Verhovayak Lapja, 1941. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1941-02-20 / 8. szám

tt-ik Oldal 1941 Február 20 ‘UerhovQyakJgpjQ Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n OFFICE OF PUBLICATION 8502 West Jefferson Ave Detroit, Michigan PUBLISHED WEEKLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOSEPH DARAGO, Főszerkesztő Editors: BENCZE JÁNOS és RÉVÉSZ KÁLMÁN, Szerkesztők Editor’s Office — Szerkesztőség: 345 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH. PA. All articles and changes of address should be sent to the 345 FOURTH AVE., PITTSBURGH. PA. VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTO ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 345 FOURTH AVE.. PITTSBURGH. PA KÜLDENDŐ SUBSCRIPTION RATES: Foreign Countries í 1.50 a year United States and Canada fj.00 a year Advertising Department (Hirdetési Iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER Bos 7. Woolsey Station Long Island City, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit Michigan, under the Act of March 3. 1879. A HÁBORÚ BRIT HÁTSÓ INDIÁRÓL, Singapore-ról, Indokináról és a távol kelet több alig ismert szigeteiről igen sokat írtak a múlt héten az amerikai világlapok, mert fontos jelek arra mutatnak, hogy a Távol-Keleten uj krízis fe­nyeget. A világ legnagyobb gumipiacai ott vannak s az angol flottabázis legfontosabb pontja Singapore is veszélyben forog. Singapore-ról a napokban a New York Times igen érdekes cikket irt. Ez az exotikus város egy angol tiszt előrelátásának köszönheti létezését. Sir Stamford Raffles volt az, aki felismerte az egy­kori mocsaras, rut maláj falucska döntően fontos hadá­szati helyzetét. Még 1819-ben Anglia nevében elfoglalta tehát és aztán végigjárta az anyaország illetékes minisz­tériumait s mindenütt azt hirdette, hogy ott fordul majd meg Anglia hatalma. “Aki e hely birtokában lesz, az ren­delkezik majd Kina és Japán felett, beleértve Sziámot és a Maláj félszigetet is!” És Anglia azonnal be is látta, hogy Raffles kitünően belelát a jövőbe. Ha valaki száz évvel ezelőtt azt merte volna jósolni, hogy annak az ismeretlen falucskának csak a megerősí­tésére 1936-ban háromszáz millió dollárt szavaz meg az angol kormány, — bizonyosan kacagtak volna rajta. A New York Times munkatársa nemrégiben Singa­­pore-ban járt s egy angol tiszt megfogta a karját és azt mondotta neki: “Nemde álomszerűén szép itt minden?” “Valóban az,” — felelte. “Hát nézzen jól körül, ez a hely a legna­gyobb paradoxon. EZ A POKOL PARADICSOMA!” És az angolnak igaza volt. Azon a tájon szinte magától kel életre a. kolera, a tífusz, a vérhas, a pestis. Az alattomos “termes”-ek — a hangyáknak ez a legfélelmetesebb fajtája — házakat omlasztanak porrá és erődítményeket sülyesztenek a föld alá. SINGAPORE egyrészt fontos kereskedelmi kikötő és szén­állomás, másrészt hatalmas modern vár. Amint a hajó á keskeny kikötőbejáraton keresztül befut a tulajdon­képpeni öbölbe, az ámuló utas mindenütt csak páncéllal védett ágyukat lát a romantikus pálmafák árnyékában. Ez azonban nem az igazi erőditmény, amiről most any­­nyit írnak az újságok. Az a hatalmas erőkészlet és a haditechnikának féltveőrzött csodája: az uj erőd, eldugott vidéken van. Ezek a hatalmas és láthatatlan várak meg­számlálhatatlan százmilliójába kerülnek az angol biroda­lomnak. óriási és teljesen modern