Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-12-26 / 52. szám
TWO SECTIONS (Verhovay Journal) VOL. XXIII. ÉVFOLYAM 1940 DECEMBER 26. NO. 52. SZÁM SZILVESZTER VALAHOGY úgy jön, mintha manna és mintha csakugyan volna határa az időnek. Es mindnyájan megásunk egy pillanatra, hogy kezetfogjunk Szilveszter apóval. Csak egy szóra Bucsuzóra. És ez a pillanat kilép az időből, mint országúiból a határkő. Nem tartozik egyik mérföldhez sem, rém oszt, nem szoroz. Csak van. És mégis jobban észrevesszük, mint magát az utat. Már csak azért is, mert jelzőszám is van rajta. Ilyenféle: 1940. Vagy 1941. És volt már több is. Jaj, bizony több is. Nagyon sok. Egyikünknek 50, másikunknak 56, aztán 67, 70, 83. Némelyiknek már száz is. Édes Istenem, száz Szilveszter! És most is érkezik egy, most is elköszön egy tőlünk. Könnyes a szeme, rogyott a háta. kopott a bundája és kezében már a paktáska is, mert indul. Elmegy, hogy soha többé vissza ne térjen hozzánk, pedig de sok mindent visz el tőlünk a paktáskájában! Sok szép kis órát, nemcsak szomorúságot, bánatot. Mert akárhogy szidtuk is, amig itt volt, most, — hogy elmegy. — mégis megfájdul a szivünk. Mert igaz ám az, amit a költő énekel: A VOLT, az mindig kedves; A VOLT, az mindig teljes. A VOLT, az mindig szép, Mert múltak már a harcok És múlnak már az arcok Es minden a sirig lép . ■ . És van egy óra, amelyik soha nem áll meg. Talán azért nem, mert a legnagyobb Mester müve. Nem áll meg soha. csak jár, jár, jár. És mindenkinek van egy ilyen órája és mindegyik egy-egy száguldó bolygóra van felakasztva. Egyik a Marszon lóg. a másik a Jupiteren, harmadik a Merkuriuszon, van olyan is, amelyik a Vénuszon, Szaturnuszon, Plútón vagy Uránuszon kapaszkodik meg. Sőt magán a Földön is csüng egy ilyen óra, de jaj annak, akinek ez az órája! Ám nincs mit tépelödnünk ezen. A magunk idején. Szilveszteren vagy Ujesztendőn, “aki" mindig egy ilyen óra ingáján lendül közénk, aminthogy Szilveszter apó is mindig ily«i ingáról pottyan *a múltba. Legjobb, ha észre se vesszük az óra ketyegését. Azaz hogy: ha csak annyira vesszük észre, amennyire éppen muszáj vagy akarjuk. Mert azt a bizonyos mozdulatlan pillanatot mindyéijan akarjuk. Poharat ragadunk, — kipedri a bajszát, akinek van bajusza, — és mi is elmondjuk egymásnak ebben a “rádás minutumban”, hogy , — Adjon Isten minden jót, Verhovay testvér! De mozdul az óra mutató. Elmozdul a 12-től is és az óra ingáján már ott ül az Uj. Erről, róla azonban még ne beszéljünk, mert itt is igaz ám az, amit a költő énekel: A LESZ, az sose teljes; A LESZ mindig rejtelmes. A LESZ csak szép remény. Mert jönnek az uj harcok, és jönnek az uj arcok, s “ki tudja, mélyen” év. TARNÓCV ÁRPÁD, BOLDOG UJ ESZTENDŐT! A jövő szerdán letépjük az uj naptár első Íratlan lapját és elhajítjuk a légit . . . Tudjuk, — mert megtanított reá a kemény óesztendő, hogy a világ talán soha nem volt még ilyen tragikusan szétszakadozott, ilyen veszedelmes és engesztelhetetlen ellentétektől fütött, mint most, mikor a világháború Amerikára is rávetiti sötét, véres árnyékát. Forrponton bugyborékol az Idő boszorkány üstjében s nincs emberi elme e földön, mely kisüthetné, hogy mit hoz az Uj Esztendő?! Ne gondolkozzunk hát fölötte mi sem, hanem fogjunk össze, fogjuk meg erősen egymás kezét jó erősen Verhovay Testvéreink — s uj küzdelemre, uj erőfeszítésre, — megedzett bátorsággal lépjük át a kapu küszöbét . . . BÍZZUNK a szebb, a jobb verhovay JÖVŐBEN most is, mint elődeink a múltban már annyiszor megtették, mikor fehéren, mint ismeretlen hómező és nem mint egy lángoló vértenger terült el előttünk az UJ ÉV . . . Egyesületünk az 1941-ik esztendővel belép férfikora nyarának legszebb esztendejébe, az “55-BE!” BÜSZKÉN ELMONHATJUK, hogy ÖTVENÖT ESZTENDŐN ÁT nem hiába dolgoztunk, fáradoztunk és küzdöttünk sokszor minden erőnkkel a SZEBB, A JOBB VERHOVAY JÖVŐÉRT! . . . Egyesületünket a VERHOVAY AKARAT erőssé, naggyá és gazdaggá tette s most, hogy ránkköszönt az Uj Év, mi fogadalmat teszünk, hogy az ÖTVENÖTÖS JUBILEUMI ESZTENDŐBEN továbbépítjük majd a VERHOVAY VÁRAT és továbbfejlesztjük a VERHOVAY ÉLETET, hogy minden irányban, — elsősorban pedig taglétszámban és anyagiakban — felvirágozhasson Egyesületünk! Ebben a reményben köszöntjük most Tagtársainkat és e lap minden olvasóját — s kivánunk a VERHOVAY NAGY CSALÁD minden egyes tagjának BOLDOG UJ ESZTENDŐT! A Verhovay Segély Egylet, valamint Igazgatóságának és Központjának nevében: DARAGÓ JÓZSEF, központi elnök és az Igazgatóság elnöke ARI BÉLA igazgató-alelnök BROGLEY FERENC CSÖMÖR MÓZES, DOBOS ANDRÁS KUN BERTALAN LANG ISTVÁN SZALAY JÓZSEF igazgató-alelnök. MACKER GYULA DR. PRINCE JÓZSEF SIKET IMRE SZALANCZY JÓZSEF és VÍZI LAJOS az Igazgatóság rendes tagjai. BENCZE JÁNOS, központi titkár VARGA J. MIHÁLY, RÉVÉSZ KÁLMÁN^ központi pénztárnok. központi számvevá-______*
