Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-12-25 / 52. szám
1941 December 25 li ft Oldal lehet szántani. A mai köblös — a négy vékával bevethető terület — nem sokkal szabatosabb meghatározás. Ahány ház, annyi véka. A hold eleinte kisebb volt a mainál: 72 öl hosszú, 12 öl széles földcsík, vagyis 864 négyzetöl. Egyiptomban a rőf volt a hosszmérték, előbb a babiloni rőf (49.5 cm), majd a királyi rőf, ez már egynyolcadnyival nagyobb. Ennek harmincad része az ujj (18 Ms mm). Ez az ujj a görögök és rómaiak legkisebb mértékegysége. 16-szorosa a láb, ennek ötszöröse a passus, 125 passzus a stádium. Ezer passus a miliare. A rómaiak szerint ennyit kell sétálni ebéd után — nem ezer lépést (gradus), hanem ezer passust, másfél kilométert. (Jó lesz tehát ha megnyujtjuk egészségi sétánkat 1000 lépésről 2000-re. Ne lustálkodjunk!) A klasszikus ürmérték legkisebb egysége kb. egytizenegyed deciliter volt. Egy korty. A hires amphora 26 liter volt. A közbeeső egységek egymáshoz való aránya — a Solon-féle “rendszer”ben — nem méltó ehhez a bölcshöz. Sulymértékünk a később pénzértékké alakult talentom. A 37-ről 26 kg-ra csökkent görög talentumban 60 mina volt (ez kb. a font), ebben 10 drachma és a drachmában 6 obol (az “obulus”). Ezek a szeszélyes mértékek és a többi sok az ősei a mai elképesztő angol mértékeknek. Egy emberélet sem elég rá, hogy ebben a zavarban eligazodjunk. A müveit államok közül csak Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Kína nem fogadta el a méterrendszert. Igaz, hogy ebben a három államban (és gyarmataiban) él a föld lakosságának fele. Megfoghatatlan, miért ragaszkodik ennyi ember az ő elálmélkodtatóan szeszélyes, áttekinthetetlen, ősi mértékeihez. Lássunk néhány meghökkentő példát — elrettentésül. Kezdjük az angol lábbal. Háromszorosa a yard, jó ismerősünk a sportból. Egy 900 éve élt angol király mondta ki, hogy karja hoszszusága legyen a mérték. Nemcsak a karja volt hoszszu, keze is messze érhetett, hogy még ma is yarddal mér az angol. Az angol láb (30.5 cm.) tizenegy milliméterrel kisebb a mienknél. A Mount Everest 29000 láb. Vigyázzunk, a hiba itt már meghaladná a 300 métert. A yardnak öt és félszerese a rúd. Angolul pole. Negyven rúd újabb egység és ennek nyolcszorosa az u. n. angol mérföld: sta-LIFE IN THE ROAR tyKANE DON'T TAKE THIS LYING DOWN . . . When men are fighting and dying, you must do your part. Be sure you enlist your DOLLARS for DEPENSE. Back our armed forces—and protect your own life—with every single dollar and dime you can. America must have a steady flow of money pouring in every day to help beat back our enemies. Put Dimes into Defense Stamp*. And put Dollars into Bonds. Buy now. Buy every pay day. Buy as often as you can. Dont take this lying down. tute mile — 1760 yard (1609.3 m.). A tengeri mérföld hetedrésznyivel nagyobb, mint a sportban használatos mérföld. Földrajzi mérföldnek is hívják, mert a földről mérték le. Ez a sea mile vagy geographical mile ugyanis pontosan megfelel egy ívpercnek, a fok hatvanad részének. (60-szor 360 mérföld — 40,000 km.) A hajósebességet csomóban mérik. Ahány csomó a sebesség, annyi tengeri mérföldet halad a hajó óránként. Az elnevezés a sebesség csomóival függ össze. Minden csomó egy mérföldnek felel meg. Tengeren tengeri mérfölddel, szárazföldön “angol” mérfölddel mér az angol, de nem árulja el, melyikre gondol. Nem kákán csomó-keresés, ha azt kérdezük, melyik mérföld érvényes a tenger fölött, a levegőben. Sarkutazók könyveinek forditása közben gondot okozott kifürkészni, milyen mérfölddel mér az utazó a tenger jegén. Kiderült, hogy a légi és a jégi mérföld ugyanakkora, mint a szárazföldi: 1609.3 méter. Mihelyt befagy a tenger, szárazföldnek tekintik. Az óceánrepülők angol mérföldben röpdösnek, kisérő hajóik tengeri földekben rójják az utat. A vizi repülőgépek mérföldjei egyszeriben összébbzsugorodnak, mihelyt felszállnak az anyahajó fedélzetéről. Shaekleton, amikor elsülyedt a hajója, szánra rakta a csónakját, úgy vonszolta tovább a jég hátán. Ezzel a művelettel sikerült mérföldjeit egy negyedkilométerrel megrövidítenie. Még cifrább a területmérték. A hatodfél yardos pole négyzete 30 x/\ négyzetyard. Negyvenszeresének négyszerese az acre, az angolok holdja. A térfogat egysége a köbláb. Negyven köbláb keményfa, vagy ötven köbláb puhafa — egy ton. De mihelyt hajóra rakom a fát, már 42 köbláb a mértékegység (shipping ton). MÉNTŐL ERŐSEBB AZ ITAL, ANNÁL NAGYOBB A MÉRTÉK űrmértékűk még mulatságosabb. Nem hiába bort is mérnek vele, a szemünk káprázik tőle. Egysége a gallon. Ebbe pontosan tiz font viz fér bele. ötödfél liter. Nyolc pint