Verhovayak Lapja, 1941. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)
1941-10-30 / 44. szám
8-lk Oldal Verhovayak Lapja Beszélgetés Pell amerikai követtel 1941 Október 30 Zárlat Után Beérkezett Összegek PAYMENTS RECEIVED AFTER CLOSE OF SEPT. ACCOUNT J941 szeptember hó 30-a után lapzártáig a következe összegek érkeztek be a központi pénztárba. 3-ikfiók ___$226.72 15-ikliók 128.59 28-ikfiók — 20.46 50-ikfiók 116.82 6ö-ikfiók ___ 147.91 81-ikfiók ___ 60.72 82 ikfiók _ __34.52 85-ikfiók — 367.46 107-ikfiók 443.03 112-ikfiók — 20.46 114-ikfiók — 87.61 116-ikfiók — 60.09 121-ikfiók 490.66 143-ikfiók ___ 62.16 239-ikfiók ___ 193.49 270-ikfiók — 25.92 285-ikfiók 86.19 289-ikfiók __ _39.22 293-ikfiók _ __218.71 299-ikfiók ___ 22.64 344-ikfiók __ _76.83 351-ikfiók __ _22.37 360-ikfiók — 98.92 362-ikfiók — 286.18 367-ikfiók — 62.11 372-ikfiók 147.68 373-ikfiók — 32.75 375-ikfiók 62.94 378-ikfiók _ __59.03 '81-ikfiók _ __117.15 790-ikfiók _ _245.52 394-ikfiók _ _304.06 404-ikfiók __ _38.12 122-ikfiók _ __63.49 426-ikfiók 27.64 429-ikfiók 126.96 431-ikfiók — 13.67 433-ikfiók 31.77 441-ikfiók ___ 26.85 449-ikfiók ___ 54.61 451-ikfiók — 14.45 452-ikfiók 125.35 453-ikfiók — 96.57 462-ikfiók — 36.37 478-ikfiók 39.69 479-ikfiók _ __83.61 481-ikfiók ___ 52.02 484-ikfiók ___ 188.52 486-ikfiók — 100.80 488-ikfiók — 78.20 504-ikfiók 24.14 507-ikfiók 43.01 511-ikfiók 244.24 A máj. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A feb. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jan. márc. és jul. havit is zárlat után küldte be. A máj. havit is zárlat után küldte be. A jan. és feb. havit is zárlat után küldte be. A jul. havit is zárlat után küldte be. A márc. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. márc. ápr. és jul. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. márc. máj. jul. és aug havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. márc. ápr. máj. jun. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. Az aug. havit is zárlat után küldte be. A jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. márc. és jul. havit is zárlat után küldte be. A jan. és jul. havit is zárlat után küldte be. A feb. és jul. havit is zárlat után küldte be. A feb. és jul. havit is zárlat után küldte be. Az aug. havit is zárlat után küldte be. A jun. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. és jul. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. márc. ápr. jun. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jan. havit is zárlat után küldte be. A márc. máj. jun. és aug. havit is zárlat után küldte be. Az aug. havit is zárlat után küldte be. A jul. havit is zárlat után küldte be. A jun. és jul. havit is zárlat után küldte be. A jul. havit is zárlat után küldte be. A feb. havit is zárlat után küldte be. A feb. máj. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A feb. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. ápr. jun. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. Az aug. havit is zárlat után küldte be. Az aug. havit is zárlat után küldte be. A feb. és márc. havit is zárlat után küldte be. A jan. jun. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jan. márc. és jul. havit is zárlat után küldte be. A jul. havit is zárlat után küldte be. A jan. havit is zárlat után küldte be. A jan. márc. ápr. és jun. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. márc. ápr. máj. jun. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jul. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. máj. jun. jul. és aug. havit is zárlat után küldte be. A jan. feb. és jul. havit Í6 zárlat után küldte be. * * * NEM ÉRKEZETT BE. — PAYMENTS NOT RECEIVED Az 513 és 515-ik fiókok szeptember havi tagsági dijai. Az Egyesült Államok uj budapesti követe, Herbert Claiborne Pell, aminap nyújtotta át megbízólevelét a szokásos ünnepélyes keretek között a kormányzónak. Ezzel hivatalosan is megkezdte m a g y arországi működését. Mostanában, talán épper; Pell rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter hiva talbalépése miatt, meglehe tősen nagy a sürgés-forgás a budapesti amerikai követség szabadságtéri helyiségei ben. Kis várakozás után azonban mégis jön értem a titkár kisasszony és miközben halkan lelkemre köti, hogy lehetőleg “very shortly” intézzem el a dolgomat, mert a követ jelenleg rendkívül elfoglalt, bevezet egy nagy terembe, amelynek jobb sarkában hatalmas üveglapu dolgozóasztal terpeszkedik. Az asztal mögött karszékben ül egy rendkívül megnyerő külsejű, fehér halántéku ur; Herbert C. Pell, a USA budapesti követe. Lehet úgy hatvanéves. Csiptető-szemüvegén keresztül közvetlen, barátságos tekintet éri a látogatót, majd egy kis meglepetés. Az ősz-halántéku ur felemelkedik és a szó szoros értelmében emberfeletti magasságba nő. Ugyanis Herbert C. Pell igen derekasan megtermett ember. Túljár a két méteren is. Csakhamar cigarettával kinál meg és visszaereszkedik karszékébe, mitől nyomban megszűnik a nagy fizikai differencia — legalább látszólag. A titkárnő figyelmeztetéséhez képest gyorsan előadom jövetelem célját, de mindjárt látszik, hogy a figyelmeztetés csak a látogatónak szól, nem pedig a meglátogatottnak, mert a követ kényelmes közvetlenséggel érdeklődik: mik lennének tulajdonképpen azok a kérdések, amikre választ szeretnék kapni. Mondom, hogy szeretnék egy politikai, meg egy nem politikai természetű nyilatkozatot. Helyes. Hát halljuk a politikai kérdéseket. — Mit mondhat feladatáról? — teszem fel az első kérdést. A követ elgondolkozik és aztán gondos fogalmazással válaszol: — Mindent elkövetek, ami módomban áll, hogy előmozdítsam a kölcsönös megértést Magyarország és az Egyesült Államok között. — Mi a véleménye az Egyesült Államok és a Magyarország közötti viszony jövőbeni alakulásáról? — kérdem ezután. A válasz nem soká késik. — Ismerve azt a nagyrabecsülést — mondja a követ, — amiben Magyarország az Egyesült Államokban részesül és azt a megbecsülést meg rokonszenvet, amivel Magyarország tör ténelmét az én hazámban tanulmányozzák, nem látok semmi lkot arra, hogy komoly né’eteltérés keletkezzék a két ország között. — Meddig tart követ ur megbízatása Magyarországon? — hangzik a következő kérdés. — Már rövid itt tartózkodásom is megerősítette bennem azt a kívánságot — válaszolja a követ — hogy a lehető leghosszabb ideig maradjak itt, még annak az árán is, hogy lemondjak egy előléptetésszámba menő áthelyezésről. — És hogy érzi magát uj állomáshelyén? — Rendkívül előzékenységgel és őszinte szívélyességgel fogadott mindenki, akivel csak kapcsolatba kerültem. Ezzel véget is ért volna a politikai természetű nyilatkozat. Jöhetnek a nem politikai kérdések. Legelőször az iránt érdeklődöm, milyer volt az útja Magyarországig? Mert hiszen manapság nem olyan egyszerű az utazás Amerikából Magyarországba, még egy követ számára sem. így Is van, mert ahogy Herbert C. Pell visszaemlékezik ideutazására, abból egész kis útirajz bontakozik ki. — Március 22-én indultam el New Yorkból — mondja — az Excambion fedélzetén és április elsején érkeztem meg Lisszabonba. A portugál fővárost autókaravánon hagytam el, amely egy túrakocsin kívül lakásra is alkalmas pótkocsiból és egy hatalmas tehergépkocsiból állott. Madridon, Barcelonán át és a délfrancia partvidéken Cetteig mentünk. Onnan Nimesbe, majd a Rhone völgyében Valenceig haladtunk. Genfben és Bernben néhány napi pihenőt tartottam, majd a voralbergi szoroson keresztül értem Magyarországra. Nem kevesebb, mint 3500 liter benzinnel indultam el, mert ennyire volt szükségem Lisszabontól Budapestig. — Igazak-e azok a hirek — kérdezem, — hogy a követ ur Roosevelt elnök személyes barátja — Az elnök és az én családom — feleli a követ — már nemzedékek óta szoros kapcsolatban áll egymással, őseink már a 17. században egy városban laktak és egy templomba jártak. 18 éves korom óta ismerem az elnököt, aki akkor még nem volt 20 éves sem. — Egyedül marad-e itt I követ ur vagy pedig családját is idevárja? — Feleségem már ezen a héten ideérkezik. Fiam azonban az Egyesült Államokban van és ott is marad. — Volt-e már Magyarországon Budapesten kívül? — Semmit sem láttam még Magyarországból Budapesten kivül — mondja a követ. — Budapestet a világ egyik legszebb városának tartom és a magyar főváros lakóit kedves és kellemes embereknek ismertem meg Ebben a pillanatban megszólalt Pell követ ur asztalán a telefon. Rövid beszélgetés folyt le valakivel. Annyit ki lehetet venni a beszélgetésből, hogy sürgős találkozásról van szó. Letette a kagylót és felemelkedett. — Sajnos, — mondotta -sürgős ügyben el kell mennem. Ebben a pillanatban már meg is jelent a dolgozószoba ajtajában egy ur, aki nyilván elkísérte a követet. A titkárkisasszonynak tehát mégis igaza volt. Anynyiban legalább is, hogy Herbert C. Pell, az Egyesült Államok uj budapesti követe nagyon elfoglalt ember FÓTHY ERNŐ (Magyar Nemzet) ■--------------o-------------A VILÁG MINDEN RÉSZÉN TERMESZTIK AZ AME RIKAI EREDETŰ TÉR MÉNYEKET Mielőtt Cólumbus felfedezte Amerikát, Europa és a világ egyéb földrészei el voltak számos élelmi anyag nélkül, amelyek ma szinte pótolhatatlanok. A kukorica, burgonya és édes burgonya, kitünően illusztrálják, hogyan lett eredeti amerikai terményekből lényegesen fontos európai termény. A kakaót, amit első Ízben az Aztec indiánok használtak, részint élelemként, részint pénzegység formájában, szintén érdekes példa. Az “amerikai mogyoró”; a peanut Dél Amerikából való (számos ősi peruviai sirban találtak ilyen mogyorót) és ma a legnagyobb amerikai mogyoró kultuszt Indiában, Kinában és Afrikában találjuk. Más eredeti amerikai növények és termények: a gummi, a paradicsom, a pecan, a kinin, a vanilla, a tápióca, a külömböző rostok, henequen, sisal, manioc gyökér mind amerikai eredetűek, de ma főként idegen talajban nőnek. Mindezek között, természetesen a legfontosabb a kukorica, a burgonya és a paradicsom. Észak Európának ma sincs fontosabb terrnlnye, mint a burgonya. A kukorica Közép-Európa, Spanyolország, Olaszország és Dél Kelet Európában az öszszes termények között első helyen áll. Az édes burgonya a Csendes óceánon keresztül került el tropikus vidékekre és ma univerzálisan ismert és kedvelt eledel. Az Egyesült Államok Földmivelésügyi Minisztériuma hemiszférikus programjának egyik feladata, hogy hasznosítva, — tehát intenzív amerikai termesztésre — hozza vissza azokat a terményeket, amelyeket Amerika adott a világnak. Különös helyzet ugyanis, hogy az amerikai termények egy egész sorát napjainkban kénytelenek vagyunk külföldről behozatni. --------------o-------------Yes, capitalism has been the servant of the people. It has produced and labored for many, not for the few. And no other economic system known to man has been responsible for a tithe as much progress, prosperity and happiness.