hadihajókikötőket épí­tettek. Föld alá sülyesztett repülőhangárokban akár két­ezer hadirepülőgép számára is hely van. Nagy veszélyben van most Singapore és egész Indo- Kina. Washingtonból a Japánban, Kínában és Indokíná­ban tartózkodó amerikaiak újabb sürgős figyelmeztetést kaptak a múlt héten, hogy hagyják el Ázsiát. A helyzet kritikus. Japán újabb drasztikus követeléseket támasztott Holland Kelet-India ellen s ezek között szerepel katonai és tengerészeti bázisok átadása is. Japán katonai báziso­kat követel Indó-Kinától és Sziámtól is, mint “jutalmat” a két ország közti háborús konfliktus elsimításáért. Ter­mészetesen a legjobban fáj a foga Singapore-ért. Vágyál­mainak a legszebb helye az! A beérkezett jelentések szerint: Az összes távol-keleti vizeken levő holland hajókat kikötőkbe rendelték. Japán csatahajókból álló hatalmas hadiflottát koncentrál Haiphong, francia indo-kinai ki­kötő körül. A Singapore-tól 800 mértföldnyire fekvő Ban­kokba is japán hadihajók érkeztek. London és Washing­ton is úgy értesül, hogy Tokio készen áll azonnali lépést tenni délfelé, mihelyt Hitler újabb akciót kezd Európá­ban. A tavasz pedig egyre jobban közeledik s igy nagyon érthető a kormány intézkedése. POMPÁS VISSZHANGJA támadt a múlt héten Bethlen István, Magyarország volt minisztere ama nyilatko­zatának, melyben bátran kimondotta, hogy “BÁRKI NYERI IS MEG A HÁBORÚT, A VILÁGNAK VISSZA KELL TÉRNIE A DEMOKRÁCIÁHOZ!” Bethlen nemzet­közi tekintélye ma is nagy és éppen azért hat oly erővel mostani beszéde az amerikai közvéleményre is. “A logikával merőben ellenkezik annak feltételezése,” — mondotta Bethlen, — “hogy a németformáju diktatúra lesz Európa végleges politikai formája és berendezkedése. Az emberiség a demokrácia felé halad; arra kell, hogy haladjon, nem a régi degenerált alapokhoz, melyek belső zavarok, forrásai voltak, hanem az uj. tiszta demokrá­ciához, melyben kielégítő egyensúly lesz a népek legkü­lönbözőbb rétegei között.” “A háború kimenetelére való tekintet nélkül valami­lyen módon alkotmányos, demokratikus életet kell szer­­.vezni. A liberalizmus emberek százmillióit emelte maga­sabb életnívóra, mint azelőtt, vagy .azóta bármi is. Az elmúlt évszázad haladása nagyobb volt, mint az előző 1000 évé.” Mondanunk sem kell, hogy Amerika magyarsága előtt mily briliiáns hatása volt ezen nyilatkozatnak, melynek értékét nagyban emeli az, hogy Magyarország akarata ellenére csatlakozott a Berlin-Róma tengelyhez s Bethlen mégis oly nyíltan meg merte mondani, hogy rokonszen­vez a demokráciákkal! Nem lehetetlen, hogy sok ilyen és hasonló nyilatkozatot jogunk még hallani! MAGYAR-AMERIKA ARANYKÖNYVE Verhovayak Lapja______________ Az amerikai magyarság legrégibb napilapjának, a Szabadságnak jubileumi esz­tendeje ez az 1941 év. Fél­évszázadon át szolgálta ez a lap hatalmas amerikai ma­gyar családunkat — és aranyjubileuma alkalmából nem ajándékra vár, hanem ajándékot AD, mégpedig olyan ajándékot, mely egész Magyar-Amerikát megörökíti az utókor számára MAGYA­RUL ÉS ANGOLUL. Ennek a jubileumi eszten­dőnek a végén megjelenik MAGYAR-AMERIKA ARANY KÖNYVE, a Szabadság kia­dásában — és voltaképpen az amerikai magyarság szer­kesztésében. Ebben a könyv­ben ugyanis egy-egy fejezet­tel, egy-egy szellemi már­ványkővel járul mindenki a nagy mü megalkotásához: Magyar-Amerika hűséges és minden szépet megmutató tükrének kialakításához. Az országszerte ismert és minden amerikai magyar házban szeretettel látott Kő- RÖSFŐY JÁNOS, aki az adat gyűjtés nehéz és felelősség­­teljes munkáját elvállalta, tizenhárom hónapos amerikai magyar “felfedezőut” végez­tével alig pihent meg s már­is hozzálátott az uj, nagy feladat megoldásához. “Bol­dogan mondtam, hogy — igen, elvállalom!” jelentette ki. “íme megvalósulás előtt áll valamennyiünk álma ... Lesz egy hatalmas, nagysze­rű mü, angol és magyar nyelvben, melyben benne lesz egész Magyar-Amerika — és ezt a könyvet maga az ame­rikai magyarság fogja meg­írni. Lapjain csillogni fog az amerikai magyar múlt, jelen, erő, munka, élet. Külső for­mája olyan szépséges lesz, amilyenné csak a tisztessé­ges, lelkes magyar munka tenni tudja. A jubiláló lap félévszázados jeligéje, “MA­GYART A MAGYARNAK,” fog megtestesülni ebben a dí­szes kötetben. A legszebb, legmaradandóbb kinccsel fogjuk megajándékozni ma­gunkat és gyermekeinket!” Minden amerikai magyar telep kicsinye-nagyja helyet kap ebben a műben. Szere­tettel, megértéssel és a mun­ka nagy fontosságának tu­datában folyik az adatgyűj­tés; az amerikai magyarság ehhez hasonló alkalmat soha­sem kapott mindannak meg­örökítéséire, amit ipari, gaz­dasági, irodalmi, politikai, társadalmi és általában min­den téren elért. Ez a mü or­szág-világ elé tárja azt, hogy mivel járult az amerikai ma­. ESEMÉNYEK Y NAPTÁRA FEBRUÁR 21, PÉNTEK. — A 23- ik fiók, Pocahontas, Va. farsangi táncmulatsága az Opera House­­ban. FEBRUÁR 22, SZOMBAT. — A 192-ik fiók, Middletown, Ohio, mulatsága a K. of C. Hallban. FEBRUÁR 22, SZOMBAT. — A 83-ik fiók, New York, N. Y. football esapatátnak táncmulat­sága a Verhovay Otthonban. FEBRUÁR 23, VASÁRNAP. — A 349-ik fiók, Weirton. W. Va., nagyszabású táncmulatsága. FEBRUÁR 25, KEDD. — A 10-ik fiók, Barton, Ohio, farsangi tánc­­mulatsága a Dener Hallban. HARRISBURG, PA, — A 336-ik fiók minden héten kedden és csütörtökön este kártya-partyt és más szórakoztató játékokat ren­dez a Verhovay Otthonban. gyarság a fogadott haza épí­téséhez, megerősítéséhez. Megszólalnak a magyar te­lepek városainak, államainak polgármesterei és kormány­zói a mü lapjain; meglesz ez a könyv minden nagy könyv­tárban, iskolában, szellemi centrumban, hivatali köz­pontban. Rámutathatunk ön magunk, társadalmunk, ve­zetőink, gyermekeink és az elkövetkező generációk előtt: íme, ezt végeztük, ezt al­kottuk! Semmiféle megkülönbözte­tés nem szerepel itt. Az egy­szerű munkásember éppoly fontos alkotóeleme orszá­gunknak és a mi amerikai­magyar birodalmunknak, mint az, aki megszokta az ünnepeltetést. A vezető szem­pont az, hogy mindenki, aki a maga munkás életével hasznos tagja a társadalom­nak, maradandóvá teheti a nevét ebben a könyvben. MAGYAR- AMERIKA ARANYKÓNYVE már készül. Kőrösfőy János és sok meg­bízottja a Szabadság nevé­ben készséggel keresi fel a magyar telepek lakóit. Min­den felvilágosítást megad; a Szabadság szerkesztősége ter­mészetesen örömmel szolgál közvetlenül is információk­kal. Az ötvenéves jubileu­mon a félévszázados múlt arra kötelez, hogy az eddigi évtizedek munkájára méltó korona kerüljön; ezt képezi az ARANYKÖNYV, ötszáz, vagy több oldalon, a legdí­szesebb köntösben, —- vala­mennyiünk legnagyobb kin­csével: Magyar-Amerika min­den tevékeny tagjának ese­ményekben, értékben dúsgaz­dag életével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom