Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-11-14 / 46. szám

1940 November 14 9-ik Oldal .Verhovayak Lapja MI^PENROB MEGÉRI az IDŐT e rovatban levők elolvasása! CLEVELANDI (VI. KEK.) SZERVEZŐNK FELHÍVÁSA Tisztelt Tagtársaim! Midőn ez alkalommai örömmel hozom mindnyájuk szives tudomására, hogy ál­lásomat október elsején el­foglaltam s azonnal meg is kezdtem a szervezés mun­káját Clevelandban, — egy­úttal értesítem önöket, hogy — főként a folyamatban le­vő nagy Verhovay tagszerzé­si verseny miatt — ez idő szerint, minden időm le van kötve s ez októl kifolyólag a Verhovay Otthonban levő irodámban képtelen vagyok huzamosabb időt tölteni. Felhívom tehát a cleve­landi össztagság figyelmét arra, hogy ezentúl MINDEN PÉNTEKEN ESTE 7 és 9 óra között a szervezői irodában: Verhovay Home, 8637 Buckey Road, Cleve­land, Ohio, — bármilyen egyesületi ügyben rendelke­zésükre állok, úgyszintén ha­vi dijakat is elfogadok és nyugtázok. Kérem ennélfog­va, szíveskedjenek felkeresni Tagtársi tisztelettel: VÉSZI LÁSZLÓ (LOUIS VASSY) kerületi szervező.--------------------o-------------------­STEELTON, PA. 111-ik fiók ÉRTESÍTI összes tagjait, hogy december 20-án, vagyis a jövő hó harmadik pénte­kén rendes havi gyűlése lesz, melyen tisztviselőit fogja megválasztani. Tagtársi tisztelettel Csonka János, elnök. Schuldusz János, titkár.--------------------O-------------------­BARTON, OHIO 10-ik fiók ÉRTESÍTEM összes tag­társaimat, hogy a novemberi gyűlésünket nem 9-én, ha­nem I6-ÁN, SZOMBATON ESTE 7 ÓRAI KEZDETTEL fogjuk megtartani a rendes SZERENCSÉS VÉLETLE­NEK ÉS A VÉLETLEN CSODÁI Hiába, az életben vannak szerencsés véletlenek! Leg­alább is ezt erősiti meg az a belgrádi bünpör, amelynek tágyalásáról most olvastunk részleteket. Ivakovics Iván napszámos volt a bünpör vádlottja, aki a vádirat sze­rint rálőtt Dobrics Péter földmivesre. A golyó Dob­rics altestébe fúródott, még pedig pontosan úgy, hogy leszakította a vakbelet. Mi­után a golyó igy radikálisan elvégezte a vakbéloperációt, Dobrics Petár csípője fölött eltávozott. A tárgyaláson kiderült, hogy Dobrics a me­helyiségben. Ismételten fel­kérem az összes tagtársai­mat, akik helyben laknak és hacsak tehetik, vagy mun­kájuk megengedi, legyenek szívesek a havi dijaikat a gyűlésen kifizetni. Tagtársi tisztelettel Steve Pethő, titkár.--------------------O-------------------­HARRISBURG, PA. 336-ik fiók Felkérem ezúton tagtársai­mat, hogy a felvett kölcsö­­neik után fizessék meg az esedékes kamattartozásaikat, nehogy megrövidüljenek majd a kedvezményezettek, mert azok a kifizetendő ha­­láleseti dijakból le lesznek vonva éppen úgy, mint a kölcsönök s minél több a ka­mat, annál több jön majd levonásba. Tagtársi tisztelettel Borocz Mihály, titkár. rénylet előtt néhány nappal betegeskedni kezdett, az or­vos megvizsgálta és megálla­pította, hogy vakbélgyulla­dása van és meg kell ope­rálni. A beteg azonban nem akarta magát alávetni az operációnak, sajnálta az ez­zel járó költségeket. A vizs­gálat után néhány nappal történt tragikus-szerencséjü találkozása Ivakovics Iván napszámossal, aki régi ha­ragosa s a. veszekedés hevé­ben rálőtt. Az orvosszak­értő megállapítása szerint a puskagolyó tökéletesen eltá­volította a vakbelet s a “mű­tét” már éppen az utolsó percekben történt. Dobrics nagyszerű üzletet csinált: ingyen kioperálták a vak­belét és a haragosa azon­kívül még tizhónapi fog­házat is kapott. Hát nem gyönyörű az élet? * * * A szerencsés véletlennel szemben azonban tudjuk és kétségtelen, hogy a legtöbb tudományos felfedezést és találmányt sok számítás, bú­várkodás, kísérletezés előzi meg. Ezekről tartott nem­régiben egy hírneves angol professzor előadást, mely­ből kiemelünk mi is néhány igen érdekes részletet a vé­letlen csodáiból, melyek bi­zonyára érdekelni fogják a Verhovayak Lapja olvasóit is. Ilyen véletlen következté­ben gazdagodott a vasipar a világhírű Bessemer-acéllal. Sir Bessemer Henry angol mérnök sokat foglalkozott a vasgyártással és állandóan a vasöntés tökéletesítésén fá­radozott. Egy alkalommal fia, aki Etonban végezte is­koláit, a szünidőkre haza­jött. Bessemer bevezette fiát a kohóba és a többek között felemlítette, hogy a vas öntésénél a nyers vas­ban bizonyos mennyiségű szenet kell hagyni és ennek kiválását a lángok színéből lehet ellenőrizni. Ez fontos és nagy elővigyázatot igény­lő munka. Az etoni növen­dék érdeklődéssel hallgatta a fejtegetést, azután megje­gyezte: — Nem lehetne a lángo­kat eloltani és igy meghatá­rozni, hogy mennyi szén szükséges, ezt hozzáadni és azután olvasztani? A mérnöknek fia megjegy­zése szeget ütött a fejébe, gondolkodni kezdett és a nyers vasnak átalakítását acéllá a tüzelőanyag teljes kizárásával próbálta meg. És rájött, hogy célját eléri, ha a nyers vason levegőt fúj­tat át. Ez az eljárás uj korszakot nyitott meg és Anglia acélgyártását az ed­digi hatvanszorosává emelte, Bessemernek pedig nagy va­gyont, nemességet és London városának disz polgárságát jelentette. * * * Berksire papírgyárában történt, hogy egyik munkás a papírgyártáshoz szükséges hulladék és papirrongykeve­­rékbe elfelejtett enyvet ten­ni. A fukarságig takarékos gyáros sehogy sem akarta a hibásan gyártott papirt el­dobni. Megpróbálta: talán mégis lehetne rajta írni. A tinta azonban mindenfelé szétfolyt, a papír teljesen felszívta. Ez adta az ötletet a gyárosnak, hogy az enyve­zetten és le nem préselt ke­verékből itatós papirt készít­sen amely sokkal célszerűbb, mint az akkor használatban volt porzó. Az ötlet bevált, az itatóspapirgyártás nagy vagyont hozott a gyáros­nak. Mint egyszerű könyvelő kereste kenyerét Lipman L. Henry egy philadelphiai g y a r m atárukereskedésben. Kissé szórakozott ember volt és többször előfordult, hogy bejegyzéseit ki kellett javí­tania. A törlőgummiját azonban sohasem találta meg. A sok keresés ide­gessé, dühössé tette. Ezután a gummit rákötötte a ceruza végére. Ezentúl persze már mindig kéznél volt. Egyszer eszébe jutott, hogy olyan ceruzákat kellene forgalom­ba hozni, amelyeknek végén egy kis tartóba gummi van erősítve. Az ötletet meg­valósította, az egyszerű kis könyvelőből gazdag gyáros lett. Set Hunt szabómestert sokszor bosszantotta, hogy a varrótű eltűnt a posztóban és nehezen találta meg. Egy­szer egy varrótűje végére va­lami tömör anyag ragadt. Mikor Set Hunt ezt a tüt akarta használni, ez a végén levő dudorodás miatt nem hatolt át a szöveten, tehát eldobta. De hirtelen valami eszébe jutott; felvette a var­rótűt, forgatta, figyelte, pró­bálgatta és megszületett fe­jében a gombostű gondo-UTOLSÓKBÓL még mindig elsők lehetnek, ha a hátra­levő pár hetet versenyzőink szorgalmas munkára használják fel. Minden ver­senyzőnek egyforma lehetősége van ar­ra, hogy a nyertesek sorába jusson, ha komolyan neki fog a munkának. Min­den versenyzőnk tartsa szem előtt azt az igazságot, hogy utolsókból LESZNEK AZ ELSŐK abban az esetben, ha ölbetett kezek he­lyett lázas szorgalommal vetik magukat a verseny utolsó fordulójába s min­dent megtesznek a tagszerzés és tag­megtartás terén. A jutalmak olyanok, hogy érdemes azokért minden áldozatot meghozni, hiszen az ezer dolláros főju­talom mellett még 48 jutalom van kitűzve. lata. Set Hunt mint varró- és gombostügyáros halt meg. Ilyen és hasonló esetek elég jelentékeny számmal fordulnak elő a tudományok más ágaiban is. Nem tudás, hanem emberi gyarlóság, a véletlen szeszélye hozott lét­re újabb felfedezéseket, vagy legalább is jelentéktelen ap­róságok indították el a gon­dolkodó, tépelődő tudóst az utón, amely igen fontos meg állapításokhoz vezetett. A véletlen adta azt a fona­lat Semmelweis Ignácnak, a világhírű magyar orvosnak kezébe, amely őt a korszak­­alkotó felfedezéshez vezette és az anyák megmentőjévé tette. Az orvosnak a bécsi egyetemen volt egy igen jó barátja. Kolletcskának hív­ták. A sebésztanárt egy Doncolásnál egy ügyetlen orvosnövendék megsebezte. Csakhamar hull amérgezés állt be és Kolletcska ment­hetetlen volt. Semmelweist nagyon lesújtotta az eset. Mikor azután a boncolási jegyzőkönyvet olvasta: egy­szerre világosság támadt az agyában. Ez az, amit ő már régen kutat. A méreg, amely egy másik testből az élő szervezetbe jut — öl. Ilyen fertőzés okozza bizonyára az anyák halálát. Az orvos, az ápolónő juttatják a fertőző gyilkos mérget az anya szervezetébe; nem pedig var lamely önálló, külön beteg­­sép lép fel. A fiatal orvos magyaráza­tát bécsi kartársai kinevetik, kigunyolják és lehetetlenné teszik, hogy Bécsben — mint magántanár — erről a meg­állapításáról e 1 ő a d á sokat tarthasson. Elkeseredésében Pestre jön és itt azután hosszas, elkeseredett küzde­lem után sikerül tanát elfo­gadtatni. Helmholz német fizikus emlékirataiban maga mond­ja el, hogy miként találta fel i szemtükröt, a szemorvosok­nak ma már nélkülözhetetlen segédeszközét. Egy beszélge­tésnél Erlach orvos nevet­ve mesélte el, hogy egyik es­te müyen jól mulatott csa­ládjával. Észrevette ugyanis, hogy a vacsoránál előtte álló fiacskájának szemében vörös fényt látott. A feje fölött lógó lámpa fénye ugyanis visszaverődött szem­üvegének sima lapján és ez a fény tükröződött fia sze­mében. Egész este ezzel szó­rakoztak. Hol az egyik, hol a másik tette fel a szemüve­get és igy nézte a másiknak szemében látható vöröses fényt. — Erre — Írja Helmholz — mint a villám lobbant fel agyamban egy kísérlet rég­óta keresett megoldása. Pe­dig mint fizikus igazán rá­jöhettem volna, hogy csak egy átlátszó tükörlap kell és

Next

/
Oldalképek
Tartalom