Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-12-25 / 52. szám
2-ik Oldal VerKovayaK Lapja 1941 December 25 Ólomöntés a régi jó időkben Nagy lábast hoztak be, tele vizzel s a szoba közepére állították. Horpadt pléhkanálban, a borszesz lángja fölött, apró ólomdarabkákat olvasztottak, aztán kapukulcsot tartottak a viz fölé s a megolvadt ólmot óvatos mozdulattal — a kulcson át — a vizbe öntötték. Az ólom sistergett a vizben s rögtön megalvadt. A családfő feltörte kabátujját s óvatos ujjakkal, mintha rákot halászna ki a fürdőkádból, kiemelte a lábasból a torz öntvényt. — Csak az árnyéka számit! — kiáltozták. — Vetítsd az árnyékát a falra! Éjfél elmúlt már. A városban még zúgtak a harangok. Mindenütt emberek ölelkeztek e pillanatban, férfiak és nők, óvatosan, hogy az urak estélyi ruháját ne maszatolja púderrel az alkalmi ölelés. Egyesek visitozó malac farkát szorongatták, merengő és ijedt arckifejezéssel. “Jobb lesz!” — mondták az optimisták. S az öregebbek, óvatosan: “Ne legyen rosszabb”. Sokan halottaikra gondoltak e pillanatban. Sokan ezt gondolták: “Készpénz, egészség!” — s titokban, két ujjal, megérintették az asztal fedőlapját. Az egészen öregek csak bólogattak s hideg tálak felé sandítottak, mert éjfél után kezdődött a büffé.. A rádió boldog újévet kívánt, mindenkinek, az egész emberiségnek, kötelességszerü udvariassággal: egészen boldog újévet, betegség, pénzgondok, unalom és jégkár nélkül. Sokan sírtak. Sokan már boldog önfeledtséggel, részegen néztek maguk elé. Az ólom árnyéka sötéten megmaradt a falon, mint a légypiszok, melyet vegyi szerekkel lehet csak lemosni. A családfő két ujjal lassan forgatta az ólomdarabot, uj és uj szögbe állította, bólogatott és morgott. A család ott állott körülötte s kételkedő, reménykedő, gúnyos, alázatos, fölényes és aggódó pillantások követték az árnyékot. “Fegyvert mutat” — mondták a pesszimisták, — “torpedózuzót mutat, huszárt karddal, pikás muszkát”. S a fiatalok: “Sitalpas embert mutat, törött lábbal”. S a család idősebb nőtagjai: “Drágaságot mutat”. Ezt nem értette senki, de a nagy zűrzavarban elfeledtek tiltakozni. És a dévajok: “Bölcsőt mutat, bölcsőt és cuclit”. A családfő “kis zászlót” látott az árnyékban, miniatűr zászlót, akkorát csak, mint egy pártjelvény de lehurrogták. Az öntött ólom árnyéka a valóirta: MÁRAI SÁNDOR ságban nem mutatott semmi foghatót és értelmeset. Amit mégis mutatott, az lehetett a lochnessi szörny, de lehetett gróf Apponyi Albert arcéle is, vagy a touloni hadikikötő egyik szöglete a mólóval. A tárgyak gonosz önkényével sztrájkolt és nem mutatott semmi olyat, amit a csodavárók reméltek tőle. ősformákat mutatott, csúcsokat és szögleteket, csufondáros torzalakokat, bütyköt és kampót. Még egyszer megolvasztották és kiöntötték, de most félreérthetetlenül olyan kiskutyát mutatott, amely csontot nyelt és hasztalan guggol az úttest szélén, nem bir megszabadulni tőle. Közben elmúlt éjfél s már nyakig benne éltek az uj esztendőben, amely pontosan olyan zajtalanul kezdődött, mint az idő minden szakasza s éppen úgy telitvq volt valamilyen sürü, láthatatlan, szagtalan és izetlen végzettel, mint az elmúlt kedd vagy csütörtök. Akinek rákja volt az elmúlt évben, annak az uj esztendőben is rákja volt s akinek nem volt pénze az ó-esztendőben, annak az uj esztendőben sem lesz pénze. “Nem mutatott semmit” — mondták a családtagok csüggedten — “sem jót, se rosszat”. S eldobták az ólmot és a lány kivitte a lábast. De a család bölcse, felemelt mutatóujjal, ezt montlotta: — Csakugyan, az ólom nem mutatott semmi jellegzetesét s ez éppen a jellegzetes az idei ólom öntésben. Az ólom csak azt mutathatja, amire nagyon kegyetlenül és őszintén vágyunk, amiben hiszünk. Engem is nyugtalanít, hogy nem mutatott semmit az ólom. Természettudományos szempontból az ólomöntés marhaság. De a mi szempontunkból, akik itt állunk két lábbal az uj időben s élni szeretnénk, egyáltalán nem marhaság, látunk-e valami kedveset és biztatót, az ólom árnyképében? Ez az ősi játék megmutatja, mifajta vágyak élnek bennünk? Nagyon szomorú hogy nem láttunk semmi mást, mint a lochnessi szörny hátát s a dicsőemlékü Apponyi Albert gróf arcélét. Emlékszem ólomöntésekre, mikor az árnykép családi házat ígért, verandával. Vagy betétkönyvet, mint harminc esztendő szorgos és takarékos munkájának eredményét. Vagy fiatal nőt, karján két kövér gyermekkel. Vagy utazást a tengeren. Vagy a hosszú élet jegyét, horgonyt vagy szép kertet, gyümölcstermő fákkal. Az ólom csak akkor mutathat valamit, ha nagyon hiszünk az uj esztendőben, ha várunk valamit. Persze, mindenki várja, hogy sorsa jobbrafordul, de hinni nem ilyen egyszerű. Hinni úgy kell, olyan erővel, hogy az ólom is megolvadjon tőle s árnyéka engedelmesen megmutassa vágyképeinket. Régebben az emberek könnyű szívvel hittek, igényesen, jókedvűen. A baj az, hogy már egészen okosak, kitanultak, óvatosak és beavatottak vagyunk és nem merünk kívánni. Ezek a valószínűtlen oktatóerejü esztendők megtanítottak reá, hogy vágyainkban is óvatosak legyünk, mintegy racionalizáltuk ábrándjainkat. Régebben duplafedelü aranyórát kívántak az emberek, ezerholdas birtokot s a tetejébe jóegészséget nyolcvan évig, százezer forintot, kedves és tehetséges unokákat s közéleti tisztségeket, amelyekért renumeráció is jár. Ábrándjaink ma negativek. Ne mondják fel állásunkat, ne csökkentsék fizetésünket, ne vigyék el adóba a zongorát, ne emeljék fel a házbért! Lefelé licitálunk. Nincs képzelőerőnk: többé. Családi házat, verandával és gyümölcsössel kívánni se merészelünk többé; az ólomtól mindössze azt reméljük, hogy megmutatja az uj házbérnegyedet, amikor gond nélkül fizetjük ki a kétszoba-konyha bérét. Az ólom unja és megveti ezt a vágytalanságot. Régen követelődztek az emberek, szemtelenül idézték a végzetet, teli pofával sorolták fel vágyaikat és igényeik lajstromát s az ólom engedelmesen mutatta az emberi vágyak árnyképeinek ábráját, mutatott bölcsőt és koporsót, de közben mutatott aranypénzzel tömött zsákot és boldog öregséget is. Gyávák vagyunk a vágyainkhoz. Ezért nem mutat semmit. Mert a világ, az ó, mint az uj esztendőben olyan és anynyira van csak, amennyire és ahogy akarjuk, hogy legyen. A világ asztala terítve van; nem a készlet fogyott el, csak vágyaink satnyultak. Amire az ember nagyon és ordenáré erővel vágyakozik, az már van egy kissé. Tessék szemtelennek és szerénytelennek is lenni az uj esztendőben. Hiába, nem megy máskép. — Csak ne legyen rosszabb — mondják erre az öregek, tele szájjal. McKeesport, pa. 226-ik fiók December 14-én megválasztotta uj tisztikarát az 1942-ik évre. A fiók tisztviselői köszönettel adóznak azoknak, akik a gyűlésen megjelentek és megválasztották őket — A megválasztott tisztviselők a következők: Diszelnök: Lénárth József; elnök: Németh Sándor, Monongahela Blvd., Amherst Terrace; alelnök: T. Balogh Gábor; titkár: Pavuk Géza, 1406 Bouquet Street; pénztárnok: Szűcs János; a számvizsgáló bizottság tagjai: Hadar Benjámin és Mészár Sándor; ifjúsági ügykezelő: Dudás Mihály, 3008 Grover Avenue; fjeteglátogató: Fejes Menyhért; zászlótartók: Vodila Lajos és Fejes Menyhért, ajtóőr: Újlaki János. Midőn tisztikarunk névsorát most közzéteszem, egyúttal kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog uj évet kívánok az össztagságnak. Tagtársi tisztelettel, „ MAGYAR PATIKA Ha gyógyszerre van szüksége, keresse fel teljes bizalommal REICHMAN ZOLTÁN budapesti és amerikai gyógyszerést magyar patikáját Postai rendeléseket elfogadunk REICHMAN ZOLTÁN 1519 Fir* Ave. New York, N. Y. (» 79-80 utcák között) Regent 4-9415 A Verhovay Egylet tagi» . GYÁRTUNK JELVÉNYT — GOMBOT ZÁSZLÓT — LOBOGÓT SAPKÁT — EGYENRUHÁT Alacsony Árak • Hosszú Gyakorlat Figyelmesség LOU WALT, Inc. 821 Broadway New York City NE LEGYEN ÁGYHOZ KÖTVE A KELLEMETLEN IZOMMEREVEDÉS, FÁJDALOM, RÁNDULÁS VAGY ERŐLTETÉS MIATT PAVUK GÉZA, titkár. ----------—o--------------KERESTETÉS Szente István és neje, szül. Pákosdi Julianna, Bakonyszombathelyről, Veszprém megyéből kivándoroltak. Aki nevezettek felől tud bármit, vagy ismeri jelenlegi lakcímüket, kérem közöljék velem mint ittélő vérrokonukkal. Tagtársi tisztelettel HORVÁTH SÁNDORNÉ, szül. Szente Erzsébet, 124 Seneca Street, Elyria, Ohio. JOHNSON’S RED CROSS PLASTER TÖBB, MINT 50 ÉVE HASZNÁLATBAN KAPHATÓ A PATIKÁKBAN More than 300 minerals fluoresce when subjected to ultraviolet lamp rays. Irodai felszerelések Nyomtatványok Acél szekrények és Íróasztalok STANDARD OFFICE SUPPLY C0. Iroda berendezések Szíves kiszolgálás Ftenshaw Bldg. Pittsburgh, Pa. Telefon AT. 6718 Boldog és Megelégedett KARÁCSONYT Áldásokban Qazdag UJESZTENDŐT kiván GLUCK NORMAN ÜGYVÉD és A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET JOGTANÁCSOSA 508 Grant St. Pittsburgh, Pa.
