Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-07-31 / 31. szám
64k Oldal Verhovayak Lapja 1941 Julius 31 ‘‘ÉGBŐL SZÁLLŐ” HADSEREG F elhívás! A Pesti Hírlap most átérkezett legfrissebb számából vesszük át ezt az alábbi érdekes cikket, mely a halálfélelmet nem ismerő legújabb magyar csapattestről mond el igen érdekes dolgokat. Olvasóink nagyon keveset hallhattak még a magyar ejtőernyős csapatokról s igy ezen cikket bizonyára figyelemmel fogják olvasni. Korunkat a gépek századának nevezik. Jogosan. Bármerre nézünk, mindenütt a gépek csodálatos, korszakot formáló erejének hatását látjuk. A modern technika természetesen a hadviselést is egészen átalakította. Az utóbbi évtizedek alatt uj fegyverek jelentek meg a hadviselésben, uj fegyverek, uj fegyvernemek. Gondoljunk csak a motoros csapatainkra, azután a levegő “huszárjaira”, a repülőkre és arra a különösen újszerű fegyvernemre, az ejtőernyősökre, akiknek első sikeres bemutatkozásáról éppen most, a Délvidék visszafoglalásakor olvashattunk legendás beszámolókat. Kétségtelen, hogy ma egyik legrokonszenvesebb, mindenki által szeretett katonánk az ejtőernyős. Büszke is rájuk mindenki által szeretett katonánk az is, szeretné tudni, hogy élnek, hogyan készülnek fel merész hivatásukra, hogyan harcolnak? Lapunk munkatársa egy egész napot töltött egyik ejtőernyős alakulatunknál és az ott látottakról az alábbiakban számol be a Pesti Hírlap olvasóinak: HOSSZÚ AZ UT — AZ ELSŐ UGRÁSIG A repülőtéren mozgalmas, pezsgő az élet, pedig még kora reggel van, a nap épen hogy átküldötte első sugarait a láthatár szélén mozdulatlanul álló, sötétlila felhőkön. Friss szél suhan végig a hatalmasa síkságon, a magasban pedig hajnali énekét zengi a magyar föld kedves madara, a pacsirta. A zöld gyepen indulásra készen állanak már a gépek, szorgalmasan készítik elő őket a szerelők, a repülésre. A laktanya “terepszinüre” festett épületei közül vidám nótaszó hallatszik, a következő pillanatban száz meg száz fiatal katona szalad ki a repülőtér szélére, lendületes, vidám futással. Kezdődik a legénység reggeli tornagyakorlata. A gyep szélén egymás mellett sorakoznak a legkülönbözőbb tornaszerek, ugróállványok, deszkából magasra épített mászógátak, gyűrűk, nyújtók, futókerekek. Pattognak a vezényszavak és az ejtőernyősök szivvel-lélekkel fekszenek neki a “bemelegítő” munkának. Valamennyien mosolygóarcuak, vidámtekintetüek, izmaik feszülnek, mozgásuk rugalmas, mintha valami csodálatos pontossággal összemüködő gépezet lenne az egész század, egyszerre történik minden mozdulat. A tornaszereken olyan meglepően ügyesen dolgoznak, azt hinné az ember, valami nagyszabású tornászversenyt néz. Pedig a gyakorlatok nem könnyűek, hiszen a testedzésnek igen fontos szsrepe van az ejtőernyősök kiképzésénél, a testnek, különösen a derék- és a lábizmoknak egészen sajátságos rugalmasságot kell biztositani. Egy érdekes “tornaszer” eJff.t állunk meg. Két hatalmas oszlop, közel tiz méter magasak, fenn tgy keresztbe fektetett gerendáról csigákon járó kötelek függnek lefelé. A fiuk egymásután kapaszkodnak a kötélbe, mig társaik harsány vezényszóra huzni kezdik őket, amíg a “soros” fel nem jut a csigákig. Onnan aztán leeresztik. A hatalmas zuhanás erejét ellensúly csökkent, de ahogy nézzük, bizony egyikünk sem vállalkozna a gyakorlatra, így készítik elő a fiukat az ejtőernyős ugrásra, földetérés szabályaira — ejtőernyő és repülőgép nélkül — tökéletesen. A fiuk azonban ezt is jókedvűen végzik, egyedüli bánatuk, hogy “csak” egyszer szabad leugraniok. Most látjuk igazán, hogy a nagy teljesítőképességhez a testnek engedelmesen kell szolgálnia a lélek és az akarat parancsszavát. AZ EJTŐERNYŐS UGRÁS A LEGNAGYOBB ÉLVEZET A torna után az ejtőernyősök felkészülnek az igazi munkára. Mert nem olyan egyszerű dolog ám kiugrani a repülőgépből, meghúzni az ejtőernyő nyitószerkezetét. Nagyon fontos mozzanatok előzik meg magát az ugrást. Egyetlen meg nem vizsgált ernyőszelet, gondatlanul összehajtott zsinórzat, felületesen becsukott heveder és máris végzetes lehet az ugrás. Hosszú asztalokon fekszenek kiterítve az ejtőernyők, mig mellettük az ejtőernyősök dolgoznak gyorsan, mégis a leggondosabb figyelemmel. Az ejtőernyő huszonnégy szeletből van összevarrva, anyaga a legfinomabb hernyó-selyem, melyet különleges eljárással készítenek. Eddig külföldről kellett behozni az ernyő szövetét, de ma már, hála a magyar szövőipar felkészültségének, a hazai szövet nemcsak fedezi az egész szükségletet, de minőségben messze felül is múlja a külföldi hernyóselymet. — Az egészben az a legérdekesebb, — jegyzi meg mosolyogva az egyik ejtőernyős — hogy ezen a szerkezeten minden magyar, még a tervezője is, Hehs Ákos repülőfőmérnök ur. De meg is látszik rajta, hogy magyar ember munkája . . . Nem volt ezekkel baj még sohasem. Pontosan nyílnak, nagyszerű a szerkezetük, tökéletes a működésűk. A szövetrész összehajtogatása után következik a zsinórok rendezése, a hevederek felcsatolása. — Legbiztosabb, ha mindenki sajátmaga hajtja össze az ernyőjét — mondja egy másik fiú, — mert akkor nyugodtabban ugrik az ember. Közben a harmadik ejtőernyős szakszerű előadást tart az ugrásról: — Egyszerű a dolog, kérem. Az ember csak kilép a repülőgép ajtaján, meghúzza a nyitószerkezetet és kész. Csak arra jó vigyázni, hogy fejjel előre ugorjunk, mert igy jobban lehet látni lent a terepet, meg a hevederek sem rántanak olyan erősen. Hát igy elmondva, tényleg nem látszik a dolog “olyan nehéznek.” A századparancsnok veszi át a szót: —• Nem kell ide más, csak egy kis bátorság. Az meg van bőviben is. A fiuk önként jelentkeznek cjtőernyősszolgálatra. Csak az jön közénk, aki akar. Ugrani sem kőtelező. Felvisszük a fiukat és aki nem ugrik, hát nem ugrik ... — Legfeljebb visszamehet, ahonnan idejött... Alacsony, mosolygóképü tizedes mondja ezt, van is nevetés a megjegyzésére. Mert még sohasem fordult elő, hogy valaki meggondolta volna magát. Sőt, a tisztek legnagyobb gondját éppen az okozza, hogy vigyázzanak a vakmerőbbekre. Mindegyik ejtőernyős bravuroskodik ugrás közben, néha még meg is kell büntetni egy-egy vakmerőbbet. A büntetés: nem szabad egy bizonyos ideig ugrania. Ejtőernyőst pedig szigorúbban nem lehet büntetni. MIND HŐSÖK ŐK, MIND FÉRFIAK... Zúgva száll fel egy gép, vágj húsz ejtőernyőst visz magával. Azt a feladatot kapták a fiuk, hogy el kell foglalniok egy repülőtér laktanyaépületcsoport j át. Az egyik tiszt magyarázza: — Amikor a gépből kiugrik az ember, az első másodpercekben