Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-07-18 / 29. szám

ft-ik Oldal Verhovayali Lapja. 1940 Julius 18. V.W.V.WAWAW.V.W.V.VAVV.W.WAW.V/.W.V - CHICAGÓI HÍREK ^"mWaWWmVmVmVmWmVmVmWWmVmWWmVmVmWmVmVmVa már sikeresen kamatoztatott, A termeszek ősrégi társa­dalmat, a totális állam ősi mintaképe, az, amivel az em­ber ma öntudatosan kísérle­tezik, a termeszállamban ön­­tudatlanul alakult ki. A ter­meszegyén akaratát, szabad­ságát feladta. Kasztrendszer fejlődik ki a munkások, sza­porodók és a katonák rend­jével. A természet kísérlete volt ez az állam, mely azon­ban magasabb fejlődés útját nem egyengette. A természet tehát más utat választott, más formát, más szervezetet. A GERINCES ÁLLAT A gerinces állat volt az, amely legplasztikusabbnak bizonyult. Bölcsője a viz. Itt virágzik ki a halak gazdag, változatos családja. A hal uszonyából fejlődik ki a szá­razföldi állat végtagja. Ele­inte esetlen és nehéz moz­gású, amint azt a páncélos kétéltüeknél, az első négy­lábú, ötujju szárazföldi álla­toknál látjuk. A lélegző szervek, a szív, a légcső, a gége kifejlődik, átalakult, de alakulnak, változnak a ko­­ponyatest csontjai is. Azt látjuk, hogy a legcsekélyebb változás is jelentős a faj életében. A matematika tör­vénye tanítja, hogy végte­len kis mennyiségek véges mennyiségekké halmozódhat­nak. Az élőlények életében vannak végtelen kis válto­zások és ezek időtlen időkig halmozódva jelentős változá­sokra vezetnek. A szárazföldi gerinces szá­mára szűk lesz a mocsaras rét és az erdő; messzebbre merészkedik be a szárazföld belsejébe, végtagjai megerő­södnek és a kőszénkorban, amikor a szárazföld egyre nagyobb lesz, amikor uj hegység emelkedik ki: meg­jelenik a hüllő: A mai Észak Amerika területén elterülő szteppéken tűnik fel először az uj állatfaj, mely hamaro­san meghódítja a szárazföl­det, a vizet és a levegőt. To­jásokat rak a földbe, füg­getleníti magát a víztől. Gro­teszk, sokszor szörnyeteg alakja még ma is kisért az ember mondáiban. Kozmikus sugárzások, ta­lán a tengerek kiáradása, a hüllők alakjaiból is újat hoz ki. A természet régi vágya valósul meg, amikor a hüllő teste — a jurában — át­alakul, pikkelyeiből puha toll lesz és testét könnyű szárnyak emelek fel a tiszta, szabad levegőbe. Megszületik a madár. A madárnak a su­gárzásokkal, elektromos je­lenségekkel szemben tanúsí­tott érzékenysége egyedülál­ló helyet biztosit az élőlények között. De térjünk vissza: A perm-korszak eljegesedő világában a hüllők uj alakja bukkan fel: az emlős hüllő. Mirigyes, pikkelyes bőr védi testét a hideg ellen. Ez a bőr már előkészül arra, hogy átalakuljon az emlősök me­leg szőr takarójává. Nemsokára felragyog az er­dők mélyén a valódi emlősök melegtekintetü, értelmes sze­me. Még hüllők uralkodnak és a kis emlősök félve mene­külnek hatalmastestü ellen­ségeik elől. És mégis övék a jövő. Testükkel táplálják, vé­dik fiaikat. Az anya fogalma fenköltebb értelmezést nyer. A gyermek tanul tőle és em­lékezik. Az emlős anya cso­dálatosan kifejlődik és a nagyagy bonyolult tekervé­­nyeivel átveszi lassan az ural­mat. Mert a harmadkorban elkövetkezett a pillanat, ami­kor az emberi törzsfa bon­togatni kezdte ágait. A tudós következetességé­vel vezet a szerző az ember­­réválás lépcsőfokain. A holt aetü nyomán megelevenedik előttünk az ősember élete, feltárul lelki világa. És amint testének külső kialakulásánál a legkisebb porcocskának, csontnak formálása döntő fontosságú, úgy lelkének fej­lődése, kultúrájának szüle­tése összefügg testalkatával, a nyirkos barlanggal, hol életét leéli, küzdelmes vadá­szataival, a lassan kialakuló társas élettel. Indulata ad­ja szájára az első kiáltáso­kat, melyek majdan beszéd­dé tagozódnak. A természet remekművet alkot, amikor kiformálja az emberi testet, az emberi ar­cot. A tudós, akár a művész vagy a költő, megtalálja az isteni szikrát ebben az arc­ban. “Azt a titkos erőt, mely már a teremtés kezdetén se­rényen dolgozott, munkájá­ban minden csontocskát, por­­cikát felhasználva, rendezve ezt a hatalmas anyagot. Szé­pítve, javítva rajta, de min­dig bizonyos végzetszerüség­­gel, eltórithetetlenül, előre meghatározott tervszerűség­gel.” A lélek csodásán virágzik ki. Műremekek születnek, eszmék kristályosodnak ki, az ember önmagának és a természetnek megismerésére törekszik. És ez az a pont, ahol megtorpan. Érzékszervei nem úgy fogják fel a dolgo­kat, amilyenek azok a való­ságban. A fényben a szint és nem az elektromágneses sugárzást, a hangban a ze­nét és nem a rezgést érzékeli. Nem tud tovább alkalmaz­kodni környezetéhez, amit alkot, az független tőle, tes­tétől, lényétől és saját alko­tásai által pusztul el. Ismét bezárul egy kör. Az élet örö­kös törvénye beteljesedik. ÉS ÁGYUK DÖRÖGNEK Ágyuk dörögnek, halálos gáz árasztja el a virágos me­zőket, büszke városokat. Mind, mind az ember al­kotása. És mindent pusztu­lásra szánt. Hát ezért, ez a vég. Nem, Elkésett hírek az első north sidei Verhovay Napról. A nagy Verhovay köz­pontok, mint New York.. Det­roit és Cleveland városok mintájára Chicago North és West Sideja is megrendezte első Verhovay Napját junius hó elején a város legszebb és legnagyobb piknik he­lyén a Silver Leaf piknik Groveban. A nagy nap a 164 és 342 fiókok közös rendezésében folyt le és hogy annak óriási erkölcsi és anyagi sikere lett, az a két fiók tagsága közötti megértés javára íran­dó, no meg arra, hogy az előkészítő munkában részt vett nemcsak a két fiók tisztikara, de maga az össz­­tagság is. Hideg és esős szombati nap után még borusabb va­sárnapra ébredt fel Chicago magyarsága az első Ver­hovay Napon. A 342-ik fiók elnöke Lachman Antal ag­gódó szemekkel nézte a meg­rendelt áruk nagy csomag­jait, nemugy azonban a 164. fiók elnöke Iróczky József, aki erősen hirdette, hogy délre ki fog sütni a nap. És úgyis lett. Eltűntek dél felé a felhők és úgy dél­utáni 5 óra felé már 1000 vendége volt a Verhovay gárdának. És az öreg Tóni, a 342-ik fiók elnöke már szé­les mosollyal járta be a grove-ot, elfelejtve a reggeli órák borús felhőit. A rendesen bejött vendé­gek száma 1000 körül volt. Vagy 300 lengyel vendég nem akarta Rák Ferenc és Balogi György tagtársainkat a bejárat őreit zavarni és mellék utakon jött be. Pa­nasz azért nem lehet elle­nük, mert ha jegyet nem is váltottak, de azért a hosszú bárt, ahol Kis bácsi és régi partnerei az öreg Kavajecz, Margly, Lachman István, ifjú Szépi Lajos, Sebestyén Mihály, Juhász Imre, Bag­­lady, Igyártó tagtársak dol­goztak, szorgalmasan láto­gatták. A west pullmani 96-ik fiók nagyszámú küldöttsége kü­lönösen a konyhát dicsérte, mely Kovács Istvánná és nem a vég. Az élet továbbra is élni fog, á könyv zárósza­vai vigaszt nyújtanak felénk. “Az uj élet mint régóta lap­pangó vulkán lávája fogja elönteni a Föld ábrázatát. A teremtő fejlődés műhelyében továbbra is folyik a munka. Mert csak az alak, a forma múlandó. Maga az élet foly­tonos. Nincsenek határai. Végtelen, mint az őstenger, minden élet szülőanyja.” Mrs. Margly alelnöknő veze­tése alatt dolgozott. Segítsé­gükre volt itt ifjú Szabó Gyuláné (a kis, de nagyon népszerű west sidei Mezei leány) és Mrs. Veszeszku, valamint a két krumpli pu­coló Sebestyén Mihály és Jó­zsef. Tinich tagtárs, a 96-ik fiók elnöke mentette ki a fiók elnökét, Szalánczy Já­nos, központi igazgatót, aki Győrffy Lóránt szervező tár­saságában hivatalos kikül­detésben Waukeganban járt és igy nem vehetett részt az összejövetelen. A vendégek között feltűnt az aurorai és elgini magyarság nagy rész­vétele és az az autó, mely az indiana harbori Verhovay tagokat hozta. A 37-ik fiók elnöke Biró tagtárs család­jával rándult ki és örömmel szemlélte a north és west sidei Verhovay gárda sikerét. A főrendezők Iróczky és Lachman elnökök voltak, kiknek Kovács István és Barna Lajos voltak a helyet­tesei. A legnehezebb mun­kát Feifár Vilmos pénztár­nok végezte, kinek uj Buick autója tele volt aprópénzzel, mikor éjfél táján hazament. Viga József a Verhovaysták hivatalos kenyér és süte­mény készítője, a chipseket árulta, Kovács János, Ribár Mihály, De Meid, Igyártó Árpád, Sütő István tagok segítségével. Feifár Vilmos­áé árulta a fagylaltot egész nap, mig a bingó sátorban Rák Ferencné, Iván József­­né, Molnár Lajosné, Fodor Lajosné és Kunstadt Ernőné segítettek a haszon elérésé­ben. A két Lajos már mint Fodor és Molnár jó kikiáltó­nak váltak be. Kunstadt Ernő a 164-ik fiók titkára, a mindenes szerepét vállalta, ó volt a 96-ik fiók tagjainak pincére. A rossz szájak azt mondták, hogy tippre dolgo­zott, pedig a vége az lett, hogy a 96-ik fiók egyik tag­jának adta 12 literes cow­boy kalapját “örök emlékül”. Helyszűke nem engedi meg felsorolni mindazok, a jó Verhovay tagok névsorát, kik az ünnepély sikerét elő­segítették. Nem lehet a fia­talok 1 a b d a-csapatát se agyondicsérni, mert megver­ték a nős emberek csapatát, pedig a két Lajos nagyon akarta a papucshősök győ­zelmét, de foglalkoznunk kell ifjú Iróczky Józseffel, a 164-ik fiók fiatal tagjával, aki a napját arra szentelte, hogy a 164-ik fiók gyermek­seregének egy részét fényké­pezte le. Ezt a fényképet egyidejűleg közzé tesszük. Ez volna tulajdonképpen az első north és wesi sidei Verhovay Nap története. Nem maradt el az erkölcsi és anyagi siker sem, mint azt a cikk bevezetése is je­lezte, de nem maradt el a tagszerzés se, mint azt hi­vatalos lapunkban megjelenő kimutatások is igazolnak. Kunstadt Ernő------------o------------EZER DOLLAR üti annak markát, aki tagszerzési versenyünk első nyertese lesz! Ha még nem jelentkezett a versenyzők so­rába — még ma Írjon s kö­zölje, hogy ön is részt óhajt venni versenyünkben. ORSZÁGOS magyar nap A VILÁGKIÁLLÍTÁSON Az amerikai magyarság körében nagyon sokan voltak, akik sajnálkozásuknak adtak kifejezést afelett, hogy 1939 folyamán nem volt magyar szereplés a Világkiállításon. E mulasztás pótlására az Amerikai Magyar Szövetség vezetésével augusztus 18-ikán dél­után országos “Magyar Nap”-ot fogunk tartani a Vi­lágkiállítás Igazgatóságának külön meghívására. Fel­kérem az összes magyar egyházakat, egyleteket és in­tézményeket, hogy szíveskedjenek lehetőleg legrövi­debb időn belül értesíteni, hogy miként óhajtanának szerepelni. Különösen a jelen válságos nemzetközi helyzetre való tekintettel fontos, hogy a magyar tehetséghez méltó műsort állítsunk össze, valamint az is, hogy az amerikai magyarság minden magyarlakta helyről nagy számban vegyen részt ezen a napon, amelyen fogadott hazánk elismerést akar adózni az amerikai magyarságnak. A magyar nyelvű újságokban majd részletes ter­vet fogunk közölni, addig is szíveskedjenek minden írásbeli közleményt az Amerikai Magyar Szövetség Központi Irodájához küldeni: DR. TIBOR KEREKES, Exec. Sec’y Am. Hungarian Federation 1726 Pennsylvania Avenue, N. W. Washington, D. C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom