Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-11-21 / 47. szám

1940 November 21. Verhovayak Lapja 5-ik Oldal A MAGYAR FELSÖHÁZ TAGJAINAK KORLÁTOZÁSA Hosszú évtizedeken át az izrae­lita hitfelekezet főpapjai közül ket­tő főrendiházi tag volt. Ezt a ki­váltságos jogot most egy uj tör­vényjavaslat hatályon kívül he­lyezte s többé nem lehet zsidó főrendiházi tag Magyarországon. Az indokolás utal arra, hogy az 1885-ös törvény sem gondoskodott az izraelita hitfelekezet felsőházi képviseletéről, sőt a most érvé­nyes 1926-iki törvény eredeti ter­vezetében sem volt ilyen rendel­kezés, ezek szerint az izraelita hitfelekezet felsőházi képviseleté­nek törvényes gyökerei nincsenek. Egyébként is, — mondja a tör­vény indokolása, — a ZSIDÓTÖR­VÉNY hatályba lépése óta a zsi­dók helyzetében végbement átala­kulásokra való tekintettel, az iz­raelita hitfelekezet felsőházi kép­viseletét többé időszerűnek egy­általán nem lehet tekinteni. Ezért szünteti meg a törvényjavaslat a zsidók felsőházi képviseletét. * * * EZER SZÉKELY LEÁNYOK NAPJA A Kolozsvárott megjelenő Keleti Újság legutóbbi szá­mából vesszük át az alábbi szép és boldogitó hiradást: Emlékszünk? ... öt éven keresztül. 1931-től 1935-ig Sarlós Boldogasszony napján minden évben nagy találko­zóra gyűlt Székelyföld leány­­ifjúsága Csiksomlyón, a jó Mária templomában, hogy erőt, oltalmat kérjen a küz­delemhez, az otthonból való kiszakitottsághoz, az ősi ha­gyományok őrzéséhez. Az első három nagy talál­kozó visszhangja messzire elhallatszott. Biztató remény ségként sorakozott fel a kegy templomban a tarka leány­sereg. Délután a székház ud­varán, óriási színpadon, Al­­csik, Felesik, Gyergyó. Há­romszék. Udvarhely és a ma­rosmenti “Szentföld” mutat­ta be népi táncait, szokásait s a Nagysomlyó hegye ezer székely leány dalától volt hangos. A negyedik találkozón már csak a templomban gyü­lekezhettek. Az ötödikre a minisztériumi engedély dacá­ra sem jöhettek be még a legközelebbi falvak leányai sem, mert a falu szélén szu­­ronyos csendőrök parancsol­ták vissza a felvirágozott hosszú szekérsorokat, a tar­­karokolyás leánycsoportokat s azóta már engedélyt sem adtak erre a kedves népi ünnepre. A lelkekben azonban az “Ezer Székely Leány” napjá­nak emlékét nem lehetett ki­törölni s most, amikor a Katolikus Nőszövetség újra megrendezi, minden oldalról élénk visszhangra talált a hívás. Magyarok Nagyasszonyá­nak napján, október 8-án, hosszú évek után újra eljö­hetett az ezer székely leány a történelmi emlékű Somlyói templomba, a “székelyek vá­rába,” megköszönni a sza­badságot és a küzdelmet is, bemutatni népének ősi érté­keit, amelyeket huszonkét év nehéz nyomása alatt is tisz­tán megőrzött. Ez a nap nemcsak vidám találkozás, nemcsak “Ezer Székely Leány” boldog be­mutatkozása volt. Ez a nap huszonkét év munkájának Isten által megengedett ered­ménye. Az ezer székely leány mögött névtelen hős­ként a falu papja, tanítója, tanítónője állt. Az összefo­gásban a Katolikus Nőszö­vetség szürke munkásainak a szociális testvéreknek hu­­szonkétáves szervező munká­ja van, amely számontartot­­ta, összegyűjtötte a falu leá­nyait, utánuk ment a vá­rosba Ploj estig és Bukares­tig, hogy ott is megtartsa őket falujuk, népük számá­ra. Ez a nap hálaadás és egy­ben ígéret. Sarlós Boldog­asszony és Magyarok Nagy­asszonyának találkozása. Ezer székely leány Sarlós Boldogasszonyhoz zarándo­kolt a nehéz időkben erőt kérni, most Magyarok Nagy­asszonyához jön hálát adni és megígérni, hogy a szabad­ságra méltó akar lenni. * * * FELEMELIK A MAGYAR IPARI ÉS BÁNYÁSZATI MUNKABÉREKET Egyik legutóbbi miniszter­­tanácson behatóan foglal­koztak a magyar miniszterek Teleki Pál miniszterelnökkel az élükön a magyarországi árak és munkabérek kérdé­sével. A magyar mezőgaz­dasági termelés folytonossá­gának fenntartása és lehető fokozása, érdekében — ott, ahol az elkerülhetetlenül szükségesnek látszott — a kormány engedélyezte az egyes cikkek termelői árai­nak a termelési költségek nagyobbodásához arányított emelését. Tekintettel arra, hogy az egyes mezőgazdasági termé­kek drágulása — bár kisebb mértékben — a fogyasztói árak s igy az élelmezési költ­ségek emelkedésében is kife­jezésre jutott és fog jutni: a kormány hozzájárult az ipa­ri és bányászati munkabérek emeléséhez. Az ipari és bá­nyászati munkabérek jelen­legi színvonalát rögzitteti és az igy megállapított munka­bérek október 7-től 7 száza­lékkal emelendők. Ugyan­­csc1 gondoskodik a kormány arról, hogy a kisebb jövedel­mű magántisztviselők helyze­te is meg javíttassák. Egyidejűleg a kormány az állami tisztviselők és alkal­mazottak helyzetével is fog­lalkozott és ez irányban még g folyó hónapban intézkedik. A hozzánk beérkezett hosz­­szu jelentésből ennyit tar­tottunk szükségesnek lekö­zölni azon hozzáadással, hogy azon ellentétes híresz­telés minden alapot nélkü­löz, melyet felelőtlen elemek terjesztenek a magyar gaz­dasági élet összeomlásáról. Mindazon rosszakaratú hi­re sztelgetésre a legjobban rácáfol az, hogy az ipari és bányászati munkabérek tény­leg 7%-al már emelve let­tek s ha az állami tisztvise­lők és alkalmazottak fizeté­sének felemeléséről még nem is értesültünk, de hisszük, hogy az is rövidesen meg fog történni. * ❖ * A BALESET SEHOL SEM KERÜLHETŐ EL Nemrégiben igen sokat ír­tak a magyar lapok egyik kiváló magyar vezető em­berről, Dr. Sztranyavszky Sándor nyug. miniszter az, aki a képviselőház elnöke is volt. Dr. Sztranyavszkyt marcali kúriájában baleset érte. Az ágyában megfordult és eközben balkarját törte. A csonttörés súlyos fájdal­makat okozott, de meg van a remény arra. hogy a gipsz­kötésben karja ismét meg­gyógyul és a csont összefor­­rad ismét. * * * KÉT SZÖKÖTT FEGYEN­­CET FOGOTT A RENDŐR­KUTYA Budapest egyik külvárosá­ban történt, hogy az ellen­őrző körútját végző rendőr a pestszenterzsébeti erdőben két gyanús alakot vett ész­re, akik a rendőr láttára futásnak eredtek. A rendőr­rel levő Cigány nevű rendőr­kutya a rendőr intésére ül­dözőbe vette a menekülőket, leteperte őket a földre. Köz­ben a rendőr is odaért, meg­kötözte a két férfit és elő­állította őket a rendőrségre. Ot' kiderült, hogy szökött fcgyencek, egyikük Búza György 25 éves földműves, akit gyilkosság miatt nyolc­évi fegyházbüntetésre Ítél­tek, a másik pedig Rózsa Imre 32 éves földműves, akit másfél évi börtönbüntetésre ítéltek. Alsóbesenyőn mező­­gazdasági munkát végeztek, onnan szöktek meg szeptem­ber 29-én. * ❖ * BUDAPESTEN megható családi eset izgal­mas mozzanatai bonyolód­tak le a rendőrség előtt a nemvárt kifejlésig. Az eset úgy történt, hogy éppen ok­tóber 6-án az egyik villamos vezetője rémülten vette ész­re, hogy egy idős asszony fekszik a síneken. Csak a kocsivezető éber­ségének és ügyességének,kö­szönhető, hogy a halált ke­reső asszony nem került a villamos kerekei alá. Járóke­lők csoportosultak az öreg­asszony köré, felemelték a sínekről, majd egy odasiető rendőr bevitte a főkapitány­ságba. — Horváth Pálné a ne­vem — mondotta remegve az öregasszony. — 74 éves va­gyok, nincs lakásom, nincs miből megélnem, ezért fe­küdtem a villamos elé ... A rendőrtiszt, aki elé ve­zették, megsajnálta az öreg­asszonyt és igyekezett a lel­kére beszélni, de mindig ezt a választ kapta: — Meg akarok halni... Meg akarok halni... Közben megszólalt a tele­fon. Éppen a kihallgatást végző rendőrtiszt vette fel a kagylót. Egy férfihang ér­deklődött idegesen az édes­anyja felől. — Még délelőtt elment ha­zulról, mindeddig nem tért haza, 74 éves szegény... Kovács Károlynénak hívják. Félünk, hogy valami baj tör­tént vele. A tapasztalt rendőrtiszt nyomban összefüggést sej­tett a két eset között és igy szólt az előtte ülő öreg­asszonyhoz: — Mondja, néni. nem Ko­vács Károlynénak hívják magát? Az öregasszony összerez­zent és csakhamar beismer­te, hogy álnevet mondott az előbb. Nem akarta, hogy tud­ják, ki akart öngyilkos len­ni. A rendőrtiszt újra fel­vette a telefonkagylót és a főkapitányságra hivta az anyja után érdeklődő férfit. Azután csakhamar kiderült a ralóság. Kovács Károlyné e'mondotta, hogy délelőtt héthónapos unokájának teát készített és porcukor helyett tévedésből — szódabikarbó­nát tett bele. — Kétségbeestem, hogy a méreg megöli az unokámat — mondotta szepegve a (Folytatás a 6-ik oldalon) UTOLSÓKBÓL még mindig elsők lehetnek, ha a hátra­levő pár hetet versenyzőink szorgalmas munkára használják fel. Minden ver­senyzőnek egyforma lehetősége van ar­ra, hogy a nyertesek sorába jusson, ha komolyan neki fog a munkának. Min­den versenyzőnk tartsa szem előtt azt az igazságot, hogy utolsókból LESZNEK AZ ELSŐK abban az esetben, ha ölbetett kezek he­lyett lázas szorgalommal vetik magukat a verseny utolsó fordulójába s min­dent megtesznek a tagszerzés és tag­megtartás terén. A jutalmak olyanok, hogy érdemes azokért minden áldozatot meghozni, hiszen az ezer dolláros főju­talom mellett még 48 jutalom van kitűzve. Ha Szorgalmasan Dolgozik Nap-nap Után

Next

/
Oldalképek
Tartalom