Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1941-02-20 / 8. szám
1941 Február 20 7-ik Oldal Verhovavak Latja közlés végett lapunkhoz be j küldött, de idejét multa, i Hozzá különben is ismerős a Verhovayak Lapjának olvasói előtt mind az a körmönfont számítás és brutális viselkedés. amellyel azok a határok lettek erősítve, amelyek határoknak pedig meg nem maradhatnak. Magyarország határát maga a természet alakulása rajzolta meg és higyje meg nekem. hogy a lecsonkitoít országnak részein bárhol is hányják az elválasztó és védelmi árkokat, előbb-utóbb a Kárpátok övezik körül s a Duna folyása lesz a déli részek bekerítő vonala BÁRÁNDI PÉTER TAGTÁRSAMNAK. - Helytelenül világosították fel. mert a fióktisztviselőknek, vagy a kerületi szervezőknek nem kötelességük Önt arra figyelmeztetni, hogy Verhova) életbiztosítási kötvényét bővítse ki a “szükséges záradékkal’, mert ellenesetben balesetben történt elhalálozás alkalmával örökösei nem kapják meg az 1000 dollárt külön “double indemnity’’ címen. Mikor életbelépett minálunk a balesetbiztosítás, mi arról lapunk utján bőven informáltuk tagtársainkat. A Verhovayak Lapja számos esetben egyenes felhívást intézett tagtársainkhoz, hogy saját jól felfogott érdekükben éppen családjukra való tekintettel cselekedjék meg a “kibővítést’’ s uj Alapszabályaink is a balesetbizto sitást egész külön fejezetben (L. II. fejezet 33 és 34. sza kaszait!) ismertetik, tehát itt szó sem lehet mulasztásról. Elkésni sem késett el, mert hiszen a jelenre vonatkozólag világosan megmondja a 33-ik szakasz hogy az egylet balesetbiztosítási osztályába felvehető minden olyan tag. akinek életbiztosítási kötvénye érvényben van és 65-ik életévét még be nem töltötte. Elrendeli ugyanazon szakasz azt is, hogy a belesetbiztositási osztályba való felvétel a megfelelő felvételi irat kiállítása alapján történik. Tehát én csak azt tanácsolhatom, hogy Ön forduljon ezen irat kiállítása céljából fiókjának titkárához s az megadja a felvilágosítást. Életbiztosítási kötvénye érvényben van. még csak 59 éves s ha a feltételeknek megfelel, kérésének teljesítése elé semmi akadály sem gördülhet. INDIGESTION mar affect the Heart Oaa trapped inthe stomach or gullet may act like a hair-trigger on the heart. At the first sign of distress smart men and women depend on Bell-ans Tablets to set gas free. No laxative but made of the fastestacting^mediciné» known for acid indigestion. If th( FIRST DOSE doesn't prove Bell-ans better, return DwtiU» to iw and receive DOUBLE Money Back, 25c. Gróf Teleki Pál: “NEM LEHET EGY ORSZÁGOT ÍRÓASZTALOKTÓL VEZETNI’-’ Közvetlen karácsony előtt Magyarország első állandó jellegű népfőiskolájának első záróvizsgájára gyűlt össze Érden az ország 110 községének 125 hallgatója, hogy bizonyságot tegyen a magyar népben feszülő belső erőről, arról a rátermettségről és értelemről, amely előtt meg kell nyitni az előrehaladásnak, az érvényesülésnek öszszes kapuit Gróf Teleki Pá! miniszterelnök személyesen vett részt e vizsgáztatáson, egyben megragadta az alkalmat, hogy elmondja véleményét a magyar föld népére váró hivatásról és feladatokról. A magyar nemzet — mondotta a miniszterelnök — mindig két helyről erősödött meg nemzeti tragédiái után: a faluból és az egyházból. Ez volt az alapvető gondolt, amely végigvonult a beszédén, ezt kell megszívlelnie mindenkinek, mielőtt hozzányúlna az ország sorsának ntézéséhez. Egyház és falu. Ezúttal a falu, a magyar nép kérdése volt napirenden, ennek képviselői, a jövendő kialakítására hivatott fiatal nemzedéke állott a vizsgáztatók előtt. Hozzá intézte szavait gróf Teleki Pál, de münden társadalmi rétegnek ió emlékezetébe kell vésnie az itt megállapított igaz ságot. Az utóbbi időben szinte divatos dolog lett, irodalomban éppen úgy, mint politikai megnyilatkozásokban, a nép sorsával való foglalkozás. Egészséges korszellem ez, amely alól ma már egyetlen nemzet sem vonhatja ki magát. De kötelességünket fajtánkkal szemben nem akkor teljesítjük, ha megelégszünk szép szólamokkal, hangzatos kijelentésekkel, hanem csakugyan komoly munkával kezdünk ennek a népi rétegnek kiműveléséhez, alkalmassá tételéhez, hogy felkészülten állja meg helyét a reá váró feladatok közepett. Előbb fel kell őket vértezni tudással, ismeretekkel és tapasztalatokkal, mint ahogy a KALOT-nak ez a népfőiskolája teszi, ahol vezetőképző tanfolyam is létesült az uj magyar falu ujtipusu vezetőinek kitermelésére. Majd ha ezekből a tanfolyamokból kikerülnek az életbe a növendékek: gondot kell fordítani arra, hogy csakugyan legyen is szavuk és befolyásuk a magyar sors kiformálásában. Elsősorban pedig ott, ahol születtek: a magyar faluban. Ne jöjjön el a falvakból az emberek java, ne csődüljön a városokba, mert órájuk elsősorban is odahaza van szükség. A magyar falu népét nem abból a célból kell magasabb kultúrára nevelni, hogy a kiválasztott tehetségeket kiszakítsuk sajat környezetükből; hanem éppen ellenkezően belőlük kell megteremtem azt a falusi vezető réteget, amely azután ténylegesen is kezébe tudja venni az irányítást. Ez a munka eredményesen járulhat majd a társadalomiak ahhoz aTM egyetemes és átfogó ujjászer vezéséhez, amely egyike a legelső magyar feladatoknak Két hónap előtt nyilt meg a KÁLÓT érdi népfőiskolája. Az egyik tanfolyam a népikultura fejlesztésére és továbbadására képezte ki a fcüuvezetőket, a másik községi vezetőket képezett ki, a harmadik tanfolyam az agrár-kereskedelmi életre ta futották a rátermett legényeket. A tanfolyamok vasárnap tartották záróvizsgájukat. A magyar falu ünnepélyén résztvett és beszédet mondott gróf Teleki Pál miniszterelnök is. — Nincsenek társadalma osztályok — mondotta a miniszterelnök, — csak társa dalmi feladatok és kötelezettségek vannak. Oda kell eljutni, hogy a társadalom maga epitse ki szükségletei nek szabályzatát, akkor a törvények egyszerűbbek lehetnek A társadalom maga irányítja akkor- az életet és nem kell annyi paragrafus csak általános irányelvek kellenek, amelyek a munkát szabályozzák. A hivatásrendi munka nem más, mint a magyar társadalom szervezése. Nem lehet egy országot íróasztaloktól vezetni. Bürokráciákat csinálhatunk, de az sohasem lesz jó, ha nem áll mögötte a megszervezett társadalom, össze kell fognunk, Soprontól Csikig, magyarok és más nemzetiségűek, akik Szent István birodalmát építjük. — Erős hadsereget kellett teremtenünk. A szociális kérdéssel tehát várnunk kellett. Ez áldozatot jelent, de jobb már most készülnünk erre a nagy gazdasági és- szociális átalakulásra, megvalósítani ebből annyit, amennyit saját védelmünk kiépítésére ma csak megvalósíthatunk. Nincsenek kis nemzetek, csak kishitű nemzetek, nincsenek kis, csak kishitű emberek. Gazdaságilag gyenge nemzet szociális munkát végezni képtelen, szociálisan nem gondolkodó nemzet viszont sohasem tudott erős gazdasági rendet kiépíteni. — Annyi ember csődül ma a városba ez ma általános európai betegség. De rá kell ébrednünk, hogy a falut t.errj hagyhatjuk el. Különösen ne csődüljön a városokba a falu szine-java, mert a nemzet mindig két erőből fog élni: a faluból és az egyházból. EGY KÓSZA HTT? MELY MEGERŐSÍTÉSRE VÁR Az alattomos emberölést ek, vagy akár a nyilt itéletvegrehajtásnak mindig kedvelt eszköze volt a méreg Sckratesnek a megalázó más nalálnem helyett méregpoharat nyújtottak, a Borgiák titkos mérgezésekkel tették el láb alól a nekik nem tét szőkét és igy /tovább. S mikor az “igy tovább”-hoz érünk, megdöbbenve olvassuk az egyik magyar hetilapunkban hegy a magyar külügyminisztert, néhai Csáky Istvánt is valószínűleg zz “ősrégi, ' kedvelt eszközzel” tették el láb alól. Lehet, hogy a hir csak háborús kacsa és valami borzalmaktól fel ’sigázott agy szüleménye, de jellemzi a mai álla pofokat és háborús elgondolásokat, miért is közzétesszük azt mi is szószerinti CSÁKYT MEGMÉRGEZTÉK? Ma még nem lehet eldönteni, hogy mende-mondáról. legendáról, vagy pedig borzalmas politikai bűntényről van-e szó? A megdöbbentő csak az, hogy ez a “legenda” még újságírók, sőt egyetemi tanárok között is el van már terjedve. Egy előkelő magyar személyiség még nyilvános nagyobb gyülekezet előtt is kifejezést adott ennek a gyanújának, még pedig úgy, hogy ő azt a maga részéről már ténynek fogadta el. “Vájjon nem megdöbbentő-e, — mondotta a szóban levő előkelő magyar személyiség, — hogy Csáky a gyors vonat étkező-kocsijában betegedett meg és Belgrádban már súlyos betegen érkezett meg?” “Már most, — folytatta az illető előkelő személyiség — ha tudjuk azt, hogy a belgrádi paktum csak a németeknek lehetett kellemetlen, mert a paktum ő ellenük irányult, akkor nem nehéz kitalálni, hogy gróf Csákyt csakis náci-ügynökök mérgezhették meg.. .” Mindezek ellen azonban a következő jogos és észszerű ellenvetéseket lehet tenni: Egyáltalán nincs bebizonyítva, hogy a rnagyar-jugoszláv barátság a németek ELLEN irányulna és hogy ez a németeknek nem tetszett volna. Sőt a legvalószinübb az, hogy olyan paktum, amely Hitler ellen irányulna és az ő jóváhagyását előre meg nem nyerte volna: egyáltalán létre sem jöhetett volna. Végül pedig mi értelme volna az egész mérgezési bün•énynek, ha a magyar-jugoszlav barátsági egyezmény mégis létrejött és érintetlenül érvényben marad Csáky halála ellenére is? Ha egyáltalán szándékos mérgezés történt, akkor százszor valószínűbb, hogy ezt a szeibek követték el. Egyrészt azért, mert a méreggel való “megoldás1 sokkal közelebb fekszik a Balkán lelkiségéhez, mint a németekéhez, másrészt pedig nem szabad elfelejteni, hogy az egyezmény létreiövése már hónapokkal ezelőtt heves ellenzésre talált a szerb vezetőemberek egy tekintélyes részénél ... Ennek még a szerb parlamentben is hangot adtak. sőt nyilvános utcai tüntetések is voltak ellene Belg’’ádban. A szerb tüntetések egyébiránt annak a látszatnak adnak kifejezést, hogy ez a raagyar-jugoszláv paktum tulajdonképen náeinyomásra és náci-érdekek miatt jött létre é. ezt szerb részről igyekeztek megakadályozni a saját módjuk szerint. Nagyon valószínű ugyanis, hogy a szerbek sokkal többet tudnak az “örök barátság” igazi céljáról, mint amennyit mit itt, Amerikában tudhatunk róla. Szomorú továbbá az, hogy az orvosok már csak akkor állapították meg, hogy Csáky súlyos betegségét mérgezés okozta, amikor gróf Csáky már menthetetlen /olt. A mérgezés ténye azonban most már kétségtelenül fennáll, csak az szorul még tisztázásra, hogy szándékos vagy véletlen mérgezés történt-e? És ha szándékosság esete forog fenn: kik követték el a mérgezést? ... Tényleg a nácik, vagy — ami sokkal valószínűbb — a szerbek? Egyelőre súlyos rejtéllyel állunk szemben, amely esetleg — mint annyi más hasonló — ez is örök rejtély marad! T
