Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-06-05 / 23. szám

14-fk Oldal 1941 Junius % Verhovayalc Lapja A C-vitamin-kutatás legújabb eredményei A C-vitamin ma már tár­salgási téma; vegyi és orvosi laboratóriumok elvontságá­ból átköltözött a szalonok és kávéházak sarkaiba, tudomá­nyos folyóiratok merev ha­sábjairól a népszerű iroda­lomba és maholnap regény­hős is lehet belőle. Miért ne? Az elvont fogalmak először idegen izüek, majd minden­naposakká válnak és végül megszemélyesítjük őket. Tu­dok egy apáról, akit ki-sfia igy fogad: Hoztál nekem C-vitamint? Mi annakidején cukorkát, csokoládét faggat­tunk ki a szülői zsebből: a korszerű gyermek már tudja, hogy vitamint kell ennie. A C-vitamin ma az egész-' ség-fanatikusok legfőbb bál­ványa. Rajta melengeti ne­hézkes tanait minden táplál­kozási ujitó, minden növény­evő szekta, minden szélsősé­ges élethosszabbitó irányzat. Fogyasztják tablettákban, gyümölcsökben és a minden­ható képzeletben. Kitárul előtte minden szív, hiszen életet igér és egészséget, sőt reklámja még boldogsággal is kecsegtet. Ezért nem árt egy kis fék a túlzott remé­nyeknek és egy kis kijóza­nító bölcseség a határtalan optimizmusnak. Ezt kapjuk a Deutsche Medizinische Wochenschrift legújabb szá­mában, Rietschel professzor j fejtegetéseiben. A C-VITAMIN 1 TÚLÉRTÉKELÉSE Az egészséges és beteg em­beren szerzett eddigi tapasz-j tálatok korántsem igazolták azokat a reményeket, ame­lyeket a C-vitamin felfede­zéséhez fűztek. Teljesen bi- j zonytalan még mindig, hogy ( miként hat a C-vitamin a szervezetben, hogy mennyi C-vitaminra van szükségünk, hogy készit-e az emberi és állati szervezet saját háztar­tásában is ilyen anyagot, stb. A nehézségek e kérdések megítélésében a tudományos részismeretek szaporodásával nőnek. Sohasem szabad el­felejteni ugyanis, hogy az élő szervezet nem kémiai lombik, hanem a vegykony­ha könnyen áttekinthető ki-l sérleti megszorításait messze túlhaladó, végtelenül bonyo­lult, teljes egészében mindig felfoghatatlan életáradat. Ezért a C-vitamin vegyi ki­­fürkészésének nagy diadalai ellenére is orvosi szempont ból még mindig a kezdet kez­detén tartunk a hires anyag elbírálásánál. Sajnos, a nép­szerű orvosi irodalom úgy tünteti fel a tényeket, mint­ha itt minden tisztán állana előttünk. Pedig csak most kezd a tudomány megbirkóz­ni a nehézségekkel. Kár, hogy a tudomány túlságosan népszerűsítette a C-vitamin­­problémát. Főszerep jutott ebben a vegyi iparnak, amely természetesen minél nagyobb piacot igyekezett teremteni az irodalomban sűrűn fel­bukkanó anyagnak. Pedig a tudománynak még hosszú, nagy körültekintéssel és ros­táló kritikával folytatott munkája szükséges ahhoz, hogy némileg is rendet te­remtsen a C-vitamin-elméle­­tek körül. De hát a tudo­mány ráér... TANULSÁGOK A SKORBUT KÖRÜL A C-vitamin hiányát jel­lemző klasszikus betegségnek mondják az eddigi tanítások a skorbutot, amely a mi ég­hajlatunk alatt rendkívül ritka. Alig van orvos, aki va­lódi skorbutot látott volna. Még a “gyermekkori Skor­but,” az úgynevezett Möller- Barlow-betegség sem gyako­ri. Az orvosi szakirodalom­ban ismertetett skorbut-ese­­tek egy jórésze téves kórisme következtében jogtalanul sze­repel. Mai tudományos ál­láspont szerint csak