Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-08-08 / 32. szám
1940 Augusztus 8 5-ik Oldal Verhovayak Lapja ANYÁK ÉS NAGYANYÁK Vajmi kevés olyan korszakot mutat fel a civilizált világ, amely élesebben választott volna el két remzedéket, mint ez a mostani. Hiszen sohasem vette át az ifjú generáció az előd hagyományait azzal a merev konzervatizmussal, amely érthető volt a kultúra lassú és nehézkes fejlődése idején, amikor merészebb technikai újítások csak nagy ritkán módosították a megszokott életformákat, gazdasági rendszereket és társadalmi szokásokat. De a műveltségnek, főleg a technikai tudományoknak az a példátlan ütemű előhaladása, ami körülbelül a repülőgépekkel és a hangos filmekkel kezdődött, olyan alaposan felbolygatta a nagy tömeget és bennük az egyes ember életét, hogy ha az elmélkedés egy-egy csöndes percében visszagondolunk a tegnapra, már csak romokat és hozzájuk^ tapadó elmosódó emlékeinket találjuk. Borzalmas világban élünk most, de a háború, a népirtás, a testvérgyilkosság szennyes hullámai akármilyen magasra csapkodnak is, a meggyötört emberiség — csekély kivétellel — híven kitart magasabbrendü eszményei mellett... A huszadik század első évtizedei mély barázdát hasítottak nemzetek és fajok közé. De az ellentéteket nem lehet büntetlenül felidézni. A felzaklatott lelkek nyugtalansága behatolt a legszűkebb emberi életkörbe, a családba is is ellentéteket támasztott az idősebb és a fiatalabb generáció között. Két táborra szakadt a társadalom és beékelődött a megnemértés a családok idősebb és fiatalabb tagjai közé. S mivel a családi élet nagyobb hangsúlya az asszony ténykedéseire esik, a diszharmónia első jelei is a két női generáció egymáshoz való viszonyában mutatkoztak. Anya és leány közt ásta az uj korszellem a legmélyebb árkot és azuttal igazán nem lehetett túlzásnak mondani, ha “anyai mártiromság'’ről hallottunk panaszokat. A divatos nyegleségek, a mohó szórakozások, a könnyelmű életmód kicsapongásai ellen, az anyáknak kellett felvenni a harcot, aminthogy nekik kellett gondoskodni a megzavart háztartási egyensúly fenntartásáról is. Kettős gond őrlőmalmának kerekei közé került az anyai szív. És ehhez a gondhoz járult még sok esetben az a lelki harc is, amelyet a haladás sodrából kiesett nagyanyák provokáltak az élethez alkalmazkodni próbáló leányaik, az anyák ellen. Minden családban, ahol a három nemzedék: nagyanya, anya és leány egymás mellett él, számos érdekes tapasztalatra lehet szert tenni, állításaink helyességére vonatkozólag. A konzervatív nagyanyák, unosuntalan szemrehányást tesznek asszony-leányaiknak és a maguk múltjának bőségszarujából alig győzik kirázogatni a bölcs tanácsokat, nem gondolva arra, hogy az Idők bizony alaposan megváltoztak. Az anyák hasztalan igyekeznek jóindulatúan felvilágosítani az öreg szülőket, akik a női munkának csupán a háziértékével vannak tisztában és szinte dermedten állnak az élet uj talánya előtt, amely arra kényszeríti a nőt, hogy maga is vegye ki részét a család gazdasági ellátásának gondjaiból. A nagyanya valamikor el sem tudta képzelni, hogy a családanya hivatalba, irodába, műhelybe, gyárba járjon, hogy a férfi majdnem valamennyi hivatásában méltó versenytárs legyen. A nagyanya hozzá volt szokva, hogy a családi élet szigorúan kettéosztott legyen, vagyis hogy a külvilágban a férj, otthon pedig a feleség gondja legyen a család, a ház fenntartása. A nagyanya tehát sokkal szükebb működési térre volt szoritva s ehhez képest alakult az erkölcsi felfogása, a szellemisége, egész lelki világa. Ezért vblt a nagyanya romantikusebb hajlamú is. Hiszen az élet hullámverései alig érintették, azokról a küzdelmekről és nehézségekről amelyek a kenyérkereset körül tornyosulnak, legfeljebb csak a férje, vagy a felnőtt fia közléseiből volt tudomása. Misem érthetőbb tehát, hogy a nagyanya a maga csöndesebb és talán szebb múltjából leszűrt tanulságait siker nélkül alkalmazza a mai viharos és bonyodalmas életre: a leánya életére is. A régi anyák idejéből jóval több jutott aprólékos házimunkákra, családi vonatkozású dolgok alapos megbeszélésére és intézésére, mint a mai anyának, aki az élet magas hullámverései közt uj fogalmakkal, uj helyzetekkel, változott szokásokkal találja magát szemben és ha nem akar lemaradni a huszadik század robogó vonatjáről — vagy inkább a repülőgépjéről — gyorsan alkalmazkodnia kell, feledve az elhervadt divatokat, túlhaladt szokásokat és ha a lényegben nem is, de a formákban megváltozott társadalmi felfogást. A nagyanya derűs, nyugalmas családi légköre, — fájdalom, — a multté. a mai asszony idegein a kor minden áramlata elemi erővel száguld végig, állandó ébrenlétet és készenlétet követelve. A mai anya úgyszólván szakadatlanul ott áll az élet kegyetlen tűzvonalában s ezért több megértést, több kíméletet és több szeretetet igényel, mint a hasonlíthatatlanul könnyebb viszonyok között élő nagyanya. Vannak itt Amerikában fiatalos lelkű, rugalmas gondolkodású nagyanyák, akik kellő megértést mutatnak asszonysorba kerülő, anyákká lett leányaik iránt. Ezeket természetszerűen nagyobb szeretet és ragaszkodás veszi körül a hálás utódok részéről. Azok a nagyanyák, akik a múlt emlékein keseregnek, gyakran akaratuk ellenére a környezetüket is elkeserítik; pedig az asszonyi okosság nincs életkorhoz kötve. Az okosság első parancsa a családi életben; az alkalmazkodás. Ami aztán kölcsönbe megy. Mert az alkalmazkodó nagyanya a leányától és az unokáitól még több figyelmet és kedvességet kap cserébe.---------------o------------— Small radio receiving sets have been developed with built in, shielded loop antennas. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KERÜLETI SZERVEZŐI: I. MOLNÁR LAJOS, 23-59 26th Street, Astoria, L I,- N. Y. II. CHER FERENC, 300 William St., Trenton, N. J. III. CIBOLYA JÓZSEF, 426 Main St., Dickson, Pa. IV. CINCEL LAJOS, 1406 Mifflin Street, Homestead Pennsylvania. V. FÜLÖP JÁNOS, 240 Lang ley Ave, P. O. Box 6352, Pittsburgh, Pa. VI. KARL ALBERT, 8637 Buckeye Road, Cleveland, Ohio. VII. TAKÁCS MIKLÓS, 113 Hall Heights Ave, Youngstown, Ohio. Vili. SIMÓ MIHÁLY, South Liberty St., Alliance, Ohio. IX. ALBERTY LAJOS, Box 12, Sta. B., 416 N. Conover St., Dayton, Ohio. X. GYULAY SÁNDOR, 2449 So. Liddesdale Ave., Detroit, Mich. XI. TÓTH GYÖRGY, 1436 Sunnymede Avenue, South Bend, Ind. XII. GYŐRFFY LÓRÁNT, 9255 Cottage Grove Ave., Chicago, III. A NAGY NAP — AUGUSZTUS 11 LESZ A Detroitban és környékén lakó gyermekeknek nagy napja augusztus 11-ike, vasárnap lesz, mert ekkor tartják az öreg Amerikas Magyarok farmján a nagy Verhovay Gyermek Majálist. öt nyári magyar iskolát tartott fent Detroitban az idén a Verhovay és az iskolát hallgató gyerekek megjutalmazására tartják a jó Verhovay lelkek ezt a nagy majálist. Ingyen viszik ki a detroiti Verhovay Otthon elől a majálisra a gyermekeket, ingyen hozzák oda vissza és meg is vendégelik őket. Berky és Deák zenekara muzsikál majd és mozgófónyképeket vesznek fel a majálison jelenlévő gyermekek és felnőttekről. Nem kell Verhovay tagnak lenni ahhoz, hogy e gyermek majálison résztvegyen, sőt arra kérik, hogy mindenki hozza magával a gyermekeit is, akiket szintén megvendégelnek és bevesznek a nagy mozgó fényképbe. Az öreg Amerikás Magyarok farmjára a Telegraph Roadról jobbra kell fordulni az Eureka Roadra, amelyről viszont a James Daly Rd.-ra kell jobbra térni és azon figyelni a Verhovay Gyermek Majálist jelző táblára. Mindenkit szivesen látnak.--------------------o-------------------ELÁRULTA MAGÁT Egy lakásfosztogató a minap a bíróság elé került. Természetesen konokul tagad. Az a vád ellene, hogy éjjel beosont egy idegen lakásba és azt ki akarta fosztani. — Kérem, én nem oson-AZ IDEGENEK REGISZTRÁLÁSA AUGUSZTUS 27-ÉN KEZDŐDIK Earl G. Harrison, az Egyesült Államok Igazságügyminisztériumához tartozó Idegen Regisztrálási Hivatal igazgatója bejelentette, hogy a nem-polgárok regisztrálása és ujjlenyomatozása augusztus 27-én, kedden kezdődik és tart 1940 december 26-ig. E négy hónap tartama alatt az Egyesült Államokban lakó minden idegennek, aki 14-ik életévét elérte, regisztráltatnia és ujjlenyomatoztatnia kell magát. A 14 éven aluli gyermekeket a szülők, vagy gyámok regisztráltatják. Amint a gyermek elérte 14-ik évét, személyesen jelentkezik regisztrálás és ujjlenyomatozás céljából. A regisztrálás elmulasztását az Idegen Regisztrálás Törvénye értelmében 1000 dollár pénzbírsággal és hat havi bebörtönzéssel sulythatják. A regisztrálás valamennyi első és második osztályú postahivatalban történik, vagy a megye székhelyén található postahivatalban, tekintet nélkül, hogy az milyen osztályú. Két héten belül a postahivatalokban beszerezhetők a minta-űrlapok, amelyek felsorolják a kérdéseket és részletes utasításokat. Ajánlatos, hogy mindenki szerezzen be ilyen minta-ivet, akinek regisztrálnia kell, hogy a válaszokat beírhassa magának. “Ha a mintaivet regisztrálás előtt kitöltjük,” mondotta Hamson igazgató, “úgy a regisztrálást megkönnyitjük az idegennek és a kormánynak is.” Mr. Harrison hangsúlyozta, hogy úgy a mintaiv, mint a regisztrálás és ujjlenyomatozás teljesen díjtalan. “Máris kaptunk jelentéseket,” mondotta Mr. Harrison, “hogy a regisztrálással kapcsolatban pénzt akarnak egyesek kicsikarni az idegenektől.” “Egyelőre a csalás abból áll, hogy bizonyos egyének díjazás ellenében felajánlják az idegen ujjlenyomatozását. Nos, elsősorban, csakis olyan ujjlenyomatozást fogadunk el hivatalosan, amelyet a postahivatal végez a regisztrálás idejében. Másodsorban, nem szabad és nem is fognak e szolgálatért dijat felszámítani. Azonkívül a regisztrálás még nem vette kezdetét és csak augusztus 27-én kezdődik hivatalosan. Figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy ne üljenek fel eféle csalásnak.” “Hadd hangsúlyozzam ki ezúttal,” mondotta Mr. Harrison, “hogy a regisztrálás és ujjlenyomatozás nem vet senkire sem árnyékot. Minden esztendőben a polgárok ezrei önként jelentkeznek ujjlenyomatozásra. Az Egyesült Államok Hadserege és Tengerészete valamennyi tagja ujjlenyomatot nyert, valamint számos kormányhivatalnok is. Az ujjlenyomat az egyetlen biztos formája a személyazonosság igazolásának és ezért fogadta el ezt a módszert a Kormány a regisztrálással kapcsolatban is. Az Idegen Regisztrálás törvényét azért hozták, hogy az Egyesült Államok megállapíthassa, hogy pontosan hány idegen él az országban, kik azok és hol laknak. A regisztrálás és ujjlenyomatozás nem fog sérelmet okozni a törvény tisztelő idegennek. Az összes jegyzeteket titokban fogják tartani és őrizni és nem adják ki senkinek, kivéve azokat, akik ehez az Egyesült Államok Attorney General-je hozzájárulásával bírnak.” “Amikor az elnök a törvényt aláírásával szentesítette, kijelentette: ... A regisztrálás nem jelent megbélyegzést vagy ellenséges érzést azokkal szemben, akik nem polgárai az Egyesült Államoknak, de ennek dacára lojálisak az országgal és annak intézményeivel szemben. Az idevándorló idegenek legnagyobb része azért jött ide, mert hittek az amerikai demokrácia eszményeiben és ennél fogva megilleti őket teljes joggal a törvény védelme.” Mr. Harrison ugyancsak idézett Francis Biddle Solicitor General közelmúltban tartott rádió beszédéből is, aki ezt mondotta: “Emlékezzünk rá, hogy minden amerikai valamikor bevándorló volt. Amerikát sok ország géniusza, sok faj ősi aspirációja építette fel. Sajnos vannak olyan idegenek is, akik nem lojálisak Amerikával szemben, akik a mi életmódunkat nem akarják magukévá tenni és akik a szólás és sajtószabadságot egyenetlenség szitására és lázadásra igyekeznek felhasználni. Az üyen egyének működését igyekezünk megakadályozni, de ügyelni fogunk egyben arra is, hogy néhány egyén ilyen magatartása miatt a lojális amerikai idegeneket ne érhesse igaztalan támadás. A regisztrálás védelmet fog nyújtani nekik.” tam be sehová, — védekezik a vádlott. — Hát akkor miért vetette le a cipőjét? — kérdi a biró. — Mert azt hallottam, hogy a lakásban egy nagybeteg van...
