Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-23 / 4. szám
1*41 Január 23. Verhovayak Lapja. 5-ik OMtl SZEMTŐL SZEMBE A MUHKÁSPROBLÉMAKKAL “ Megrendülve olvastam a napokban egy londoni munkásuj Ságot egyik nyilvános könyvtárunk olvasótermében. A lap leírja, hogy milyen szenvedéseken, halálfélelmeken megy ma keresztül az angolországi munkás a gyárban, a műhelyekben és a dologtermekben. A munka azért folyik. A gépek zugnak, ordítanak, tulharsogják a német bombák robbanását és nem egyszer elnémítják a vészjelző szirénák már anynyira ismert hangját is s csak akkor veszik észre a támadást, amikor a gyújtó bombák záporesőként hullanak rá a gyártelepre. Mi nagyon szeretünk dobálózni ilyenfajta jelzőkkel: reménytelen helyzet, nincsen többé remény, pedig egészen lent a lélek mélyén mégis csak ott ég és pislákol valami, ami nélkül nem tudnók az életet elviselni. Ez a reménység! Az angol munkásságban az életösztön már maga is reménység. Ez adja az angol munkásnak ma azt az ellenálló, rettenetes erőt. A gyárak vezetői elmondják nekik, a reggeli lapok is megírják minden áldott nap, hogy ne csüggedjenek, mert Amerika jön. Már is ott van a teljes segítség. Hatalmas teherhajókon özönlenek a hadiszerek. Egész repülőgéprajokat visznek át a fürge kanadai pilóták. Száműzik tehát a reménytelenséget, mely a legszörnyübb szó valamennyi között. Az ógörögök mithológiájának van egy sötét részlete. A címe: Odhin vigasza. Löki, a tűz és a gonoszság istene halálosan megsebesítette Odhinnek, az istenek királyának fiát, Baldurt. És az apa elindul az alvilágba, hogy reményt és tanácsot keressen fia megmentésére Egyik szemét kell odaadnia érte, hogy belenézhessen a jövőt rejtegető kútba, — de ő nem sajnálja az árat. Látja, amint tűzzel pusztul el a világ, melynek ő az ura. Hiába néz megmaradt félszemével, hiába kutatja, kémleli kétségbeesetten a jövőt: nincsen semmi többé, csak hamu, ür és halál. És Odhin, az istenek királya, aki kormányozza az egész vüágot, megrendül hitében, önmagában és véget akar vetni életéneik, mert a világ vége — a reménytelenség. Ilyenre nem szabad most gondolnunk! A reménységnek mindenkor és minden körülmények között meg kell találnia a kivezető utat. Az angol munkásság is hisz benne oly erővel, hogy eltörpül bennük minden egyéni kívánság és gondolat. Számára a halál és a megsemmisülés gondolata nem rémes többé és azért meri az az angol munkásuj ság oly határozottan állítani, hogy “Anglia győzni fog, mert győznie kell!” És mi is elhisszük neki, amit ir, mert szépen ir, gyönyörűen ir, bátran, haláltmegvetően néz szembe,.. szemtől szembe a mai munkás problémákkal. H a szemtől-szembe nézünk mi is az amerikai munkásproblémákkal, semmi okunk sincsen a reményte lenségre; — sőt a reménység oly biztatóan sohasem integetett felénk, mint ép pen most, amikor a nemzetvédelem a munka felfokozását követeli — szinte a végletekig. A gyárak teljes gőzzel dolgoznak s a munkások milliói nehéz munkájukkal ma sokkal hathatósabban és eredményesebben veszik ki részüket a nemzetvédelemben, mint katonáink és tengerészeink, akikre csak később kerül rá a sor. örven detes jelenség, hogy a munkások jogaikat folyton érvényesithetik és semmi féle diktatórikus nyomásnak nincsenek kitéve, mint más or szágokban. A sztrájkolás joga sincsen megcsorbitva. Ma itt, holnap ott sétálnak ki a munkások ezrei a gyárakból és ultimátumot küldenek a munkaadónak, akik igyekeznek gyorsan kibékül ni, mert érzik, hogy a “régi jó idők” elmúltak már, ami kor a munkásokat, mint rabszolgákat kezelhették s amikor a “sztrájkjog” csak papiroson volt meg és a bérmozgalmakat, a sztrájkokat, a munkásság bérharcának önvédelmi eszközét, ahol csak lehetett, letörték és nem egy helyen vérbe fojtották. A munka frontján itt Amerikában sokkal nagyobb tevékenység észlelhető, mint odaát az -európai háborús frontokon. Nincsen nap, hogy a rádió, vagy a sajtó ne jelentené, hogy hol itt, hol ott történtek újabb és újabb összeütközések. A kongresszusban is a munkáskérdések állandóan az érdeklődés fókuszpontjában vannak. A szenátorok érzelmei azonban igen különbözők. Néha úgy vesszük észre, hogy még mindig nagyobb azoknak a szenátoroknak a száma, akik a TŐKE kocsijának dűlve, nagy igyekezettel tolják azt előre — másnap meg úgy látjuk, hogy tévedtünk, aminek csak örvendünk. Mert mégis csak vannak már őszinte, igaz barátai a MUNKÁNAK isi Wagner szenátor, a legliberálisabb honatyák egyike a napokban nagy rádióbeszédet tartott s figyelmeztette a T7-ik kongresszus tagjait, hogy ne kíséreljék meg a jelenleg érvényben levő társadalmi reformokat hatályon kívül helyezni, mert az csak a nemzetvédelem kárára lenne. “Azok a reformok, — mondotta többek között a szenátor, — melyekét az utóbbi évek folyamán hoztunk, nem luxus-cikkek, sem nem díszítmények hazánk érdekei szempontjából, hanem fokmérői a demokrácia szimpátiájának a nép és annak jóléte iránt. A most összeült kongresszus elé egész sereg oly javaslat fog kerülni, mely el akarja törölni a munkásság sztrájkjogát, sőt még aláásná a közös alkudozás jogát (collective bargaining) is a munkaadókkal.” “Egy pillanatig se felejtsük el, amikor ilyen javaslatot tárnak elénk, hogy csak a totális országos mentesek teljesen a munkaadók és munkások közötti viszályoktól. Ezért a mentességért azonban ama országok oly borzalmas magas árat fizetnek, amelyet e szabad Amerika nem hajlandó fizetni. Ez az ár nem más, mint a munkásság szolgasorba való sülyedése, erkölcsi lezüllése, ipari balesetek és szabotázs. Mi itt Amerikában nem küzdhetünk valóban a szabadság és a demokrácia eszméiért és azok győzelméért, ha ebbeli harcunkban Hitler és Mussolini eszközeit használjuk!” Wagner beszéde oly igazságokat tartalmazott, melyeknek hangsúlyozására napjainkban egyre nagyobb és nagyobb szükség van. Mert az önző iparbárók, a magánérdekek Borbánjai, csakugyan lázasan dolgoznak azon, hogy a “honvédelem” ürügyének felhasználásával elrabolják a munkásságtól nehezen kivívott jogaikat. Ez a törekvés pedig éppen olyan veszedelmet jelent Amerika számára, mint Hitler győzelme. Wag-' ner szenátor beszéde bízó-Joe Penner — Pintér Jóska Semmi egyebet nem tett, csak derűt fakasztott... Szomorúvá csak egyszer tette az embereket, amikor elaludt, hogy soha többet ne ébredjen fel... A magyar Pintér Jóska az amerikai rádiónak, filmnek, varietének, színpadnak egyik legnagyobb mókamestere, legnépszerűbb sztárja lett s azoknak szemében, akik nem tudták, hogy magyar, az igazi amerikai humornak megtestesítője... Kedves, drága, szerény fiú volt, noha ezreket kapott fellépéseiért és milliókat játszott össze magának, családjának ... Senkisem irigyelte, senkisem sajnálta, hogy Fortuna asszony, a kényes és gőgös dáma, hajlongva bókol előtte s a bőség szarujának minden javát elébe szórja, mert Joe Penner nem is vette észre a sikert, sohasem szállt a fejébe hirnév, gazdagság, taps, mindig csak azon járt az esze, hogy holnapra, holnaputánra is uj tréfákat találjon ki... Egyszerű hotel szobában érte utói a halál, a nagynagy sikerből neki is csak annyi jutott, mint más egyszerű halandónak: a hajlék, az ágy, a szerető hitves, a napi munka