gyorsan nő a zuhanási sebesség. De már 400 méter után eléri az átlagos, kétszáznegyven kilométer óránkénti sebességet. Az ernyő a kinyitás után természetesen azonnal lefékez és olyan csökkentett sebességgel érünk földet, mintha csak néhány méterről ugrottunk volna ... Felnézünk a magasba. Ebben a pillanatban ugrottak ki a fiuk. Egyik-másik hamar kinyitja az ernyőjét, de van közöttük olyan is, aki mint valami fekete pont, szédületes gyorsasággal zuhan lefelé és az ernyőt csak nem nyitja .... — Semmi baj, — vigasztalnak meg a mellettünk állók nevetve, — csak azért jönnek igy, hogy kisebb célpontot mutassanak az ellenségnek. Aztán mintha méglibbenne egy kis fehér felhő, és máris kinyílt minden ernyő, a fiuk szállnak lefelé, lassú ereszkedéssel. Ahogy földet érnek, kezdődik a támadás. Az ejtőernyősök rendes felszerelése rohamkés, géppisztoly és kézigránát. Háború esetén természetesen lőszert, nagyobb fegyvereket, géppuskát, golyószórót, sőt gyógyszereket és élelmiszereket is dobnak le utánuk ejtőernyővel. Ropognak a pisztolyok, a támadók elszántan törnek előre, a védők kétségbeesetten tartják állásaikat, füst, villanások, ropogás, lángszórók lobbannak fel, elszánt roham után — győztek az ejtőernyősök. Mikor felsorakoznak, arcukon vidám elégedettség. Vezetőjük előlép és harsány hangon jelenti: — A feladatot végrehajtottuk. így dolgozik a magyar hadsereg legfiatalabb csapatneme, az ejtőernyősök, híven jelmondatukhoz: — Az ejtőernyős sohasem kerül hadifogságba, az ejtőernyős nem ismeri a halálfélelmet. Hát ami a hősiességet illeti, büszkék is lehetünk rájuk. Az ejtőernyősök hadseregünk legfiatalabb, de a legbátrabb fegyverneme is. A bátorság pedig ősi magyar erény, legszebb, legférfiasabb erény ... Dr. Pados Pál.-----------------o-----------------McKEES ROCKS, PA. 163-ik fiók ' FIGYELEM! A mckees rocksi 163-ik fiók pályázatot hirdet a Magyarház gondnoki állására. Verhovay tagok pályázata lesz figyelembevéve elsősorban, de pályázhatnak nem Verhovay tagok is. Megkívántatok úgy a magyar mint az angol nyelv-Arra a szívességre kérem azoknak a fiókoknak titkárait, amelyekből katonai szolgálatra bevonult vagy bevonultak fiatal tagtársaink, hogy írják meg azoknak jelenlegi címét. Akár megmaradtak tagjaink sorába, akár beváltották kötvényüket, szeretnénk egyesületünk nevében őket egy kis emlékeztető ajándékkal megkeresni. Ez a kérésünk a szülőknek vagy a hozzátartozóknak is szól, azzal a kibővítéssel, hogy amennyiben gyermekük vagy rokonuk az Egyesült Államok hadseregében vagy haditengerészetében szolgálatot teljesít s egyesületünknek tagja vagy tagja volt — tudassák ezeknek a címét a fiók titkárával, aki bizonyára örvend majd annak, hogy azt részünkre továbbíthatja. Kérésünk megújítása után maradok, tagtársi tisztelettel DARAGÓ JÓZSEF, kpi elnök. HEPBURN KATHARINA A SZÉP KEZEKRŐL Hepburn Katharina, az ismert amerikai filmcsillag, nem kimondottan szép aszszony, de sötét, égő szemei magas, fehér homlok alatt ragyognak és széles, erős szája vakitóan fehér, nagy fogakkal élénk temperamentumot árul el. Hepburn Katharina bevallja, hogy kezét szorgalmasan ápolja, mert tudja, milyen fontos a kéz kifejező ereje. — Sok asszony — mondja a művésznő — és csaknem minden férfi veszedelmes tévedésben van. Azt hiszik, hogy a kéz szépsége egészen a formától és az alkattól függ és csak másodsorban az ápolástól. Egészen máskép van a dolog. A kéz formája és alkata alig játszik szerepet. Ápolása nagyjelentőségű. De a legfontosabb egy olyan tényező, melyre legtöbbször nem is gondolnak. Ez a tényező a kéz iskolázottsága. A kezeket, hogy csakugyan szépek legyenek, nevelni kell a szépségre. Egyetlen asszony sem lehet szép ideges, higanyos ujjak kai. A színpadon kipróbált régi igazság, hogy a közönség tekintetét szinte varázslatosan vonja magára a háttérben álló leg jelentéktelenebb kóristalánynak a legkisebb nyugtalan mozdulata is. Ez a kis, ideges ügyetlenség a nézők figyelmét azonnal eltereli a szólistáról. Az ilyen vigyázatlan kóristalányt azonnal elbocsátják. S úgy van az életben is, mint a színpadon. Az ember arca a szólista, a kezek a kóristalányok. Ha a kezek nek ismerete, valamint annak Írása és olvasása. Ezenkívül bizonyos üzleti jártasság is szükséges ezen állás betöltéséhez, azonkívül a házgondnoki állásra való képesség is. Pályázni lehet levélben, vagy személyesen jelentkezni Stephen Fabian jegyzőnél, kinek cime: 59 Glen Way, Box 245, Pittock, Pa. idegesen vonaglanak s nyugtalanul mozgolódnak, mig az arc, vagy a hang a szólista szerepét játssza, el kell bocsátani őket. Ritkán látni embereket, akik olyan kevéssé uralkodnak arcuk mozgásán, mint kezük mozdulatain. Ha azonban egyszer tudatára ébrednek kezeiknek, akaratlanul is ellenőrizni fogják azokat. önök talán azt fogják mondani, hogy a színpadon is a statiszták és a mellékszemélyek sokszor olyan természetesen és megnyerőén játszanak, hogy az érdeklődés központjába kerülnek. És ezt a kezekre is el lehet mondani. De a kezeknek is, a mellékszereplőknek is iskolázottaknak kell lenniök, hogy az egész darab “eszméjét” szolgálhassák. Nincsen elragadóbb, mint kezeket nézni, melyek nyugodt, biztos, fel nem tűnő és mégis kötelességtudó mozdulatokkal oldják meg a kapott feladatokat. Egy célszerű mozgás mindig szép, a tragika drámai gesztusaitól kezdve a konyha edény mosásáig és törléséig. Egy affektáló, a cocktailpohártól elálló ujj mindig nevetséges és soha se szép. ^Scratching • t •• e K___* A. — t. .. f . foliar« I Itch Fad „ ----------------------quick relief from itching of eczema, lete’a loot, »cabies, rashes and other «*lally caused skin troubles, rise world-famouB; ling, antiseptic, liquid D.D. E>. Prescription, saselcs«, stainless. Soothes imtaticm ckly stops intense itching. 35c trial bottle NEW! “BACTERIOSTATIC” FEMININE HYGIENE now finding great favor , among women... n Many doctors recommend regular use of douches as a precautionary measure for women who want to be clean, dainty—for women troubled by offending odor or discharge. Some products may be harmful to delicate tissues. But not Lydia E. Pinkhams Sanative Wash! Pinkham’s Sanative Wash is gaining great favor because it’s NOT a harmful germicide. Instead—it’s a mighty effective "bacteriostatic” (the modern trend). It not only discourages bacterial growth and infection but thoroughly cleanses, deodorizes. Very soothing—relieves minor Irritations and discharge and has a tonic effect on delicate membranes, Inexpensive! All druggists.