van a gallonban. A pint negyedrészének gill a neve. (Ezzel csak sört mérnek.) A bormérték is a pintből indul ki, de — egy puncheon sör 576 pint, egy puncheon bor 672 pint, egy puncheon rum 896 pint. Mentői erősebb az ital, annál nagyobb a mérték. Egy pipe bor 126 gallon, de marsala borból csak 93, maderiából vagy francia vörös borból meg már csak 92 gallon. Ezek már nem is mértékek. Akárha azt mondanék: hordó, veder, kanna, kancsó, itóka, korty, gyüszü. Vagy: egy láda gyümölcs, egy boglya széna, egy marék só. Ilyen rugalmas “mérték” a bag is (zsák). Egy zsák kávé 112 és 180 font között ingadozik. Egy zsák kakaó 112 font. Egy zsák cukor kétszerannyi. A bushel az angol véka, nyolc gallon. Az amerikai véka három százalékkal kisebbre sikerült. És nem mindegy, hogy búzát, rozsot vagy kukoricát mérünk vele. Még szeszélyesebb a bale. Itt már táncot jár a képzelet, nem hiába, hogy nálunk bál a neve. Az amerikai gyapot bálja 180—225 kg. Az egyiptomi nagyobb, az indiai kisebb. Brazíliai és másfajta gyapotokból még sokkal kisebb. A héring mértékegysége a cran. Ez “kereken” 37 Vz gallon héringet jelent. Ha darabszám mérik, 615 héring a mértékegység a kereskedelemben. A KIS UNCIA MEG A NAGY UNCIA Hétszáz éve kimondták, hogy az angol penny súlya 32 buzaszem legyen. A mai angol sulymértékek ezekből a buzaszemekből sarjadtak. Sulyegység a font — 45.3 deka. A tea, kávé ilyen csomagolásban került hozzánk — a boldog békeidőkben. A font 1/16 része az uncia. De van 12 unciás font is. A nagyobik font unciája 16 drachmára oszlik, a kis font unciája 20 penny weightet nyom. A kis font 5760 grain. Ez az a bizonyos buzaszem! A nagy fontban 7000 grain van. A kisebbik font részeivel mérik a drágaköveket. A gyógyszerek mértékegysége a nagyobbik font. Ha port mérVerhovayak nek az unciával, 437 Ví grain telik ki belőle. Ha folyadékot mérnek, 16 drachma helyett csak nyolc fér bele. Ennek hatvanad része a minim. Ez már csak egy csepp. De ne feledkezzünk meg a stone-ról. Szó szerint követ jelent, valóságban sulymérték. Ha önmagát méri vele az angol, akkor a stone 14 font, vagyis 6% kiló. Ezzel mérik a versenylovaglókat, ökölvívókat, birkózókat. Ha sajtot mérnek vele, akkor a stone 16 font (714 kg.). Ha gyapjút, másfél annyi. Ha kendert; kétannyi. Ha meg húst, akkor csak félannyi, 8 font. A tizes számrendszerű, száz fokra beosztott hőmérő egy félszázaddal megelőzte a métert. Celsius svéd csillagász 1742-ben ajánlotta a százfokú beosztást, de a fagypontot jelölte százzal és a forráspontot nullával. Halála után, 1750-ben egy honfitársának jutott eszébe, hogy megfordítsa a számozást. Strömer-nek hívták ezt a svédet. A francia Réaumur 80 fokos beosztása 1730-ból való. Az angolok és amerikaiak hírhedt Fahrenheit-“rendszere” húsz évvel régibb. Ha célszerütlenségét tekintjük, azt hihetnők, legalább kétezer éves. Pedig még csak 231 éve találta ki egy danzigi német. (Tehát az angol, makacsul német rendszerrel mér!) Ez a német az 1709. év leghidegebb napjának hőmérsékletét 0 foknak, ahol meg a viz felforr, az a hőmérséklet legyen 212 fok — mondá és lön. A viz 32 fokon fagy és 212 fokon forr. A Celsius-hőmérő száz foknyi beosztásának 180 fok felel meg a Fahrenheit-hőmérőn. De mert a száz fokot 212-vel jelöli, mindig le kell vonni belőle 32-t. Na ámuldozzunk tehát, ha Amerikában nyolcvan fokos “hőhullám” söpör végig júliusban. Olvastam már ilyen “gyilkos” hőhullámról. A 80- ból levonva a 32-t, marad 48. Ezt megszorzom öttel és osztom kilenccel. Eredmény 26 2/3 Celsius fok. Kellemes, enyhe idő. A 100 fok Fahrenheit, az már keserves! Egy fokkal több, mint testünk hőmérséklete. A 20 shillingre oszló angol font, 21 shillinges guinea, egy tucat penny-re váltható shilling — egy pennyben négy farthing! — méltó ezekhez a “mértékek”-hez és harmadik hatványra emeli a kibogozhatatlan zűrzavart.--------------O--------------AN OPPORTUNITY Buying more life insurance is buying more income. It doesn’t add to a man’s problems—it subtracts from them. It isn’t taking money away from the family today —it is guaranteeing money to them in the future and more money than is available under almost any other plan. It isn’t a burden—it is a blessing. It isn’t adding a ne\v liability—it is adding a new asset. It isn’t a mortgage on future income—it is a guarantee of future income. It isn’t getting ready to die—it is getting ready to live. It isn’t more spending —it is more saving. It isn’t “owing more money”—it is “owning more money.” It isn’t taking living from life today—it is putting living into life tomorrow. It isn’t a duty—it is a privilege and an opportunity.—Colonial News. V
