Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-08-01 / 31. szám

1940 Augusztus 1. Ilik Oldal Verhovayak Lapja A DETROITI VERHOVAYAK feltűnést keltő szép megmozdulása Detroit magyarsága őszin­te örömmel és az elismerés legszebb hangján emlékezik meg a legújabb Verhovay megmozdulásról, mely nagy feltűnést keltett városszerte. Megszokták ugyan már azt, hogy a detroiti Verhovayak mindig valami ujjal jönnek elő, de a meglepetés ebben az évben mégis szokatlan nagy volt. Ebben az évben u. i. Det­roit nyári magyar iskolát kapott a Verhovaytól. Az is­kolában használandó a-bé-cés könyvet is Egyesületünk Írat­ta meg és adta ki a gyerme­kek részére s hogy a tanulási kedv még nagyobb legyen, szép ceruzákkal is megaján­dékozta a tanulókat. Sőt, hogy az iskolás gyermekek öröme teljes legyen, közzé­­tesszük e helyen a kellemes hirt: AUGUSZTUS 11-ÉN, VASÁRNAP gyermek majálist rendezünk az öreg Amerikások Farm­ján, a szivünk előtt annyira kedves Verhovay Ifjúságunk részére. Ezer és ezer gyermek lesz ez alkalommal a Verhovayak vendége és ebből a páratlan látványosságból bizonyára minden felnőtt is kiveszi a maga részét! Nem is hisszük, hogy lesz Detroitban és kör­nyékén olyan magyar gyer­mek, aki távol marad arról a szép majálisunkról, me­lyen minden szeretet a gyer­mekek felé fog sugározni. És ha már a gyermekek ott lesznek, elmaradhatnak-e a szülők? Nem, ők elmaradha­­tatlanok s a rokonokkal, a jó barátokkal, a jó ismerő­sökkel mind ott lesznek, hogy gyönyörködhessenek a gyennekek örömében, boldog­ságában. Arra kérünk tehát mindenkit, aki szereti a gyer­mekeket, hogy legyenek ott feltétlenül augusztus 11-én az öreg Amerikások Farm­ján. Tagtársi tisztelettel a Rendező Bizottság.-----------------_o-------------------­SCRANTON, PA. 174-ik fiók AUGUSZTUS 4-IKÉN, va­sárnap lesz megtartva ren­des havi gyűlése a Szent István r. k. templom hall­ban a Clairview Streeten délután 2 órai kezdettel. Felkérem tagtársaimat, hogy ezen a gyűlésen okvetlenül megjelenni szivesked jenek, mert igen fontos ügyeket s közöttük a mcadooi Ver­hovay Nappal kapcsolatos intézkedéseket is meg kell beszélnünk. Ez a Magyar Nap augusztus 18-ikán lesz. Tagtársi tisztelettel: RÁCZ ANTAL, titkár.--------------------O-------------------­A LOGANI VERHOVAY NAP A logani 350 és 248-ik Ver­hovay fiókok AUGUSZTUS 18-ÁN, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel közös VERHO­VAY NAPOT rendeznek Paul Zsigmond farmján, a Huntington felé vezető utón, 8 mile-nyira Logantól. E nagy pikniken az összes gyermekek, akik ott meg fog nak jelenni, a két fiók ven­dégei lesznek. Kellemesen el szórakozhatnak és ingyen en­ni és innivalót kapnak. Kérjük a környékbeli ma­gyarságot, hogy jelenjenek meg ezen a Verhovay napon tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a Verhov*- Segély Egyletnek vagy sem és fel­kérjük arra is, hogy hozza el a más nemzetiségű isme­rőseit is. Gyermekeket, szü­lőket egyaránt, hogy ez egy­szer mindnyájan együtt le­hessünk és ismerjük meg gyermekeinket, a gyermekek pedig egymást. így aztán so­káig örömmel fognak vissza­gondolni a Verhovay Napra. A zenét a közkedvelt Veres Testvérek fogják szolgáltat­ni, akik szintén Verhovay ta­gok, a kis Ágnes pedig szebb­nél szebb óhazai uj magyar dalokkal fogja szórakoztatni a közönséget. Felnőttek ré­szére szintén kitűnő ételek és hüsitő italokról gondos­kodva lesz. Belépő jegy férfiaknak 35 cent, nőknek és 12 éven fe­lüli gyermekeknek 25 cent. Tagtársi tisztelettel a Rendezőség. NEWS FACTS h,m m GALVESTON TEX« a womans club here ORDERED A LECTURER OUT OF TOWN BECAUSE HE LECTURED ON THE DOMINATION OF MAN- HE CLAIMED THAT THE WOMANS PUCE WAS IN THE HOME, AND THAT THEY SHOULD NOT MEDDLE IN POLITICS/ 120 MAGYAROK CSILLAGA körül, keresztény tornyok... Dárdahegyek: aki nekik­­megy, véres rongyként foszlik le róluk... S nincs imád­ság, ami apádat megtarthatná! ... Mi nem kellettünk Krisztusnak, csak te ... S téged neki adtunk ... Mert Krisztus törvénye nem a legidősebbet, hanem a legal­kalmasabbat rendeli! A tisztát. A magával gyötrődőt. Aki azért született, hogy beoltsa a bárány vérét a tig­risbe. Sóvárgó lelket a boldog állatba. Ezért adja Krisz­tus neked a hatalmat, néped felett... Másnap megérkezett a várba a két testvér: Hunt és Pázmán urak, a birtokukról. Marcona nagy svábok, veres szakállukban, sörényükben már fakuló szálakkal. A Nagyur várta őket fegyveres házában. Ott volt a Nagyasszony is. Radla ur irószerszámokkal piszmogott egy asztalnál. Vecelin és Deodátó az ablaknál állottak. István apja heverőágya mellett. Lent az udvaron lovasküldöncök vártak a parancsra. A Nagyur a svábokra püiantott, kérdő szemmel. Hunt ur jelentett s Pázmán ur fejével bólintott hozzá: — Megjöttek, Nagyuram. Tegnap érkeztek, a Du­nán. Kétszáz láncingesünk van, kettőnknek. A Nagyur lehunyta szemét, tudomásul. — A Vecelin gróf százhúsz, — mondta Radla ur, egy hártyára pillantva. Aba ur ötszáz kabar ijjászt je­lentett. Csanád ur négy rótával jő. Bicske, Kurszán, Baracs, Ákos, Szalók uraké egyenként ötven legény s a vezetékek. Ajtony úrtól még nincs hírünk. A Nagyur felpillantott. A Nagyasszony szemébe. Sarolt csendesen mondta: — Jőni fog. Székelyeket hoz, meg marosvári feke­téket. Legalább háromszáz lesz, biztos. — Ezerötszáz eddig, — mormogta a Nagyur. — S itt? — Hétszázat számolt ma reggel a várnagy, aki kész, — bökte ujját Radla ur a hártyára. — Elég. Beszélj, gróf. — Az udvarbiróval kijelöltem a szállásokat, — MAGYAROK CSILLAGA 117 István a fejét rázta: — Ártatlan, mint a gyermek s hü, mint az árnyék. Csodamód tanult hozzá a fegyverhez, napok alatt. Ret­tentő erő van a testében és nem ismer félelmet Ilyet csak a magyar föld terem, anyám. S lásd, milyen becsü­let van benne: harcban akar megvívni egy tiszttel, a szeretőjéért. Néhány szóval elrribndta Dőli történetét. — Mintha nem is pór volna — mosolyodott el Sa­rolt. — De az s én örülök rajta, anyám... A sikság, a föld népe vele izent nekem először. Sohase látott ez engem s együgyü szive van, amüyent csak a szabad föld adhat a gyermekének. S ez a szív megsúgta neki. hogy ki vagyok. — Ezért vetted magadhoz? — Ezért. Ezer és ezer lelket jelent nekem. Akik rám várnak s majd felismernek. Talán.. A Nagyasszony leült a kőre s maga mellé intette Istvánt. Hallgatott egy darabig. Szivszoritó csend lett, mintha minden élet elszállt volna a földről. Bizonyára minden bogár érezte a rettenetes asszony jelenlétét s egy tücsök se merte összeverni a szárnyait, hogy táncra csábítsa a fűszálak tetején busán üldögélő tündéreket. A fogyó hold is úgy vitorlázott az égen, mint halott utasok hajója, melyet holt kormányos vezet lakatlan kikötőbe. — Vártál valakit? — szólalt meg egyszerre a Nagy­asszony. — Senkim sincs, anyám! .. Egyedül vagyok. A rab­szolga egy rableánnyal elfelejtheti a nap robotját. De én egyedül verekedem, magammal. Sarolt fia fejére tette kezét. Halkan mondta — így van jól Te nem vagy rabszolga. — Aztán felemelte a hangját: — Ma mindent megmondott apád. Most már tudod, miért volt minden úgy, ahogy volt s

Next

/
Oldalképek
Tartalom