Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-03-20 / 12. szám

1941 Március 20. Verhovawk Labia 5-lk Oldal mSY FIGYELMET KÉRÜNK! Ne Felejtse El! JÓL JEGYEZZE MEG MAGANAK! ÉRTESÍTSE ÖSSZES JÓBARÁTAIT ÉS ISMERŐSEIT hogy a folyó évben, nagy egyesületünknek az ÖTVENÖTÖDIK JUBILEUMI ESZTENDEJÉBEN Cleveland, Detroit, Chicago és New York központokkal négy kerületben ORSZÁGOS VERSENYEKET RENDEZÜNK melyek 1941 november 30-ikáig fognak tartani. Ezeknek a versenyeknek feltételei és gyönyörű kész­pénzjutalmai önt minden bizonnyal érdekelni fog­ják, ha elolvassa a mai lapszámunkban a NÉGY VERSENYKERÜLETNEK HIRDETÉSEIT ÉS HÍRADÁSAIT Tegye ezt meg! Ne kergesse és el ne szalassza a sze­rencséjét! Ragadja meg most a kedvező alkalmat! LÉPJEN BE MÉG MA A VERSENYBE! A Ml ASSZONYAINK Különös sors az asszonyé... Nem külön sors, hanem közös, elválaszthatatlan a férjétől. Lehet a nőnek pá lyá,c, lehet jövedelmező foglalkozása, lehet fizetéses szép hivatása, — sorsa mégis a férfi. Boldog az a fiatal férfi, kinek bizonytalan csetlő-botló lépését szerető anya soká vigyázza, hogy aztán, annak idején, átadja őrizetét egy másik asszonynak. Egy fiatal­nak, az igazinak! Igen; mert a. férfi sorsa a nő s nőé a férfi. S ez a sorsviszonosság fennáll, mióta s mig ember él a földön. A mai uj idők a , nő részére azonban más teret is kijelölnek, hol éppen a sorsviszonosság elvénél fogva a férfiakkal együtt működve, szép célok elérése felé tö­rekednek. Legjobban érvényesül ma az az egyesület, melynek női tagjai is aktiv munkát fejtenek ki. Áll ez főként a magyar egyleteknél, melyeknek valóban nagyszerű mun­kásai a nők! Központi elnökünk nemrégiben éppen Detroitban mondotta, hogy ő is sokra értékeli az asszonyok munká­ját a Verliovay egyleti életben és azon lesz, hogy a mi asszonyainknak több alkalmat adjon a térhódításra az egyletben. S a mi asszonyaink ezt meg is érdemlik! Igen jól ‘írja Fáy Fisher Andor a Magyar Bányászlap egyik legutóbbi számában, hogy — “sajnos, a bevándor­lás teljes megszűnte szűkre szabta a magyar egyletek térhóditási területét. Uj mezőket nehezen találnak és igy a jelenlegi területen kell mennél nagyobb erővel dolgoz­­niok.” De gyönyörű munkájuknak meg is van az ered­ménye, fáradozásuknak a szép sikere. Éppen a mi Por­tánkra mutat rá Fáy Fisher, amikor megfigyelései alap­ján megírja, hogy pl. Clevelandon, az országszerte hires 14-ik és az East Side-i többi fiókok becsületét az 1940-es versenyünkben éppen Gál Imrémé, ez a derék, igazán fáradhatatlan asszony mentette meg. “Ha ő nem, nyer legalább a kisebb versenyjutalmak közül egyel, akkor bizony nem vitt volna el egyetlen egy tagszerzesi versenydijat sem a clevelandi Buckeye Road és vidéke, pedig ha valahol, ott valóban ezer számra élnek magyarjaink!” — Felsorolja South Bendet és az elmúlt két nagy Verliovay versenynek a nyerteseit. Mind­egyiknek a nevét ragyogó csillag gyanánt feltiizi a Ver­­hovay égboltozatra: Hornyák Mariska, Hernitz Lcjosné. Sáry József né, Tóth Jánosné, Tubicsak Györgyné, Pécsi lózsefné, Bálint Ferencné, Varga Ferencné, Lukács Ven­­delné, Nagy Józsefné, És igaza van Fáy Fishernek. A nagyszerű Verhovay nők minden elismerést megérdemlő munkát fejtenek ki társcdalmi életünkben is. Kedveitekké és otthonossá te­szik a szép Verhovay Otthonokat. Sütnek, főznek, gyűj­tenek, házalnak az egylet javára a mi asszonyaink, akik­ről mi mindenkor az elismerés legszebb hangján szok­tunk megemlékezni. “Minden erény önáldozcttal jár!” mondotta egyik koszorús költőnk. A mi asszonyaink szép erénye is sok önáldozattal jár, fáradozásuk megfizetve soha sincsen. Hogy ez a jövőben nálunk elő ne forduljon, most az egyszer olyan munka elvégzésére kérjük őket, melynél fáradozásuk meg is lesz jutalmazva. Kérjük lépjenek be ce idei versenyünkbe, melyet Egyesületünk még január elején megindított az ország négy versenyterületében: Clevelandban 35, Detroitban 25, Chicagóban 25 és New Yorkban 24 pompás készpénz juta­lom vár a mi asszonyainkra. Olvassák el ncgy figyelem­mel a versenyfeltételeket lapunk mai számában s meg­fognak győződni arról, hogy ilyen szép jutalmakért érdé mes dolgozni, érdemes fáradozni. A munka ezen a téren sokkal könnyebb, mint azt ők elgondolják, mert ha a testvér a testvért, rokon a rokont, barátnő a barátnőt és ismerős az ismerőst szólítja csupán, hogy gondoljon a jövőnek szomorú, de biztos eshetőségére s ugyan ekkor gondoljon önmagára és szeretteinek az akkor beállott helyzetére, gondoljon arra, hogy betegség vagy halál esetén jó ismerőseik nem maradhatnak úgy, mint az ég madarai a dermesztő téli hidegben betegség, vagy halál esetén. Ha mindezeket jól átgondolják, — hemar meg­győződnek arról, hogy a helyük itt van — minálunk! A mi asszonyainknak nem kell külön oktatás, ők már régen megtanulták azt, hogy mit jelent az élet- és baleset biztosítás, mit jelent a kölcsönös testvérsegitő szeretet s igy biztosak vagyunk abban, hogy a mi fel­hívásunk visszhangra fog találni, mert a mi asszonyaink részére most van a legclkalmasabb idő arra, hogy ver­senybe állva fejtsék ki szép munkásságukat és ők nyer­jék el az idei legszebb versenydijakat! felidézi Kossuth géniuszát is, aki éppen azért jött az Egye­sült Államokba, hogy ennek az országnak már akkor köz­ismert szabadságpártoló lel­­kületéhez apelláljon. Mi en­nek az országnak már az állampolgárai vagyunk, te­hát mi bátran haladhatunk Kossuth nyomdokain, mert nagyon jól Írja Dr. Vincze: “Én valahogy úgy érzem, hogy a felvilágositó munkát nem végezte el sem a világ­háború alatt, sem azutáh az amerikai magyarság. Sőt! — Engedtük, hogy a nagy Kossuth által teremtett ma­­gyar-rokonszenv elpárolog­jon s helyébe az ellensulyo­­zatlan cseh és egyéb nem­zetségi propaganda nyomán a saját élete és szabadsága mellett a nemzetségi életé­ért és szabadságáért is vér­ző magyarság az elnyomók képében került az amerikai hivatalos és nem hivatalos közvélemény elé.” A Nyilat­kozatunknak az elemzése végre — igen helyesen — annak a szilárd meggyőző­désnek ad kifejezést, hogy a Szövetségnek a megindított és bejelentett mozgalma tel­jesen összhangban van az Egyesült Államok külpoliti­kájával s igy hisszük és re­méljük Dr. Vinczével együtt, hogy azt a siker fogja ko­ronázni!-:o:­NEW JERSEY ÁLLAMBAN IS “HIVATALOS MAGYAR NAP LETT” MÁRCIUS 15. \ 1ALÁÍROM r / Dr. Vincze Károly perth amboyi ref. esperes fenti cí­mű cikkét beküldte hozzánk is az Amerikai Magyar Szö­vetség. Mi a cikket áttanul­mányoztuk és a Szövetség FÜGGETLENSÉGI NYILAT­KOZATÁNAK elemzését gyö­nyörű dolgozatnak tartjuk, mely tizenöt, teljesen teleirt gépírásos hosszú cikkben fejtegeti, hogy miért írja alá a nevezett nyilatkozatot? Cikkéből kiemeljük és mi is közzétesszük a lényeget, illetve annak a szomorú igaz­ságnak a kiemelését, hogy bizony azzal a befejezett ténnyel, hogy Magyarország is belépett a Tengelyhatal­mak sorába, Dr. Vincze és a Szövetség általános felfo­gása szerint, óhazánkat ket­tős veszély fenyegeti, MERT: “ha Anglia győz, ezt a fak­tumot arra használja fel, hogy Németországgal együtt és Németországért is verje, büntesse, nyomorítsa Ma­gyarországot is, amint azt az első világháború össze­omlása után megtette. Ha pedig Németország győz, ak­kor álmodni sem lehet a szó igaz értelmében “független Magyarország”-ról, csak va­lami névleges függetlenségü. gyarmatosított Magyaror­szágról.” Dr. Vincze cikkének ez a legkimagaslóbb pontja, mert ez a puszta tényállás világo­san bizonyítja, hogy egy Magyarországért, illetve Ma­gyarország függetlenségéért kiálló mozgalomra minden képen szükség van. Igen szépen megírja Dr. Vincze azt is, hogy Erdély történelmi missziója volt év­századokon át oltalmazni Magyarország függetlenségét és a magyar nép szabadsá gát Magyarországon kívülről, de vele és érte érző lélekkel. Most ez a feladat az ame­rikai megyarságra vár. Nagy történelmi isméről tesz tanúbizonyságot Dr. Vincze kitünően megírt cik­kében s brilliáns felvilágosi­tó munkát végzett, amidőn Megírtuk néhány héttel ezelőtt, hogy Ohio állam kor­mányzója Magyar Napnak deklarálta március idusát. E héten pedig az Amerikai Ma­gyar Szövetségnek átküldött közlése szerint ugyanaz meg­történt a Keleten is New Jersey államban. Charles Edison, az állam kormány­zója ugyanis proklamációt adott ki ilyen értelemben, kö­vetve az ohioi, a californiai és a virginiai kormányzó példáját. A proklamáció szö­vege magyar fordításban a következő: “A Kossuth Lajos vezetése alatt megvalósult magyar függetlenség évfordu­lója olyan esemény, mely minden szabadságszerető embert megihlet”. “Külön felhívom a New Jersey államban élő magyar származású amerikai polgá­rok figyelmét erre az évfor­dulóra. hogy az az üzenet, melyet Kossuth Lajos köve­tői hirdettek és gyakoroltak, ismét például szolgáljon ré­szükre”. “Ezért tehát én, Charles Edison, New Jersey állam kormányzója, március 15-ikét MAGYAR NAP-nak nyilvá­nítom és remélem, hogy e napot széles körben fogják I megünnepelni”. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom