Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1941-12-25 / 52. szám

«-lk Oldal Verhovavali Lapja. 1941 December 25 Mr. Biddle megnyugtatja az idegensziiletésüeket a polgári szabadságok kérdésében Az Egyesült Államok igazságügyi minisztere Kijelentette, hogy a nép jogai fölött a háborús idők­ben is őrködni fognak, de ugyan­akkor a legszigorúbban fognak megfékezni minden olyan akti­vitást, amely az ország érdekei ellen tör. Francis Biddle, az Egyesült Ál­lamok igazságügyminisztere a leg­világosabb formában összegezte az Igazságügyminisztérium álláspont­ját és megnyugtatta az idegen­ben született amerikaiakat, hogy az alkotmány-biztositotta sza­badságjogokat továbbra is féltéke­nyen fogják őrizni és biztosítani. Ezzel szemben, kijelentette, hogy azon egyének ellen, akik felfor­gató aknamunkával próbálják az amerikai nép szellemi erejét meg­törni, a legkíméletlenebb eljárást fogják folyamatba helyezni. Az Egyesült Államok igazság­ügyi minisztere, december 7-én, vasárnap délután beszélt Detroit­­ban az American Slav Confe rence of Michigan előtt, — pon­tosan akkor, amidőn a japánok bombákat eresztettek az Egyesült Államok Csendes óceáni gyarma­taira. Mr. Biddle kijelentette a tiz milliós cseh, lengyel, orosz jugoszláv és ukrán csoportok kép­viselői előtt, hogy az igazságügy­­minisztérium “el fog bánni a za­vart keltőkkel, ezzel szemben a többieket meg fogjuk védeni a meghurcoltatás és megkülönböz­tetéstől.” Az elnyomó népekkel szemben a leghathatósabb fegyver, — mon­dotta az igazságügyminiszter, — a nemzeti egység és a demokrati­kus nemzetek közös akarata. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a nemzet ellen törő fegyveres tá­madás nem súlyosabb, mint az U. n. morális lefegyverzés, amit “nemtörődömség, érzésbeli zava­rodottság, vagy tudatos kihaszná­lás” folytán végeznek emberek, akiknek a kezére bízták a de­mokráciát. “Az efajta veszély nem bir széles alappal”, mondotta. “A sza­bad polgár előjogai jobban meg vannak védve ma ebben az or­szágban, mint bárhol másutt a háboru-tépte földkerekségen. Mé­gis ama erkölcsi lefegyverzés, a miről szóltam, mindig ostromol bennünket, valahányszor egy egyén, vagy egy kisebbség al­kotmányos jogait megsértik. Va­lahányszor a demokrácia ellen kö­vetünk el bűnt országunkban, segítjük és hizlaljuk a demo­krácia ellenségeit külföldön.” “E lefegyverzés és veszélye fo­rog fenn, amikor gyűlöletet igyek­szünk szítani, faji, vallási, vagy nemzetiségi eredet alapján egy egyén, vagy egy csoport ellen. A külső ellenség segítségére és' örö­mére szolgál, amidőn egy volt nemzeti hős odasülyed, hogy a nép előtt a faji türelmetlenséget hirdeti. Az ellenség örömét és segítését szolgálja, amikor bojko­­tálnak egy kis üzletembert, aki­nek egyetlen bűne, hogy szülei, Vagy ősei németek, olaszok, vagy japánok voltak. Az ellenség se­gítését és annak örömét támaszt­ja alá, amikor védelmi szerződés­sel rendelkező gyárosok, — akik fegyvert gyártanak a demokrácia Védelmére — munkáltatás terén megkülönböztetést gyakorolnak a négerekkel szemben.” “Az erkölcsi lefegyverzés ve­szélyével állunk szemben, amidőn Vigilante, éjszakai lovasok, titkos Szervezetek készen állnak bármily célra a saját kezükkel hajtani vég re a törvényt. A külső ellenség örömére van, amidőn egy u. n. deputy-sheriff-ékből ver buvált megbízhatatlan tömeg kezébe fegy vert adnak és felhatalmazzák, hogy egy kelet-vidéki gyártelep környékét terrorizálja; vagy ami­dőn álarcozott bandák vágtatnak végig egy déli vidéken; vagy amikor helyi önkéntesek a Je­hova Tanúi néven ismert vallás­felekezet híveit megtámadják és gépkocsijaikat felégetik; vagy a midőn egy helyi védelmi taná­csot aláásni igyekeznek, hogy ab­ból egy amatőr kém-vadász szer­vezetet alakítsanak”. “Az ellenséget segítjük és őrö­mét szolgáljuk, ha egy amerikai a tömeg hisztéria áldozatává lesz, — ami a názi-fasciszta propagan­da egyik főcélja — és az igaz­­talanul bevádolja szomszédját, könnyelmű pletykát terjeszt, vagy a szomszéd meghurcoltatásában segitőkezet nyújt.” “Én osztozom önökkel” mon­dotta Biddle, azon egyszerű meg­győződésben, hogy a diktatorium­­nak, faji gyűlöletnek, vallási el­nyomásnak, a szabad szó és sza­bad sajtó megtagadásának — te­hát a négyféle rabszolgaságnak — nincs többé maradandó, éltető gyökere ezen a felgyújtott és bombáktól sebzett földtekén. Én osztom az önök meggyőződését, hogy nincs többé helye egy olyan kormánynak, amelyet tömeg-erő­szak szült, amely a vigilantizmus emlőin nevelkedett és amely oda­fajult, hogy megtanítja a gyer­mekeket, hogy a szüleit kém­lelje és azokat feljelentse. Én önökkel együtt hiszem, hogy az efajta kormánynak el kell pusz­tulnia.” Mr. Biddle dicsőítő szavak kí­séretében emlékezett meg az el­nyomott európai országok közül azokról, amelyek továbbra is el­­lentállanak, különöskép a jugo­­szlávokról és párhuzamba vonta ezt a kemény ellentálló szelle­met az amerikaival. “Mi itt Amerikában”, mondotta, “a fegyverre építünk és alaposan felszereljük magunkat. És bár ez nagyon fontos, mégsem hiszem, hogy ez: minden. Nem hiszem ugyanis, hogy a jelenlegi és jö­vőbeni fegyveres erőnk lenne ama meggyőződésünk gerince, hogy úgy háborúban, mint békében szabadok maradunk. Azokkal együtt, akiket most érnek os­torcsapások Lengyel országban, vagy akik Szerbiában most kerül­nek a sortüz elé, hiszek abban, hogy az a meggyőződés egy messzire kigyökerező akaraton nyugszik, minden ember egybe­kovácsolt közös akaratán s hoz­zá oly embereké, akiknek közös hite a szabadság és akik egy­ként gyűlölik a rabszolgaságot Hiszem, hogy a mi közös akara­tunk, — mint polgárai egy de­mokráciának — mint egy hatal­mas szikla fog ellentállni a fel­csapó hullámoknak”. Az aknamunkát, ami ezt az egységet szeretné megtörni, nem mindig könnyű napfényre hozni, — mondotta Mr. Biddle, — mert az gyakran a patriotizmus köpe­nyébe burkolódzik, vagy a zászló­val takaródzik, avagy hamis hü­­ség-eskü alá menekül. Ezek az aknamunkák a félelemre vannak építve. Egyesek igyekeznek ezt a félel­met befelé fordítani: önmagunk felé, hogy azt azután egyének, vagy kisebbségek üldözésében él­jük ki, akik bizonyos fajhoz, val­láshoz, vagy nemzetiséghez tar­toznak, Az idegen-rémitgetés meg­indult a javából — igen, még az Egyesült Államok Kongresszusá­ban is visszhangzik. Az ilyen aktivitások ügyeit a Federal Bureau of Investigation (Department of Justice) intézi és ez az intézmény tökéletes felelős tényező, — mondotta a főjogtaná­csos. Az F B. I. lassan, de ala­posan működik és csak akkor csap le, ha a tényeket előbb alaposan leszögezte. Mr. Biddle külön kihangsúlyoz­ta, hogy mennyire alapos és mily gazdag tapasztalattal bir az FBI. mert ezzel — úgy reméli — “ész­hez téríti a sok amatőr detek­tívet, akik azt hiszik magukról, hogy le tudnak fülelni idegen ké­meket és ügynököket” Ajánlotta, hogy ilyen amatőr detektívek és más hasonszőrű emberek hagy­janak fel ezzel a munkával és bízzák azt az F. B. I.-ra. Az F. B. I.-t a kormány tény­felkutató szervének nevezte. “Ez a szervezet nem teszi magáévá azon elveket, amelyek Gestapo módszerekhez vezetnének bizonyos egyének esetében, akiket gyanú­ba fog és nem fog kínos üldöz­tetésnek kitenni embereket, aki­ket nincs oka gyanúba fogni. A tények előtt nem épit fel politikai elveket, és utána sem ül mint itélőszék. így történt az F. B. I_ nemrégiben lefolytatott vizsgálata is egy csomó kém esetében, akik bűnüket be is vallották Ez eset­ben is csak a tényeket kutat­ták fel és tárták az itélőszék elé, bár semmiféle rekommendációt nem nyújtottak a törvényszék elé. Természetesen, mondotta Mr. Biddle, az Igazságügyminiszté­rium minden hü polgár koope­rációjára számit. Minden lénye­ges információt, minden tény­leges adatot, vagy ahoz vezető kulcs-adatot szívesen fogad, ami gyanús üzelmekre vonatkozik, ám ugyanakkor az ilyen invesz­­tigációk során is féltve őrzi a de­mokráciánk eszményeit. A Department of Justice Civil Liberties osztálya igen fontos sze­repet tölt be, mondotta Mr. Biddle. Egész csendben, máris nagyszerű munkát fejt ki egyének és kisebbségek jogainak megvé­dése érdekében és helyi kormány tisztviselőkkel és ügyvédekkel kooperál. “A Civil Liberties Section ve­zérfonala a Bill of Rights, — mondotta Biddle igazságügymi­niszter. Ez a hivatal igyekszik helyrehozni hibákat, amit egyesek azáltal követnek el, hogy az al­kotmány biztosította jogokat meg­tagadják valamely polgártól. Ez az osztály többek között azon fáradozik, hogy délen kipusztitsa a peon rendszert. Harcol a pol­gár szavazati jogai szabad gya­korlásáért. Ugyancsak a Civil Liberties osztálya dolgozik most azon, hogy meg ne tagadják a munkások azon jogait, hogy za­vartalanul szervezhessenek mun­kás ipari szervezeteket.” “Az igazságügyminisztérium fen­tebb említett osztálya ki fogja terjeszteni működési körét és a háborús hisztéria áldozatainak vé­delmét is fel fogja karolni. Mi hiszünk abban, hogy az országban tartózkodó idegenek legnagyobb része békés, törvény-tisztelő nép. A felforgatókkal elbánunk, mig a békés embereket megvédj ük az üldözéstől és megkülönböztetés­től.” “Egyedül, egyetlen kormány­gépezet sem képes a demokratikus eszményeket épségben megőrizni, mintahogy nincs egyetlen olyan gép amely azt elpusztíthatná. A NAGY NAP 1941 DEC. 31 Ezen a napon záródik a Verhovayak országos tagszerzési versenye. Hasz­nálja ki a hátralevő napokat, hogy a nyertesek között lehessen. Amidőn próbára tessszük — vég­ső analízisként — a nemzet ké­pességét, hogy mint demokrácia életben maradjon, — a döntő ha­tározatot mi magunk hozzzuk.” ----o---­Az igazságügyminiszter a japán, német és olasz be­vándoroltak polgárosodását felfüggesztette. Amig az Egyesült Államok Japánnal, Németországgal és Olaszországgal újra nem él bé­kében, e három ország volt alatt­valói nem polgárosodhatnak. Azok sem, akiknek polgároso­dási ügye folyamatban van. Akik esetleg már behívót kaptak pol­gárosodási kihallgatásra, azoknak se kell megjelenniük, mert ügyük­ben a kihallgatás most már el­marad. Az igazságügyminiszter kü­lönbben az ellenséges országokból származó nem polgárok ügyében elrendelte, hogy azok nem tartoz­hatnak olyan egyesületekhez, me­lyeket ő károsoknak nyilvánított. Olyan területeken, melyeket a hadügyminisztérium hadizónának minősített, nem utazhatnak. Re­pülőgépeket nem használhatnak csakis abban az esetben, ha erre a hadügyminisztertől külön enge­délyt kaptak. Tilos olyan uta­kat, viziutakat, közhasználati tele­peket, épületeket látogatniok, me­lyek a nagyközönség által nem használatosak. Tilos fegyvert vagy más gyil­koló szerszámot, rövidhullámú leadókészüléket vagy más jelzés­re alkalmas készüléket, fényké­pezőgépet, katonai térképeket, tengerészeti bázisokra vonatkozó adatokat maguknál tartani. Az igazságügyminiszternek jo­gában áll ellenséges idegenek köl­tözését megtiltani, ha az az Egye­sült Államok érdekeibe ütközne. Ugyancsak megtilthatják ellensé­ges idegenek egyik helyről a má­sikra való utazását is. Amikor azonban ezeket a meg­szorításokat az igazságügyminisz­ter elrendelte, kérte az ország hatóságait, hogy feleslegesen ne zaklassák a japán, német és olasz alattvalókat se. Várják külömben az igazság­ügyminiszter rendelkezéseit a leg­károsabb német szervezet: a German-American Bund ügyé­ben Hozzávetőlegesen megállapítot­ták, hogy 1,100.000 japán, né­met és olasz polgár él jelenleg az Egyesült Államokban, akiket ez az igazságügyminiszteri intéz­kedés érint. «»EíeístsweígíeeeMM*­COMPLIMENTS • IN APPRECIATION OF YOUR BUSINESS BOLDOG KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK! J. R. WELDIN CO. BOOKSELLERS - STATIONERS - ENGRAVERS 413—415 Wood Street Pittsburgh, Pa. Áldott Karácsonyt és Boldog Uj Esztendőt ki vén FIÓK ALBERT a pittsburghi “Magyarság” szerkesztő kiadója, az Expert Printing Co. tulajdonosa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom