

Amikor később a két leány megállóit egymás előtt és fájdalmas tekintetük találkozott, Petri Kata szeméből kibuggyant a könny.

— Oh! — zokogott fel. — Hogy igy kellett téged meglátnom.

Zsuzsánnának már régen elfolyt minden könnye.

— Ne sirj, — csitította a leányt. — Engem már az én Atyám és Istenem is elhagyott.

Petri Kata csöndesen sirdogált. Hová lett szivéből a gyűlölet? Elszállt, amint fölszikkad vihar után a mező, hogy uj sárj adással köszöntse a fölragyogó napot.

Szenvedett ő is, akár Zsuzsánna és a közös szenvedés most édes testvérekké tette őket.

Bevezette Zsuzsánnát a házba, ott leültette.

— Miért jöttél?

Zsuzsánna lassan ráemelte a tekintetét. A lelkét kereste Petri Katának.

— Eljöttem... — rebegte halkan.

ÖZVEGY MENYASSZONYOK_____________________117

— Prága messze van.

— Nincs messze.

— Prágáig megölnek mindamnyiunkat.

— Mire észbekapnak, akkorra már rég átléptük a

határt. •

Zsuzsánna sirt és ujjongott egyszerre. Reszketve,, gyámoltalanul vergődött szivében a remény sugára.

— Menjünk most, ne várjunk akkor holnapig, —> könyörgött kétségbeesve.

Zsigmond úgy nézett az ablak felé, mintha máris a szabadulás útját mérte volna fel a tekintetével. Türelmetlenül sürgette Zsuzsánnát:

— Menj és készülj. Reggelig van időnk. Holnap jöjj misére Monostorra, Péterkét rendeld oda utrakészen a templomkert alá.

— Utrakészen?

— Minden holmiddal.

— Ott léssz? m>

— Ott leszek. Várlak.

Zsuzsánna megcsuklott.

— Addig megölnek.

— Ne félj, ujjal se érintenek (holnapig.

Szél surrant el az ablak előtt.

Zsuzsánna a szemébe nézett Zsigmondnak.

— Hol vársz?

— Mondtam már, a kápolna kiskertje alatt. Hintóval, meg nyolcvan lovassal.

— Hova megyünk?

— Oppelnbe.

Zsuzsánna megrázkódott.

— így gyalázat ér, igy bűn és gyalázat fut előttünk az utón-Zsigmond nem bírta már a sok szót.

— Érts meg, nem ér semmi gyalázat. Váradon megesküszünk.

Zsuzsánna a mellére roskadt.

— Ámitsz ...