utáni pár óra pihenés, szórakozás... Semmi ~3bb, mert senki sem kaphat többet ennél, ami ezentúl van, az már legfeljebb csak gond, vesződség, vagyonőrzés, pénzszaporitás lehet, amit nem lehet hozzáadni, legfeljebb csak le kell vonni, a sok pénz által sze rezhető úgynevezett élvezetekből Joe Pener, az egykori detroiti kis magyar fiú, a Pintér Jóska, sohasem engedhetett gondokat, nagy terveket fejébe lopakodni, mert neki jókedvűnek, vidámnak, ötletesnek kellett lennie s meg kell nevettetnie az embereket ... Egyszerű emberek kedvence volt, egyszerű eszközökkel nevettetett, de talán, ha humora később filozófiává mélyül, ha átgondolhatja az életet, ha a kacagó orkánok már nem kényszerűik bohózati eszközök kiaknázására, szóval az érettebb és idősebb Joe Penner esetleg még egy Charlie Chaplin magasságaiba is felemelkedhetett volna... így is vele tartottak a gyermekek s a gyermeki lelkületüek... Milliók mulatnyiték arra, hogy az államférfiak legkiválóbb jai tudatában vannak ennek és porondra fognak állani a nép érdekeinek védelmére. Ebbéli harcukban joggal számíthatnak az amerikai közvélemény támogatására! tak rajta, tízmilliók... Az amerikai rádiónak tüneményes alakjává nőtt, de ugyan ilyen népszerű lett a filmen és a színpadon is... ő pedig pazarul szórta ezeket a gyermekes, de éppen ezért viharos kacagást keltő, ártatlan és tiszta tréfákat, amiknek humora épolyan kristályosán egyszerű, mint a jó emberek, a drága, jó amerikai közönség lelke.., Senkit sem bántott, de mindenkit segített kibékülni az élettel, boldognak és önfeledtnek lenni, ha csak egy-egy félórára is ... Nem volt történelmi nagyság s mégis emlékezni fognak reá a milliók ... Most felnövő gyermekek késő aggkorukban is emlékeznek majd reá, legendák fognak szólani róla... De a legszebb legendát, mi amerikai magyarok szövögethetjük a neve körül: — Egyszer volt, hol nem volt egy Pintér Jóska nevű magyar fiú Detroitban, aki szegény szüleinek segített kenyeret keresni, aki bevándorlók gyermeke lévén is, úgy betalált ennek a nagyszerű országnak szive-közepébe s ez a jó ország olyan szívesen látta a bevándorlók gyermekét a szivében, hogy elmulatott és eljátszott vele s elhalmozta mindennel, amit csak adni képes.,, Olyan jókedvű lett ez a Pintér Jóska és olyan hálás a jótéteményekért, hogy mindig tréfált, mindig mókázgatott, mindig csiklandozta a jóságos Uncle Sam szakállát... S egyre nőtt szeretetben és vigságban, mig végül már nem lehetett sem jókedvübb, sem ragaszkodóbb Amerikához s ekkor szépen elaludt s nem is kelt fel többet... Mese ez gyerekek, de ti künn az életben, folytathatjátok a mesét azzal, hogy úgy szolgáljátok s úgy szeretitek Uncle Sam népéi, mintahogy a szegény magyar Pintér család gyermeke szerette, akiből Amerika dédelgetett Joe Pennerje lett... Még a mennyország is derűsebb lesz attól, hogy ő most odaköltözött.., (Am. Magyar Népszava) Asthma Mucus Coughing, Gasping Thanks to a Doctor's prescription called Mendaco, thousands now palliate terrible recurring attacks oi choking, gasping, coughing, wheezing Bronchial Asthma by helping nature remove thick excess mucus. No dopes, no smokes, no Injections. Just tasteless, pleasant tablets. The rapid, delightful palliative action commonly helps nature bring welcome sleep—a “God-send." A printed guarantee wrapped around each package oi Mendaot* insures an immediate refund oi the full cost unless you are completely satisfied. You have everything to gain and nothing to lose under this positive money back guarantee so get Meadaoe f-----------druggist today for only 60c.