akkor beszélhetünk igazán skorbut­­ról, ha a vér C-vitamin-vizs­­gálata ezt a feltevést meg­erősíti. De valóban a C-vita­­minhiányon alapszik-e a skorbut? Rietschel tanár két egyént éheztetett részlege­sen, azaz száz, illetve száz­hatvan napon keresztül nem adott nekik C-vitamint: a kí­sérlet után a vérben aszkor­­binsavat kimutatni már nem lehetett és az egyének még­sem betegedtek meg skor­­butban! Újabb megfigyelá-SICK, NERVOUS-] PDAillfV“EYERY 9 blfANllI MONTH”; Then Read WHY Lydia E. Pinkham’s Vegetable Compound Is Real “Woman's Friend”! Some women suffer severe monthly pain (cramps, backache, headache) due to female functional disorders while other’s nerves tend to become upset and they get cross, restless and moody. So why not take Lydia E. Pinkham’e Vegetable Compound made especially to help tired, run-down, nervous wom­en to go smiling thru “difficult days/* Pinkham’s Compound contains no opi­ate* or habit-forming ingredients. It is made from nature's own beneficial roots and herbs — each with its own special purpose to HELP WOMEN. Famovft for over 60 years—Pinkham'a Compound is the best known and one of the most effective “woman’s” tonic» obtainable. Try it / sek és a régi esetek gondos tanulmányozása azt a benyo­mást keltik,-hogy a skorbut keletkezésében nem csupán a C-vitaminhiány a lényeges, hanem az egyoldalú, egyhan­gú táplálkozás általában. Kollath kutatásai szerint is nem annyira a C-vitamin a fontos, mint inkább az egyes tápanyagok kellő ará­nyának hiánya. Tehát súlyos éhezés, a fehérje és zsírok hiánya mellett inkább kelet­kezik skorbut, mint teljes értékű táplálkozás esetében, ha csak a C-vitamint kell nélkülözni. E vizsgálatok eredményeit támogatja az a tapasztalati tény is, hogy emberen nem sikerült C-vitamin-megvonás utján a skorbutot mestersé­gesen előidézni. De a hadtör­ténelem tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az ember C-vitaminszükséglete igen csekély. A világháború alatt a nyugati fronton egyetlen | skorbut-megbetegedés sem fordult elő. A legdöntőbb bizonyítékot a sarki utazók szolgáltatják, akik hónapokon, sőt éveken át csak húsból élnek és még­sem betegszenek meg skor­­butban, pedig a hús C-vita­­min-tartalma igen csekély. A kérdés tisztázása céljából Rietschel felvilágosításért fordult egyes neves sarkuta­zókhoz, akik egybehangzóan vallják, hogy a tiszta hus­­táplálék ellenére sem bete­gedett meg közülük senki skorbutban, sőt inkább skor­­butbeteget hússal gyógyítot­tak meg. Stefansson például annyira meg van győződve a tiszta hustáplálék magas ér­tékéről, hogy barátjával együtt négyszáz napos kisér- j letnek vetette alá magát a new yorki Du-Bois-klinikán. Mind a ketten egészségesek j maradtak (négyszáz napig kizárólag húson éltek!). Hozzá kell tenni ehhez, hogy nem “vitamingazdag” állati részeket (máj, stb.) fogyasztottak, hanem ellen­kezőleg, a vitaminban sze­gényebb húst. Hoygaard norvég fiziológus a következőket Írja: “A C-vi­­tamin-fogyasztás túlzott.” ő; maga a jeges Grönlandot át-1 utazva, 40 napon keresztül napi 13 mg vitamint fogyasz­tott és a nagy fáradalmak ellenére sem érzett bágyadt­­ságot, holott a mi meghatá­rozásaink szerint állítólag 50—60 milligramu C-vita­minra volna szükségünk. Minden