Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-02-13 / 7. szám

20-lk Oldal 1941 Február 13 Verhovaydk Lapja A Ml UJ, 10-IK KERÜLETI (DETROIT) TAGSZERZÓ VERSENYÜNK A Verhovay Segély Egylet igazgatóságának határozata alapján az intéz­mény 10-ik kerülete, amelynek Detroit város a székhelye, felhatalmazást kapott arra, hogy az 1941-ik év során kizárólag saját területét érintő tagszerzési ver­senyt tarthasson. Az igazgatóság rendelkezése alapján a 10-ik kerületbe a következő fiókok tartoznak: 27 (Toledo). 36 (Detroit), 58 (Detroit), 123 (Kalamazoo), 136 (Grand Rapids), 194 (Rossford, Ohio), 214 (Flint), 215 (Muskegon Heights). 227 (Free­­mont, Ohio), 301 (Port Clinton. Ohio). 315 (Monroe), 356 (Detroit), 388 (Det­roit), 403 (Port Huron). 412 (Flint), 414 (Toledo, Ohio). 429 (Dearborn), 435 (Wyandotte), 443 (Detroit). 468 (Toledo. Ohio), 486 (Romulus), 496 (Cass City), 500 (Detroit). 511 (Detroit) A 10-ik kerület nagy tagszerző bizottság 25 KÉSZPÉNZ Egy 500 dolláros készpénz dij Egy 300 dolláros készpénz dij Egy 200 dolláros készpénz dij Öt 100 dolláros készpénz dij Hét 50 dolláros készpénz dij Tíz 25 dolláros készpénz dij AZON VERSENYZŐK. akik legalább $4,000 értékű biztosí­tást írnak legkevesebb hat havi befizetéssel, $10 jutalomban részesülnek, ha nagyobb dijat nem nyernek. versenyére a kerületi központi rendező DIJAT TŰZ KI A kitűzött dijak elnyeréséhez a következő mennyiségű kötvé­nyeket kell minimálisan Írni, egy évi tagdíj fizetése mellett: Első dij ............ $50,000 Második dij ........... $35,000 Harmadik dij ................ $26,000 100 dolláros dij ............ $20,000 50 dolláros dij ............ $12,000 25 dolláros dij ............ $ 8,000 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10 A TAGSZERZÉSI VERSENY FELTÉTELEI: Csak az versenyezhet, aki a Verhovay Segély Egylet tagja, de részt vehet a versenyben az is. aki csak a verseny ideje alatt lép be a ta­gok sorába, ha hat havi tagdiját megfizeti. Az elért eredmények összeszámításánál számba csak azon uj tag lesz véve, aki egész évi tagdiját befizette, vagy ha csak hat hónapot fizetett volna be, a biztosítási összegnek csak a fele iratik a versenyző javára-Az A-15 centes és B-25 centes gyermek biztosításokból öt darab szá­­mittatik be egy felnőtt taggal egyenértékűnek. Minden tagszerző odaajándékozhat^ az uj tag után esedékes pontokat bármely versenyzőnek az erre a célra szolgáló szelvényen. A versenyszelvények, melyeket a kpi hivatal az uj tag kötvényével egyidőben küld ki, azonnal, de legkésőbb szeptember 30-ig beküldendők a kpi hivatalba. Az októberben és novemberben felvett uj tagok után a versenyszelvények azonnal beküldendők. Nem vehetnek részt a versenyben azok, akik a központi hivataltól bár­milyen cimen fix javadalmazást kapnak. A verseny 1941 november 30-án ér véget. A versenyben nem vehetnek részt a fiókok saját számuk alatt, a kerü­leti szervezők, társ-szervezők, segéd-szervezők és azok családtagjai. A versenyzők által januárban felvett tagok után háromszoros és a feb­ruárban felvett tagok után kétszeres pontszám jár. A végeredményt a Verhovay Segély Egylet központi hivatala őrzi ellen és esetleg felmerülő vitás esetekben végérvényesen a kptl elnök dönt. A VERSENY 1941 JAN. 15-ÉN KEZDŐDÖTT ÉS NOVEMDER 30-IK NAPJÁN ÉR VÉGET! A Verhovay központ megbízásából és a tizedik kerületi Verseny Bizottság nevében: GYULAY SÁNDOR MACKER GYULA LUKACS ISTVÁN BELÉPÉSI SZELVÉNY VERHOVAY 10-IK KERÜLETI VERSENY Név ......................................................................................................... RENDEZŐ BIZOTTSÁGA Cim ...............................................................................—...................... Erdélyi Intimitások Mindannyian tékozló fiuk vagyunk... Az egyszer el­vesztettet hajlandók vagyunk jobban megbecsülni. így va­gyunk valahogyan Erdéllyel Is, azzal az Erdéllyel, mely a maga sajátos történetével hagyományaival, még sajá­tosabb társadalmi és poli­tikai berendezkedésével még sok magyarnak is csak most lett igazán szívügye! Ki tudná, hogy Erdély már 1437-ben rendezte a nemzetiségi, mai nyelven szólva: kisebbségi kérdést, vitamentesen megállapítva az ott élő három nemzet státusát ötszáz évre előre oly szabatossággal, amilyen­re Svájcon kivül nincs pél­da több nép tartós, kölcsö­nös bizalmon, jóhiszeműsé­gen alapuló együttélésének történetében. S hogy ez nem véletlen, hanem öntudatos politikai zsenialitás, azt mu­tatja, hogy a vallásháborúk­tól vajúdó reformáció utáni Európában először a kis Er­dély mondja ki a teljes val­lásszabadságot. Ettől fogva a három nemzet és négy vallás tagjai egyenlő eséllyel vehetnek részt a “kis” nagy­fejedelemség kormányzásá­ban, viszonyukat a kölcsö­nös, jóindulatú egymásra­utaltság jellemezve. Közösen főzték ki védelmi praktikái­kat, jött légyen az ellenség Bécsből vagy Konstantiná­polyból. 1603-ban Weisz Mi­hály, a brassói szászok bírá­ja nem egyedül esik el Er­dély szabadságáért, miután Mózsa Gergely a székely lo­vasság élén nem tudta az Erdélyt elözönlő Básta csá­szári tábornagy seregét fel­tartóztatni s Marosvásárhe­lyen, azaz a Székelyföld vé­delmében Űrnapján csatát vesztett és seregestől felkon­­coltatott. Kincses Kolozsvárott, Má­tyás király és Bocskay Ist­ván szomszédos szülőházai­tól párazáz lépésnyire áll ma is a világ összes unitá­riusainak egyetlen püspöksé­ge. Még az első erdélyi feje­delem: János Zsigmond ala­pította. S mert János Zsig­mond a magyar király címet még névleg viselte: királyi meghívólevéllel (litterae re­gales) hívta meg Erdély fő­rendéit (mig a követeket választóik küldték) s ezóta is Erdély mágnásait regalis­­táknak hívják. Még 1880 körül is e cimen voltak Bar­­csay Domokos, Uzoni Béldy Gergely, Cserey Gábor, Var­­gyasi Dániel Gábor, Tancsi Földváry József, Tancsi Föld­­váry Ferenc, Kendeffy Ádám, Matskássy Péter, Mózsa Jó­zsef, Naláczy Farkas, Pekry Lőrinc, Petky Dávid, Sze­­reday Ignác, Torma Károly, Thoroczkay Lajos, Ugrón Lázár, Zeyk Károly, Weér Farkas, az 1885-ben liberá­lissá reformált ősi magyar mágnás, vagyis felsőtábla tagjai. Volt még egy csomó ilyen család, de az Apor, Bálintit, Bánffy, Bethlen, Inczédy, Józsika, Haller, Kőris, Kálnoky, Teleki, Wes­selényi, stb. főnemesi diplo­mát fogadva el Bécsből, mint grófok vagy bárók volták hivatalosak az országgyűlés­re. Teleki Mihály ugyan, Er­dély Aranykorának minden­ható kancellárja a megérke­ző grófi diplomáját az abla­kon hajította ki. De sok mu­latságos zavart okozott, hogy voltak főnemesi cim nélküli mágnások s hogy csak a fejedelem és egy-két külön törvénycikkel azzá tett volt “nagyságos ur.” A fő­rendeknek a méltóságos jár­ta, -Az egyik Barcsay, talán maga a testőr-poéta, egy bi­rodalmi herceg vendége volt valamelyik felsőausztriai kas­télyban. A házigazdát átko­zottul bosszantotta, hogy cselédei következetesen “Herr Graf ”-nak szólítják Bar­csayt, az meg szemrebbenés nélkül tűri. Nem is állhat­ta meg egy gúnyos megjegy­zés nélkül. — Nem tűnt fel neked, Pepi, hogy cselédségem ál­landóan grófnak szólit? — Természetes, hisfc in­kognitóban vagyok — vágta vissza szellemesen a “schlag­fertig fejelelmi sarj.” Jóval később, a kilencve­nes években Kolozsvár hires szinidirektora: Ditrói, vala­mi megjegyzést ejtett el a mágnások ellen, mert azok tüntetőleg mellőzték egyik, szerinte tehetséges prima­donnáját. Ditrió meg csak dacból is felléptette, elfe­ledve, hogy az összes páho­lyokat tervszerű szinpárto­­lásból a mágnások tartják bérben. Végül egy valóságos ultimátummal a megsértett testület nevében egy gróf Lázár és a se nem báró, se nem gróf Matskássy Pál ke­resték fel. Ditrói honorálta is az érveket, de a közjog professzora órákig kellett neki magyarázza, hogyha az erdélyi mágnásokat sértege­tik, Erdély történelmi alkot­mánya értelmében méltósá­gos, Matskássy Pál ur, Tin­­kova és Egeres örökös ura is meg vagyon sértve. De Erdély minden rögé­hez, bércéhez, városkájához tapad valami hagyomány, monda, néha pikantéria. Hisz alig hagyja el a vonat a Ki­rályhágót, ott áll Várad és Kolozsvár feleutján a mere­dek szikla: Gyerőffy szökte­­tője. Az utolsó Gyerőffy bor­zalmas halálában ma is Is­ten ujját látja Kalotaszeg vallásos népe Apaffy korá­nak nagy dandy-je, amely hatalmas földesur, oly nagy vadász is, Kolozsi főispán. Szinmagyar népeként ő is hófehér gubában jár, de azon azután a tulipánok könnyedén ráöltött gyön­gyökkel kihimezve, könnye­dén, mert amerre csak jár­kált, gubájáról csak úgy hul­lottak a borsónyi igazgyön­gyök. Kolozs, Szolnok és Doboka apraja-nagyja csak úgy keresgélt utánuk. Egy vasárnap délelőtt templomában ül a “gyön­gyös” Gyerőffy és népével a papot hallgatja. De vadász­­mestere lihegve jő és a pré­dikációt megzavarva jelenti, hogy gyönyörű szarvasbikát sikerült felhajszolni. Gyerőf­fy felugrik s az ősz pap szem rehányó tekintetét kerülve siet • ki a templomból, lóra pattan, hajrá, a szarvas után veti magát. A bika, mintha csalogatná hegye­ken, völgyeken vágtat ke­resztül. Gyerőffy nyomában. Már nincs kiút, már eléri, (Folytatás a 14-ik oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom