Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1940-10-03 / 40. szám

13-ik Oldal Verhovayak Lapja 1940 Október 3 1007O MAGYAR BESZÉLŐ FILMEK "MOZI VILÁG" HANGOS HETI HÍRADÓ A Grand Színházban a jövő héten NEM LESZ ELŐADÁS. - LEGKÖZELEBBI ELŐADÁS HÉTFŐN és KEDDEN, OKTÓBER 14 és 15-ÉN LESZ Bemutatásra kerül a “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” és a 'TOPRÍNI NÁSZ “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARANGOK” ÉS A “TOPRINI NÁSZ” PITTSBURGHBAN ÉS NANTY GLON-N NANTY GLO-I FAMILY THEATREBEN MOST VASÁRNAP, OKT. 6-ÁN DÉLUTÁN 2 ÓRAKOR Johnstown-i R. K. Templom Hallban, Vas., Okt. 6-án este fél 8-kor "SÜT A NAP" és a “FELVIDÉKI LEVÉL” kisérő film “SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HA­RANGOK’’ cimü történelmi- film, több uj és régi hiradó összevoná­sa. amelynek keretében megeleve­nedik a film vásznán a szülőha zálioz visszatért városok és falvak egyrészének képe. Hódolattal és a bölcs nemzetidnek kijáró ragaszko­dással és elismeréssel eleveníti fel a film Horthy Miklós nemzetvédő és nemzetmentő szerepét, kitartó, fáradságos munkáját, a magyar i nemzeti hadsereg kiépítését. Az er­délyi örömünnepek kapcsán még­­egyszer életre kél a film vásznán a Felvidék visszakapcsolásának má­morosán szép teljesitménye és Horthy kormányzónak fehér lován való dicsőséges bevonulása a nem­zeti hadsereg élén E történelmi filmképet AMERI­KÁBAN ÁLLÍTOTTÁK ÖSSZE és magában foglalja ez a gyönyörű hazafias film a nemzeti hadsereg kiképzésének, felkészülésének, fel­vonulásainak különböző szakait, melyeknek minden lépése Magyar­­ország feltámadásának érdekében történt. A román rabság ideje alatt mostoha sorsában is kemény ma­gyarok maradtak testvéreink és a film beszámol arról a békés mun­káról és kitartásról is. amellyel testvéreink készültek és vártak a felszabadulásra. — Kiegészíti a SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HARAN­GOK filmet az az időszerű és a dicsőséges magyar multat a hon­foglalástól napjainkig átfoglaló rö­vid film is, amelyet Budapesten EZERÉVES MAGYARORSZÁG cim mel tapsolt végig minden mozi közönsége. A SZÓLNAK AZ ERDÉLYI HA­RANGOK film mellett az igen nagy sikerű TOPRINI NÁSZ film is újra bemutatásra kerül Jávor Pál fő­szereplésével. • •-----——:o:------------­“TOPRINI NÁSZ” a legnagyobb sikert elért magyar regény filmen A “TOPRINI NÁSZ’’ Csermely Gyula világhíres regényének film­változata és az eddigi teljes ma­gyar filmgyártásnak egyik legérté­kesebb terméke. Meséje és rende­zése a legtökéletesebb művészi al­kotás, a szereplők játéka meg egyenesen csodálatos. Egy »fiatal, nagyon tehetséges rendező, Tóth Endre vitte filmre e népszerű re­gényt és rendezésével bebizonyí­totta. hogy a legtehetségesebb ma­gyar filmrendező. A szinészgárda brilliáns munkát végzett. Jávor Pál huszártisztje a magyar katona szép és hűséges portréja, alakítása minden tekintet­ben kifogástalan, éppen úgy Kiss Ferenc, aki jellegzetesen kelti élet­re egy orosz gróf minden durvasá­gát, erőszakosságát, kicsapongó rosszaságát. Feleségének szerepé­ben valóságos szenvedő martir, a végtelenül bájos Tolnay Klári, ki eszményien finom szerelmes asz­­szonyt játszik. Kitűnőek a film többi szereplői, Petheő Attila. Makláry Zoltán, Ladomerszlcy Mar­git. Peéry Panni, Ölvedy Zsóka, Rácz Vali, Pethes Ferenc, és Apáthy Imre. A film nagy erőssége Fényes Szabolcs poiiipás dalszá­mai és kísérőzenéje, mely a leg­hangulatosabb. legdallamosabb mu­zsika. A TOPRINI NÁSZ a magyar filmgyártás olyan eseménye, hogy arra minden magyar büszke lehet és azt érdemes többször Is megte­kinteni. A film a Hazelwood-I Grand Színházban hétfőn és ked­den. október 14 és 15-én kerül be­mutatásra. A Nanty Glo-i Family Theater-ben pedig vasárnap, ok­tóber 13-án délután 2 órakor. Pittsburghban ezután hétfőn és kedden lesznek az előadások októ­ber 14-től kezdve. 154 MAGYAROK CSILLAGA — Tudom ... Te is azt hiszed . . . Vad boszor­kánynak hirelnek mindenütt . . . — Mondták nekem, hogy titkos tudományod van, amit Erdélyből hoztál . . . Hogy ilyen fiatal s szép ma­radtál, félnek tőled . . . Futó kis mosoly villant el Sarolt ajkain: — De te senkitől se félsz. Tőlem se . . . Azért gon­doltam éppen, mert olyan erős férfinak láttalak meg . . . Csak az erős tud megérteni, Koppány. — Beszélj, Sarolt ... Mi hát az igazság? — Miért tagadnám: a Nagyur azért féltette, rejte­gette a fiunkat, mert őt akarja maga után . . . Felesége vagyok, nem ellenkezhettem... S anya vagyok: én is féltettem, de éppen attól. .. Mindig tudtam, hogy nem arra termett ... Más ő, egészen ... S olyan fiatal! . .. S te meg akarod ölni, harcban! ... — Hát ezért? — hajolt hozzá Koppány, gyanakodva még. — Igen. Ezért. Arra akartalak kérni, ne huzz kardot rá . . . Várj. A dolgoknak lehet más nyitja is . . . — Világosan beszélj! Világosan! — dobbantott Kop­pány, mint egy türelmetlen mén. — Istenem! — sóhajtott Sarolt, a sziklának dőlve. — A Nagyur felesége vagyok, Koppány ... Hogy beszéljek világosabban0 A nagy ember megremegett a sejtelmektől. Kezével elsimított a szeme előtt, mintha tudni szeretné: álmo­dik-e? S dadogva szólt: — Mindenki tudja . . . hogy a Nagyur... nemso­kára ... S az ősi törvény szerint... te ... Sarolt! ... Akarsz vélem a szabad és boldog magyarok felett állani? Kimondta s várt, megfeszült idegekkel. Az asszony lehunyta szemeit. Nekitámaszkodott a sziklának s hátrahajtotta gyönyörű fejét. Koppány megbüvölve nézte s alig birt magával, hogy rá ne rohanjon s össze ne törje a karjai között. Megrendülve látta, hogy a karcsú, büszke test hir-MAGYAROK CSILLAGA 155 télén megroskad, a karok tehetetlen gyöngeséggel hul­lanak alá s megtört, könyörgő őzszemek néznek aláza­tosan az- övéibe. Mintha remegő kisleány ölelné át most a sziklát s kezdene zokogni, fejét a kőre hajtva. Koppán bölényszivét egy pillanat alatt lefegyverezte az elbirhatatlan asszonysirás s ez a megadó s félő gyön­­geség. Esetlen részvéttel hajolt föléje s rettenetes karjaival olyan vigyázva emelte fel, mintha attól félne, hogy az érintés összetöri. — Ne sírj, Sarolt ... Ne sirj, nó . . . Nyugodj meg . . . Légy jó s okos! Az asszony gyermetegen fektette fejét vállára: — Köszönöm, hogy jó vagy hozzám. Nehéz nekem. Hiszen él még az uram s nem vagyok rossz ... De úgy féltettem a fiamat, tőled . . . ígérd meg, hogy gondod lesz reá! — Ha csakugyan nem akar mást, mint fiamat, úgy fogom tekinteni . . . éretted ... S ha kigyógyul mellet­tem az idegen nyavalyából, Nagyur lehet utánam . . . ígérem, Sarolt . . . De, igéid meg te is, hogy majd, akkor, ha elkövetkezik . . . — Köszönöm, köszönöm! — rebegte Sarolt. — És ha Isten úgy végezte, méghajlok a törvény előtt . . . De kérésem van, Koppány. — Kérj, amit akarsz! — dörmögte a férfi ziháló mellel, boldogan. — Senki se sejtse, addig. Úgyse tart már soká.. . És nem szabad találkoznunk, érted? ... És ha a látszat mást mutatna, ne gyanakodj ... El kell altatnom a Nagyur. aggódását ... ( — Legyen úgy, — bólintott Koppány. — De, Sarolt. Látta az asszony a meglobbanó tekintetet. Szelid erővel vonta ki magát a karja alól, lesimitotta köntösét és édes mosollyal kérdezte: — Most már egészen értjük egymást, ugy-e? — Még nem válhatunk el, Sarolt! — lépett eléje

Next

/
Oldalképek
Tartalom