uj tudományos fel­fedezésnek túlzás a sorsa. A szemernyi igazságból tan­rendszereket költünk. Az em­beri szellem hajlamos az ál­talánosításra. így van ez a már könyvtárakra rugó iro­dalmi C-vitaminnal is. Talál­tunk egy anyagot, amelynek-Jew». . LIFE IN THE ROARJkme kétségtelenül szerepe van az élő szervezetben — és már bálvánnyá propagáltuk, már az egész táplálkozástan ten­gelyévé tettük. Pedig úgy lát­szik, szerényebb sorsra szán­ta a bölcs, titokzatos Anya­­természet. (Magyar Neemzet.)--------------O-------------­IGY GYARMATOSÍTOTT EURÓPA 1885-ben az európai nagy­hatalmak elhatározták KÖ- zépafrika rendezését. Az egyezmény az összes nagy­hatalmak kereskedelmi jogát biztosította Afrikában, ennek ellenére mégis belga felügye­lők lepték el Afrika középső részét, a Kongó kincses vi­dékét. A belga felügyelők az embertelenség végeláthatat­lan sorát követték el. Egyre­­másra égették fel a békés néger fajokat. Ez az állapot 1908-ig tartott és ekkor II. Lipót belga király uj tervet ajánlott a nagyhatalmak fi­gyelmébe, melynek következ­tében a gyarmat fölötti ural­mat belga kezekbe adták. Ekkor Brüsszelben jelentke­zett a királynál egy Loowes nevű ember, aki azt az aján­latot tette II. Lipót belga ki­rálynak, hogy a Kongó gyar­matot fegyver nélkül meg­hódítja Belgium számára. Az uralkodó megbízást adott Loowesnek, aki három héttel ezután megjelent a Kongó egyik kikötőjében, hajóján egy szállítmány pálinkával. A gyanútlan II. Lipót jóhi­szeműségével visszaéltek azok a gyarmati felügyelők, akik csakugyan a rum se­gítségével hódították meg a roppant gyarmatot, de leg­alább 30,000 ember élete és örökös torzsalkodás árán. A gyarmatok megszerzéséért folyó évszázados küzdelem sohasem válogatott eszközei­ben. Anglia harca Indiáért majdnem kétszáz esztendőig tartott. Amikor az angol Ke­letindiai Társaság megkezd­te működését, szembe került a portugálokkal, később a franciákkal. Amikor a XVII. század közepén az angol­francia háború kitört, egy Clive Robert nevű kalandor került Indiába, aki Wellesley ezredes segítségével hallatlan kegyetlenkedéseket hajtott végre. Nem kevésbé humánus esz­közökkel szerezték meg a franciák Algírt is. A franciák 1809-ben szállták meg Al­gírt és tiz esztendőn keresz­tül véres harcokban próbál­ták megtörni a bennszülöt­tek ellenállását. Ez azonban nem sikerült: az algíri bej megőrizte hatalmát s nem volt hajlandó megfizetni a francia hódítók részéről kive­tett adót. 1817-ben azután megtörtént az algíri affér, amelynek következménye­ként a franciák birtokukba vették Északafrikát. Egy na­pon ugyanis az algíri fran­cia konzul kihallgatáson je­lent meg a bejnél. Máig sem lehet megállapítani, hogy felsőbb utasitásra-e, vagy magánkéz deményezésből, olyan kihívó magatartást ta­núsított Algír urával szem­ben, hogy a bej dühében a kezében lévő légycsapóval a konzul arcára sújtott. Ez az ütés a bej országába került. Hiába tiltakozott Európa, a sértett francia önérzet fel­vonultatta hadiflottáját 3 1819-ben véres harcok árán elfoglalták Algír városát. A francia csapatok olyan ke­gyetlenséggel törték le az arab ellenállást, hogy ez a kegyetlenség azóta is emlé­kezetes maradt az arabok körében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom