Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-12-05 / 49. szám
8-ik Oldal 1940 December 5 Verhovciyak Lapja BAJ AZ, HA NEM TUDJA VALAKI MILYEN ÉRTÉKES DOLOGNAK VAN A BIRTOKÁBAN Irta: DARAGÓ JÓZSEF, az Amerikai Magyar Szövetség ügyvezető Bizottságának elnöke Parancsot kaptam, közös szükségünk hangjából kiáltót, hogy az amerikai magyarok elé álljak s önmagámból kiindulva, szót ejtsek arról a dologról, ami bennünket édes mindnyájunkat érdekel. Mindjárt fel kell azonban tennem ezt a kérdést: “Vájjon szabad-e következtetni az egyesről az összességre?” A lelki működésekkel ismerős tudomány a feltett kérdésre igy felel: lehet. Erre a kijelentésre támaszkodva úgy veszem tehát, amint velem történt, hogy az amerikai magyarok sziveibe épp úgy belehasitott egy éles nyilalás, mint az enyémbe; amikor eljutott hozzájuk a hir, hogy a tengely hatalmak szövetségébe most már ténylegesen belépett Magyarország. Ha ez a fájdalmat okozó nyilalás sokunkkal megesett, úgy nincs azon semmi szégyelni vagy titkolni való, mert hiszen az ember nincsen fából. Érzések uralják, felemelik avagy lesújtják; gondolkozni, tenni kényszerítik. Tehát gondolkozzunk! Az itteni hangadó lapok szerint Magyarországnak állásfoglalása várható volt mint a törőbe szorított diónak reccsenése; ehhez a megállapításhoz hozzáfűzhetjük mi, akik a németek iránt érzett magyar szerelmet ismerjük, hogy “Nincsen abban semmi virtus, verje meg a Jézus Krisztus!” Mert hiszen a német ölelésért mindenkor nagy árat fizetett a magyar nemzetség s ennek a csattanós parolának elhangzásába is belekordul már is sok éhes magyar gyomor s ki jósolhatná meg, hogy annak visszhangja hány hun-ivadéknak halál-hörgésében verődik majd vissza. Gondolatunkat tovább fűzve az volna részünkről a tárgyilagos megállapítás ebben az ügyben, hogy helyzetünket tekintve, törődjünk mi amerikai magyarok csupán önmagunkkal, hiszen annak a rettenetes vajúdásnak láza, ami a világot ma felemésztéssel fenyegeti, hozzánk is elér és mondjuk meg őszintén, hogy gyanakodnunk kell az amerikai magyarság ellenálló képességében, mivel nem vagyunk egy acélos izmu tömör test. Nem okozhatunk azonban ezért senkit, mert hát bennünk van. Hogyha belátjuk is helytelenségét szét-tagoltságunknak, még sem vagyunk képesek legyőzni az “Én”-t s abban lesüritve véljük az emberi erények összeségét és melléjük képzeljük pontnak a csalhatatlanság tulajdonát. Ezért nem születhetne magyar anyától magyar Mózes, mert hiszen ki nem volna Mózes mi közöttünk? Jó, hogy elborult estéken az égnek ablakába kikönyököl néha egy-egy csillag; jó, hogy töprengő gondolataink felhőjére is ráesik az a fény, ami az Amerikai Magyar Szövetség híradásából világit felénk. Van e szerint három országos egyesületből, bizonyos számú hitközségekből s néhány magányos embernek összefogásából kialakult Amerikai Magyar Szövetségünk. Van egy összefogás, amelynek erejével meg lehet emelni több olyan súlyos helyzetet, ami az amerikai magyarság életében gyakorta felmerül. Az Amerikai Magyar Szövetség titkári jelentésének nem dicsekvő a hangja, mint ahogy a három irányban végzett munkában is csak egyetlen mozdulattól olvasható ki a hangosság, amikor a new yorld kiállításon megmutatták az ott összegyűlt magyar testvérek, hogy megbecsülik a múltnak hagyományait s még ma is tüntetni tudnak nemzetségünk kidomboritása ügyében, fényes parádés rukkolásban. A többi százával végzett munkák mind zajtalanok. Segítségek, jótékonyságok s általánosságban az amerikai magyarság ügyével foglalkozók, de amelyeknek nyilvánosságát nem kívánja meg a helyzet. Én, aki megbízatásomból kifolyólag az Amerikai Magyar Szövetség ügyeinek intézésében és ellenőrzésében a legelső helyen részt veszek, helyeslőleg aláhúzom a titkári jelentést, még azt is hozzáteszem, miszerint az adott körülményeket tekintve kiváló volt az a teljesítés, amely nem egész egy évnek leforgása alatt történt. Meg kell azonban mondanom, hogy csak részben lett megközelítve az a cél, amelyet az Amerikai Magyar Szövetség köteles volt maga elé tűzni. Tudatosan írtam a célkitűzés tényének megjelölésére ezt a kitételt, “köteles volt,” mivel a Szövetség természete követelte meg, hogy abban benne foglaltassák mind az, ami általános amerikai magyar érdek. így nem is annak az aránylag kis csoportnak tulajdona az Amerikai Magyar Szövetség, mely feltámadása óta életbentartásáról gondoskodik, hanem mindnyájunké: Az Amerikába szakadt összmagyarságé. Baj, hogy valójában nem tudjuk ezt valamennyien, mert igy nincs olyan becsben tartva az a nagy érték, amelynek hasznos hatása nélkül nagyon gyorsan érne el hozzánk a vég. Következetesnek tartom itt felhozni, hogy mit is akar tulajdonképen az Amerikai Magyar Szövetség. 1. Pusztulástól megóvni és lehetőleg tovább fejleszteni — a közös akarat nagy erejével — mindazokat az intézményeket, amelyeket az Amerikai Magyarság több, mint félszázad óta verejtékkel felépített. 2. Meg akarja nyerni az amerikai ifjú nemzedéket (saját gyermekeit) annak a gondolatnak, hogy minden hozakodás nélkül vallja magát az érdemes magyar nemzetség leszármazottjának s átvegye tőlünk, mint élőktől ezt az örököt, amelyet intézményeinkben rájuk hagyunk. 3. Felvilágosító, kultur munkában megvédelmezni a magyar nemzet történelmi igazságait és küzdeni annak meghamisítása ellen. 4. őrködni afelett, hogy ebben a hazában élő magyar véreink élvezhessék mindazokat a jussokat, amelyet részükre úgy az államok, mint a természetnek törvényei biztosítanak. Célul tűzi ki tehát: a) gyermekeink tanítását. b) idősebb magyarjaink megvédelmezését. c) a köz és segély-munkák megszerzésének elősegítését. d) az igényjogosultak részére aggkori nyugdijak megszerzését. e) szót emelni törvényhozóink előtt a bevándorlóit akat érintő esetekben. f) kidomboritását a közös megmozdulásnak. g) a szeretet intézmények segítését. h) s az itteni magyarság jó hírnevének törhetetlen bátorsággal való megvédését. i) az óhazai ügyekben való eljárást. Ezeknek a célkitűzéseknek elérése nem történhetik meg azonban, ha mindazok akiket illet, oda nem vetik vállukat ehhez a szekérhez, amelyen a Magyar Szövetség megujhódtan útjába kezdett. Itt meg merem jegyezni egyébként, hogy ha a fenti célok elérése nagyrészben nem sikerül, úgy gyors tempóban siet majd felénk, aminek elképzelésétől is borzogunk — a nyomot sem hagyó megsemmisülés. Úgy érzem, hogy az én helyzetem minden amerikai magyarnak helyzete is s velem együtt érzik, amit az emlékezet fakaszt; érzik azt a bizonytalanságot, amely 1917- ben bennünket körül fogott, érezzük magunkon a velünk szemben támasztott gyanakvásnak hiuszemeit, a bántalmazásoknak és sértéseknek sokoldalú megnyilvánulását, valamint azt az árvaságot és gyöngeséget, amelyből kifolyólag velünk szemben annyian és annyiszor visszaéltek. Az Amerikai Magyar Szövetség akkor már belekezdett hosszú alvásába s nem volt egy szoros összefogás, amelynek erejébe bizva, az igazságok pajzsát magunk elé emelhettük volna. Ez a nagyszivü ország megtűrt ugyan bennünket, de arra nem hivatott emberek nézete után