Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-06-26 / 26. szám
1941 Junius 26 11 Ik Oktel Verhovayali Labia CHICAfiOI VERSENY KERÜLET 55-IK JUBILEUMI ESZTENDŐ LANAT FELVÉTELEK Közel négyezer magyar ünnepelt együtt Chicagóban. - Az ötvenötéves jubileum mindent elsöprő, hatalmas siker volt. - Az autók százai, autobusok végnélküli serege, villamosok öntötték a közönséget. - Művé szi nívójú műsor, pompás base ball mérkőzés, a szórakozások egész légiója az ünnepen NOVEMBER 30 VASÁRNAP A VERSENY VÉGE P I L NOVEMBER 30 VASÁRNAP A VERSENY VÉGE Hosszú hónapok, fáradtsággal teli munkáját hatalmas siker koronázta. Még az ég is kedvébe járt az ünneplő Verhovayaknak, ragyogó nap sütésben, az ünnephez méltó keretben folyt le Chicagóban minden idők legnagyobb sikerű magyar megmozdulása, a Verhovayak ötvenötéves jubileumi ünnepsége. A vasárnapi nagy napról lehetetlenség lapzártáig részletes jelentést Írni s éppen azért csak apró mozaikokból próbáljuk összerakni ezt a feledhetetlen, gyönyörű magyar ünnepet. Hiszen az más nem is lehetett. Verhovayak csinálták! A déli órákban lelkes magyar asszonyok egész serege készíti a pompás pörköltöt, laci pecsenyét. Az egyik megjegyzi, vájjon mi is lesz ezzel a rengeteg, előre be vásárolt, hússal? Délután 5 óra felé már minden elfogyott. Úgy kellett kétszer a városba beküldeni, hogy a sok ezer főnyi lelkes és éhes közönségnek jusson harapni való. A Waldorf Astoria főszakácsa nem szolgált fel izletesebb ennivalókat, mint amilyen élénkbe került Chicagóban. Délután kettő felé indult meg azután a közönség hatalmas áradata. A kocsik százai részére alig tudtak parkoló helyet találni, de a figyelmes rendezőség ezt a kérdést is nagyszerűen megoldotta. Csak néha volt torlódás, fennakadás s akkor a hangszóró hívta a kocsi gazdáját, hogy azt vigye tovább s ne képezzen forgalmi akadályt. A chicagói magyar rádió óra, melyet művészi műsoráért nem csak szeret, hanem kedvel is a közönség, Daragó József kpi elnökünket állította a mikrofon elé. A nagy hatású rádió beszéd nyomán, — amint azt egyik tagtársunk megjegyezte, •— még sűrűbb tömegekben érkezik a magyarság. Kezdetét veszi a base ball mérkőzés. Daragó Józsefet kérik meg a fiaink, hogy az első lapdát ő dobja el. Hatalmas taps kiséri a meccs kezdetét, mely a chicagói 96-ik fiók és a daytoni Verhovay csapata között folyt le. Sok százan figyelik fiaink küzdelmét. E sorok íróját kötelessége közben más helyre szólította s mire visszatért a pályára, a játéknak vége volt. Kunstadt tagtársunkat kérdezzük, hogy melyik csapat nyert. A válasz — a VERHOVAY. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a helybeli 96-ik fiók csapata lett a nyertes. A daytoni fiuk azonban nem bánják a veszteséget, azt mondják, olyan szives szeretettel fogadták és látták őket, hogy nem volt szivük a magyar vendégszeretetet azzal viszonozni, hogy el rakják a chicagóiak csapatát. Folyik nagy érdeklődés mellett a bingo az egyik helyen. Egy másik helyen a milwaukeei magyarok “hazai” borokat árulnak. Kapkodja is a közönség, persze amikor megvette, akkor látja, hogy “hazai” alatt Milwaukeeba valót értettek. De nem bánják a vevők, hiszen jó és nemes célra megy a jövedelem. Sok bámulója akad egy szép olajfestménynek, a “Hortobágyi Csikósnak.” Erre is fogynak a jegyek. Kiváncsiak vagyunk, ki nyerte meg a művészi képet? Bármelyik magyar otthonnak díszére válik. Százszámra állják körül a “bar”-okat. Ha ezer keze lenne mindegyik kiszolgálónak, akkor sem győznék a munkát. Türelmesen vár mindenki, amig a sor reá kerül. Sehol egy elégedetlen, panaszos hang, mindenkit áthat az ünnepi érzés és a nagyszerű hangulat. Nem tudjuk mennyi ital fogyott el — de örömmel állapítjuk meg, hogy még a késő esti órákban se hallottunk egyetlen egy hangos szót sem s nem láttunk részeg embert. Amikor ezen csodálkozásunkat fejeztük ki, Szalánczy igazgatónk megjegyezte: “Ne felejtsék el, hogy az itteni Verhovayak más fából vannak faragva,” azután halkan hozzátette, “no meg bírják is az italt.” A hatalmas hangszórók az emelvény köré gyűjtik a közönség egy részét. Két gyönyörű, csillagsávos lobogó díszíti a pódiumot. Kiszely Ica és Hatváry Károly állanak a mikrofon elé s velük együtt elénekli a közönség az amerikai és a magyar himnuszt, Szalánczy János igazgató szívből fakadt megnyitója után. Rohály Józsi magyar huszárnak öltözve, igazán csengő és értelmes hangon a következő szavakkal köszönti Daragó József elnökünket: Szeretett Elnök Ur! A nagy Verhovay család legfiatalabb nemzedéke nevében, őszinte szeretettel üdvözlöm Daragó elnök urat, a nagy Verhovay Család vezérét és szerető atyját. Mindnyájan azt kivánjuk, hogy a nagy és boldog jubileumi ünnepélyen érezze magát jól a mi szerény körünkben és legyen még sokáig a nagy Verhovay család szerető atyja. A mi gyermekszívünk őszin te igaz szeretettel van áthatva a Verhovay Egylet nagy elnöke iránt. És ezt a szeretetet mindenkor meg fogjuk őrizni és szivünk egész szeretetével kiáltunk fel Isten éltesse Daragó elnök urat! A pompás köszöntő után, gyönyörű rózsacsokrot nyújt át Daragó Józsefnénak a kis Józsi. Az igazán megkapó jelenetet hatalmas taps kiséri. A mű-sorszámokat Weiler György és Mr. Messer tagtársaink jelentették be s Daragó József igazán megkapó ünnepi beszéde után beszédet mondtak még Mr. Mulcahy, President, Board of Local Improvement, aki a polgármester üdvözletét tolmácsolta, Alderman Arthur Lindell, Nt. Dienes Barna, Baranyai Zoltán főkonzul, Dr. Prince József igazgató Dayton, O.-ból, Bartus János, Gyulay Sándor detroiti kerületi szervező. Bencze János kpi titkár és Révész Kálmán kpi számvevő, Csömör Mózes igazgató, Hernitz Lajos ellenőr, Bumbulucz József kér. szervező Dayton, O. és Tóth György chicagói szervező bemutatását lelkesen tapsolta a közönség. Külön ki kell emelnünk Kiszely Ica és Hatváry Károly szóló énekszámait. A közönség szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta a két magyar művészt. Ide kell jegyeznünk a két Andrin fiú köszöntőjét is, ifj. Andrin Antal kpi elnökünket a következőkkel köszöntötte: Kedves Daragó Bácsi! Kicsi létemre e szerencse nekem jutott, hogy mint kisfiú felköszöntsem a nagyot. A Verhovayaknak igen nagy a családja; és te vagy e családnak a nevelő atyja. Olyan -nagyon jó vagy te mihozzánk, mintha csak te lennél az édesapánk. Jóságod kiterjed árvára, özvegyre, senki e családban ne jusson Ínségre. Tisztviselőtársaiddal azon dolgozol, hogy minden Verhovaista éljen boldogul. Jóságod a sziveddel karöltve megy előre, embertársaid és egyletünk dicsőségére. A világ urai tanulhatnának tőled, ha a szív és ész egyesül, boldogság az élet. Én is büszkén mondom, Verhovaista vagyok! És szivemből köszöntelek, az Isten hozott! Andrin Béla pedig a jubiláló Verhovay Egyletről mondotta el a következőket: A Verhovay Egylet jubileumára Ötvenöt éve, egy kis magot elvetettek, kérges kezű, meleg szivü emberek. A kis magból terebélyes nagy fa lett, a szeretet centjeiből egy hatalmas Egylet lett. Kivánjuk szívből érjél meg több ötven évet. Az Egylet jelszava; megértés, szeretet, e kitűzött céltól soha el ne térjünk, igy lesz az életben áldás és békességünk, ma amikor az egész világ lángban áll. Tengeren túl dáridót ül a halál; nemzetek egymás ellen törnek önzőn, a sok könnyből, vérből lesz egy uj vízözön. Isten! Tovább hogy nézheted e bűnt, meddig tart még? Megváltod-e élétünk? Mi, akik összejöttünk e szeretet ünnepére könyörögjünk Istenhez, — legyen már béke! Mindkét Andrin gyerek magyar huszárkáplárnak öltözve bátran és szépen beszélt — igaz gyönyörűségére mindannyiunknak. Ének, illetve zeneszámokkal felléptek még: Seigh Lillian, ifj. Schuster István, Gyerkó Dénes ifj. Pompás magyar táncot lejtett az 503-ik fiók három diszmagyarba öltözött leánytagja. A műsor számok közben kattantak a kamarák, rengeteg felvétel készült az ünnepélyről. Sokan készítettek mozgófénykép felvételeket is. A táncteremben a “rab vallató” hőség dacára kora délutántól folyt a tánc, odakint pedig pompás cigányzene mellett szólt az édes-bus magyar nóta. A pittsburghi Bandi Miska szeme felragyogott, amikor e sorok Íróját felismerte, tudva, hogy mit kell a fülébe huzni. Még ma is rejtély, hogy került Bandi Miska Chicagóba? Rég nem látott barátok találtak egymásra. Fültanui voltunk egyik jelenetnek. Harminchat esztendő után most találkoztak először. Minek is Írjam, hogy milyen nagy volt az öröm és a boldogság. Próbáltuk összeszedni, hogy hány fiókunk volt képviselve ezen a jubileumi ünnepen. Nem állítjuk, hogy a listánk teljes, de azért itt adjuk a fiókok névsorát: 22, Whiting; 37, Chicago; 49, Aurora; 55, Hammond; 74, Chicago; 79, Gary; 96, Chicago; 127, Joliet; 130, East Chicago; 138, Gary; 164, Chicago; 229, Indiana Har-' bor; 275, Milwaukee; 278, Omaha, Nebraska; 342, Chicago; 371, Gary; 375, Chicago; 428, Milwaukee; 475, Milwaukee; 503, Chicago. Ifj. Dobos András igazgatónk ^zive nagyon fájhatott vasárnap. Levélben tudatta, hogy nem lehet jelen kerületének jubileumi ünnepén, mivel nem engedik munkájából. Megértéssel vettük tudomásul, tudva, hogy első a kenyér. Youngstownból Brogley Ferenc igazgatónk táviratilag küldötte köszöntését a jubiláló chicagóiaknak. A müsorszámok közepén egyszerre csak borulni kezd az ég s messziről látszik a villámok fénye. No jól nézünk ki, gondolom magamba, ha most itt a nyakunkba szakad az eső. A mellettem ülő, mintha csak gondolatomat olvasta volna el, odasúgja. “Ne féljen, itt nem fog esni. Ilyen szép Verhovay ünnepet nem ronthat el az Ur.” És bevált a jóslat, a zivatar elvonult messzire tőlünk. A chicagói ünnep olyan szép volt, hogy talán igaz
