Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-07-31 / 31. szám

64k Oldal Verhovayak Lapja 1941 Julius 31 ‘‘ÉGBŐL SZÁLLŐ” HADSEREG F elhívás! A Pesti Hírlap most átérkezett legfrissebb számából vesszük át ezt az alábbi érdekes cikket, mely a halálfélelmet nem ismerő legújabb magyar csapattestről mond el igen érdekes dolgokat. Olvasóink nagyon keveset hall­hattak még a magyar ejtőer­nyős csapatokról s igy ezen cik­ket bizonyára figyelemmel fogják olvasni. Korunkat a gépek századának nevezik. Jogosan. Bármerre né­zünk, mindenütt a gépek csodá­latos, korszakot formáló erejének hatását látjuk. A modern tech­nika természetesen a hadviselést is egészen átalakította. Az utób­bi évtizedek alatt uj fegyverek jelentek meg a hadviselésben, uj fegyverek, uj fegyvernemek. Gon­doljunk csak a motoros csapa­tainkra, azután a levegő “hu­szárjaira”, a repülőkre és arra a különösen újszerű fegyvernemre, az ejtőernyősökre, akiknek első sikeres bemutatkozásáról éppen most, a Délvidék visszafoglalása­kor olvashattunk legendás beszá­molókat. Kétségtelen, hogy ma egyik legrokonszenvesebb, min­denki által szeretett katonánk az ejtőernyős. Büszke is rájuk min­denki által szeretett katonánk az is, szeretné tudni, hogy élnek, ho­gyan készülnek fel merész hi­vatásukra, hogyan harcolnak? La­punk munkatársa egy egész napot töltött egyik ejtőernyős alakula­tunknál és az ott látottakról az alábbiakban számol be a Pesti Hírlap olvasóinak: HOSSZÚ AZ UT — AZ ELSŐ UGRÁSIG A repülőtéren mozgalmas, pezs­gő az élet, pedig még kora reggel van, a nap épen hogy átküldötte első sugarait a láthatár szélén mozdulatlanul álló, sötétlila fel­hőkön. Friss szél suhan végig a hatalmasa síkságon, a magasban pedig hajnali énekét zengi a magyar föld kedves madara, a pacsirta. A zöld gyepen indulásra ké­szen állanak már a gépek, szor­galmasan készítik elő őket a sze­relők, a repülésre. A laktanya “terepszinüre” festett épületei kö­zül vidám nótaszó hallatszik, a következő pillanatban száz meg száz fiatal katona szalad ki a re­pülőtér szélére, lendületes, vidám futással. Kezdődik a legénység reggeli tornagyakorlata. A gyep szélén egymás mellett sorakoznak a legkülönbözőbb tor­naszerek, ugróállványok, deszká­ból magasra épített mászógátak, gyűrűk, nyújtók, futókerekek. Pattognak a vezényszavak és az ejtőernyősök szivvel-lélekkel fek­szenek neki a “bemelegítő” mun­kának. Valamennyien mosolygó­­arcuak, vidámtekintetüek, izmaik feszülnek, mozgásuk rugalmas, mintha valami csodálatos pontos­sággal összemüködő gépezet len­ne az egész század, egyszerre tör­ténik minden mozdulat. A tornaszereken olyan megle­pően ügyesen dolgoznak, azt hin­né az ember, valami nagyszabású tornászversenyt néz. Pedig a gyakorlatok nem könnyűek, hi­szen a testedzésnek igen fontos szsrepe van az ejtőernyősök ki­képzésénél, a testnek, különösen a derék- és a lábizmoknak egé­szen sajátságos rugalmasságot kell biztositani. Egy érdekes “tornaszer” eJff.t állunk meg. Két hatalmas oszlop, közel tiz méter magasak, fenn tgy keresztbe fektetett gerendá­ról csigákon járó kötelek függnek lefelé. A fiuk egymásután ka­paszkodnak a kötélbe, mig tár­saik harsány vezényszóra huzni kezdik őket, amíg a “soros” fel nem jut a csigákig. Onnan aztán leeresztik. A hatalmas zuhanás erejét ellensúly csökkent, de ahogy nézzük, bizony egyikünk sem vállalkozna a gyakorlatra, így készítik elő a fiukat az ejtő­ernyős ugrásra, földetérés szabá­lyaira — ejtőernyő és repülőgép nélkül — tökéletesen. A fiuk azonban ezt is jóked­vűen végzik, egyedüli bánatuk, hogy “csak” egyszer szabad le­­ugraniok. Most látjuk igazán, hogy a nagy teljesítőképességhez a test­nek engedelmesen kell szolgálnia a lélek és az akarat parancs­szavát. AZ EJTŐERNYŐS UGRÁS A LEGNAGYOBB ÉLVEZET A torna után az ejtőernyősök felkészülnek az igazi munkára. Mert nem olyan egyszerű dolog ám kiugrani a repülőgépből, meg­húzni az ejtőernyő nyitószerkeze­tét. Nagyon fontos mozzanatok előzik meg magát az ugrást. Egyetlen meg nem vizsgált ernyő­szelet, gondatlanul összehajtott zsinórzat, felületesen becsukott heveder és máris végzetes lehet az ugrás. Hosszú asztalokon fekszenek kiterítve az ejtőernyők, mig mel­lettük az ejtőernyősök dolgoznak gyorsan, mégis a leggondosabb figyelemmel. Az ejtőernyő huszonnégy sze­letből van összevarrva, anyaga a legfinomabb hernyó-selyem, me­lyet különleges eljárással készí­tenek. Eddig külföldről kellett behozni az ernyő szövetét, de ma már, hála a magyar szövőipar felkészültségének, a hazai szö­vet nemcsak fedezi az egész szük­ségletet, de minőségben messze felül is múlja a külföldi hernyó­selymet. — Az egészben az a legérde­kesebb, — jegyzi meg mosolyog­va az egyik ejtőernyős — hogy ezen a szerkezeten minden ma­gyar, még a tervezője is, Hehs Ákos repülőfőmérnök ur. De meg is látszik rajta, hogy magyar em­ber munkája . . . Nem volt ezek­kel baj még sohasem. Pontosan nyílnak, nagyszerű a szerkezetük, tökéletes a működésűk. A szövetrész összehajtogatása után következik a zsinórok ren­dezése, a hevederek felcsatolása. — Legbiztosabb, ha mindenki sajátmaga hajtja össze az ernyő­jét — mondja egy másik fiú, — mert akkor nyugodtabban ugrik az ember. Közben a harmadik ejtőernyős szakszerű előadást tart az ug­rásról: — Egyszerű a dolog, kérem. Az ember csak kilép a repülő­gép ajtaján, meghúzza a nyitó­­szerkezetet és kész. Csak arra jó vigyázni, hogy fejjel előre ugor­junk, mert igy jobban lehet látni lent a terepet, meg a hevederek sem rántanak olyan erősen. Hát igy elmondva, tényleg nem látszik a dolog “olyan nehéznek.” A századparancsnok veszi át a szót: —• Nem kell ide más, csak egy kis bátorság. Az meg van bővi­­ben is. A fiuk önként jelentkez­nek cjtőernyősszolgálatra. Csak az jön közénk, aki akar. Ugrani sem kőtelező. Felvisszük a fiu­kat és aki nem ugrik, hát nem ugrik ... — Legfeljebb visszamehet, ahonnan idejött... Alacsony, mosolygóképü tizedes mondja ezt, van is nevetés a meg­jegyzésére. Mert még sohasem fordult elő, hogy valaki meggondolta volna magát. Sőt, a tisztek legnagyobb gondját éppen az okozza, hogy vigyázzanak a vakmerőbbekre. Mindegyik ejtőernyős bravuros­­kodik ugrás közben, néha még meg is kell büntetni egy-egy vak­merőbbet. A büntetés: nem sza­bad egy bizonyos ideig ugrania. Ejtőernyőst pedig szigorúbban nem lehet büntetni. MIND HŐSÖK ŐK, MIND FÉRFIAK... Zúgva száll fel egy gép, vágj húsz ejtőernyőst visz magával. Azt a feladatot kapták a fiuk, hogy el kell foglalniok egy re­pülőtér laktanyaépületcsoport j át. Az egyik tiszt magyarázza: — Amikor a gépből kiugrik az ember, az első másodpercekben gyorsan nő a zuhanási sebesség. De már 400 méter után eléri az átlagos, kétszáznegyven kilométer óránkénti sebességet. Az ernyő a kinyitás után természetesen azonnal lefékez és olyan csök­kentett sebességgel érünk földet, mintha csak néhány méterről ug­rottunk volna ... Felnézünk a magasba. Ebben a pillanatban ugrottak ki a fiuk. Egyik-másik hamar ki­nyitja az ernyőjét, de van közöt­tük olyan is, aki mint valami fekete pont, szédületes gyorsaság­gal zuhan lefelé és az ernyőt csak nem nyitja .... — Semmi baj, — vigasztalnak meg a mellettünk állók nevetve, — csak azért jönnek igy, hogy ki­sebb célpontot mutassanak az el­lenségnek. Aztán mintha méglibbenne egy kis fehér felhő, és máris kinyílt minden ernyő, a fiuk szállnak le­felé, lassú ereszkedéssel. Ahogy földet érnek, kezdődik a támadás. Az ejtőernyősök ren­des felszerelése rohamkés, gép­pisztoly és kézigránát. Háború esetén természetesen lőszert, na­gyobb fegyvereket, géppuskát, go­lyószórót, sőt gyógyszereket és élelmiszereket is dobnak le utá­nuk ejtőernyővel. Ropognak a pisztolyok, a tá­madók elszántan törnek előre, a védők kétségbeesetten tartják ál­lásaikat, füst, villanások, ropo­gás, lángszórók lobbannak fel, el­szánt roham után — győztek az ejtőernyősök. Mikor felsorakoznak, arcukon vidám elégedettség. Vezetőjük előlép és harsány hangon jelenti: — A feladatot végrehajtottuk. így dolgozik a magyar hadse­reg legfiatalabb csapatneme, az ejtőernyősök, híven jelmondatuk­hoz: — Az ejtőernyős sohasem kerül hadifogságba, az ejtőernyős nem ismeri a halálfélelmet. Hát ami a hősiességet illeti, büszkék is lehetünk rájuk. Az ej­tőernyősök hadseregünk legfiata­labb, de a legbátrabb fegyver­neme is. A bátorság pedig ősi magyar erény, legszebb, legfér­fiasabb erény ... Dr. Pados Pál.-----------------o-----------------­McKEES ROCKS, PA. 163-ik fiók ' FIGYELEM! A mckees rocksi 163-ik fiók pályázatot hirdet a Ma­gyarház gondnoki állására. Verhovay tagok pályázata lesz figyelembevéve elsősor­ban, de pályázhatnak nem Verhovay tagok is. Megkívántatok úgy a ma­gyar mint az angol nyelv-Arra a szívességre kérem azoknak a fiókoknak titká­rait, amelyekből katonai szolgálatra bevonult vagy bevo­nultak fiatal tagtársaink, hogy írják meg azoknak jelen­legi címét. Akár megmaradtak tagjaink sorába, akár be­váltották kötvényüket, szeretnénk egyesületünk nevében őket egy kis emlékeztető ajándékkal megkeresni. Ez a kérésünk a szülőknek vagy a hozzátartozóknak is szól, azzal a kibővítéssel, hogy amennyiben gyermekük vagy rokonuk az Egyesült Államok hadseregében vagy haditengerészetében szolgálatot teljesít s egyesületünk­nek tagja vagy tagja volt — tudassák ezeknek a címét a fiók titkárával, aki bizonyára örvend majd annak, hogy azt részünkre továbbíthatja. Kérésünk megújítása után maradok, tagtársi tisztelettel DARAGÓ JÓZSEF, kpi elnök. HEPBURN KATHARINA A SZÉP KEZEKRŐL Hepburn Katharina, az is­mert amerikai filmcsillag, nem kimondottan szép asz­­szony, de sötét, égő szemei magas, fehér homlok alatt ragyognak és széles, erős szája vakitóan fehér, nagy fogakkal élénk temperamen­tumot árul el. Hepburn Katharina bevall­ja, hogy kezét szorgalmasan ápolja, mert tudja, milyen fontos a kéz kifejező ereje. — Sok asszony — mond­ja a művésznő — és csaknem minden férfi veszedelmes té­vedésben van. Azt hiszik, hogy a kéz szépsége egészen a formától és az alkattól függ és csak másodsorban az ápolástól. Egészen máskép van a dolog. A kéz formája és alkata alig játszik szere­pet. Ápolása nagyjelentősé­gű. De a legfontosabb egy olyan tényező, melyre leg­többször nem is gondolnak. Ez a tényező a kéz iskolá­zottsága. A kezeket, hogy csakugyan szépek legyenek, nevelni kell a szépségre. Egyetlen asszony sem lehet szép ideges, higanyos ujjak kai. A színpadon kipróbált régi igazság, hogy a közön­ség tekintetét szinte varázs­latosan vonja magára a hát­térben álló leg jelentéktele­nebb kóristalánynak a leg­kisebb nyugtalan mozdulata is. Ez a kis, ideges ügyetlen­ség a nézők figyelmét azon­nal eltereli a szólistáról. Az ilyen vigyázatlan kórista­­lányt azonnal elbocsátják. S úgy van az életben is, mint a színpadon. Az ember arca a szólista, a kezek a kóristalányok. Ha a kezek nek ismerete, valamint an­nak Írása és olvasása. Ezen­kívül bizonyos üzleti jártas­ság is szükséges ezen állás betöltéséhez, azonkívül a házgondnoki állásra való ké­pesség is. Pályázni lehet levélben, vagy személyesen jelentkezni Stephen Fabian jegyzőnél, kinek cime: 59 Glen Way, Box 245, Pittock, Pa. idegesen vonaglanak s nyug­talanul mozgolódnak, mig az arc, vagy a hang a szólista szerepét játssza, el kell bo­csátani őket. Ritkán látni embereket, akik olyan kevés­sé uralkodnak arcuk mozgá­sán, mint kezük mozdula­tain. Ha azonban egyszer tu­datára ébrednek kezeiknek, akaratlanul is ellenőrizni fogják azokat. önök talán azt fogják mondani, hogy a színpadon is a statiszták és a mellék­személyek sokszor olyan ter­mészetesen és megnyerőén játszanak, hogy az érdeklő­dés központjába kerülnek. És ezt a kezekre is el lehet mondani. De a kezeknek is, a mellékszereplőknek is isko­lázottaknak kell lenniök, hogy az egész darab “eszmé­jét” szolgálhassák. Nincsen elragadóbb, mint kezeket nézni, melyek nyu­godt, biztos, fel nem tűnő és mégis kötelességtudó mozdulatokkal oldják meg a kapott feladatokat. Egy célszerű mozgás min­dig szép, a tragika drámai gesztusaitól kezdve a konyha edény mosásáig és törléséig. Egy affektáló, a cocktail­­pohártól elálló ujj mindig nevetséges és soha se szép. ^Scratching • t •• e K___* A. — t. .. f . foliar« I Itch Fad „ ----------------------­quick relief from itching of eczema, lete’a loot, »cabies, rashes and other «*­­lally caused skin troubles, rise world-famouB; ling, antiseptic, liquid D.D. E>. Prescription, saselcs«, stainless. Soothes imtaticm ckly stops intense itching. 35c trial bottle NEW! “BACTERIOSTATIC” FEMININE HYGIENE now finding great favor , among women... n Many doctors recommend regular use of douches as a precautionary meas­ure for women who want to be clean, dainty—for women troubled by offend­ing odor or discharge. Some products may be harmful to delicate tissues. But not Lydia E. Pinkhams Sanative Wash! Pinkham’s Sanative Wash is gaining great favor because it’s NOT a harmful germicide. Instead—it’s a mighty effective "bac­teriostatic” (the modern trend). It not only discourages bacterial growth and infection but thoroughly cleanses, deo­dorizes. Very soothing—relieves minor Irritations and discharge and has a tonic effect on delicate membranes, Inexpensive! All druggists.

Next

/
Oldalképek
Tartalom