igazodott mindaddig, mig az ebbeli tévedést felismerve az arra nem hivatottak hitelüket el nem vesztették. Ma külömb a helyzet s csak akarnunk kell, hogy azt magunkra nézve hasznossá tegyük. E végből először is vegyük észre és lássuk meg azt a nagy értéket, amelyet az Amerikai Magyar Szövetség mindenkor, de különösen most mindnyájunk részére jelent s abban összeforrva, ^ekezzünk közös erőnknek kifejtésével még a gyanúnak árnyékát is elhárítani magunktól, mintha mi részesei volnánk a Magyarországon most történteknek. Nézzünk szemébe emberül azzal, aki itt az amerikai magyarság hűségében kételkedni mer és le ne tagadjuk, hogy a szülőhaza, valamint az otthagyott testvérek helyzete felett nagy a mi szomorúságunk. Ez a mi drága fogadott hazánk megért bennünket, ha nem tagadjuk meg a szeretetet, amelyet véreink iránt maga a felséges erejű természet oltott mindnyájunkba. Jó és alkalmas arra az Amerikai Magyar Szövetség, hogy azok előtt, akik előtt kell, az össze-vissza kiabálás helyett közös gondolatainkat szóba foglalja s ne mondjon mást, mint ami lelkűnkben él; különösen akkor, ha az Amerikai Magyar Szövetség életében valamennyiünknek szive egyszerre dobban. Egyházak, egyesületek s a velük egyetemben tisztelt sajtó, ne vegyék másnak, mint egy becsületes amerikai polgárnak, de nemzetségének javát óhajtó rimánkodásnak, mikor arra kérem: Vegyék úgy, mint van az Amerikai .Magyarság nagy értékének a Szövetséget s annak életbentartására tegyék meg, ami tőlük telik és elvárható.--------------o-------------ÁRTALMAS-E A LÉGHUZAT? így téli időben, amikor meghűlések ellen óvatosságból ajtót-ablakot becsuknak és becsukatnak velünk villamosokon és nyilvános helyeken vájjon annyira ártalmas-e a léghuzat, hogy az ember meg is betegedhet tőle. A tudománynak ebben a tekintetben is megvan a maga álláspontja. A léghuzat többé-kevésbé hideg légáramlat, mely valami hézagon át beomlik a zárt helyiségbe, vagy akkor keletkezik, ha két egymással szemben lévő ablak van nyitva, melyeken át t-artósabb, hűvös levegőáramlat folyik. Aki a légáramlat körzetében tartózkodik, érzi egyes testrészeinek lehűlését 5 érzékenysége szerint meg is hülhet. A mindig egy testrészt érő hideg légáramra a bőrben lévő finom hajszálerek erősen összezsugorodnak és addig maradnak zárva, mig a hideg tart. Ülő embernél elmarad a mozgó ember izommunkája által fejlesztett meleg is, ami odavezet, hogy a hajszálerek révén rosszultáplált bőrréteg sokkal érzékenyebb lesz, jobban hajlik a megbetegedésre, mint a vérrel jóltáplált szövetek. Vagyis a leghuzat hidegingerére bizonyos helyen csökkentett ellenállóképesség váltódik ki, mely könnyebben megbetegszik, mint a melegben maradt szomszédos felületek. Léghuzattal szemben külc-jsen a nyákhártyák érzékenyek, ha nincsenek jól ellátva vérrel, megszaporodnak a bacillusok. így érthető, hogy sokan a léghuzattól náthát vagy torokgyulladást kapnak. Tartósabb Jéghuzattól izomreumát és arcidegfájdalmat, ami fog-, íül- avagy halántékfájásban nyilvánul meg. Orvosok szerint, aki léghuzattól lesz beteg, már előzőleg sem lehetett egészséges, mert a teljesen egészséges és edzett embernek nem kell félni a léghuzattól. Csak egy szunnyadó betegség éled fel, nem idéz elő újat. Meg kell szokni a léghuzatot, mint az amerikaiak, akik állandóan huzatos lakásokban laknak.--------------Q-------—— A LEGSZEBB ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ a Verhovay Segély Egylet biztosítási kötvénye. Akkor is örömet szerez, HA MIKULÁS HELYETT A postás viszi a házához!
