Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-09-19 / 38. szám
VOL. XXIII. ÉVFOLYAM (Verhovay ^ Journal) 31 ■34 1940 SZEPTEMBER 19. NO. 38. SZÁM HULL a levél százával, ezrével, Boldog órák szomorgó kedvével. Megforog az őszi sors kerekén. Mint ember a Jóisten tenyerén. Néz utána a legény, a kislány, Hiszen a szív, ha piros, az is száll. Száll a széllel, a hulló levéllel. S az is csak úgy: százával, ezrével. Őszi szép ez, a Hold is kivárja. A vén kópé még meg is kívánja. S ha egy csillag lebeg fel az égre: Párosszivet rajzol egy levélre. Nincs ez máskép se földön, se égen Szivek szállnak a hulló levélen. Néhány előtt magam is megállók: Hátha rajta szivet is találok. Összenézünk tűnődve a Holddal. Én mindig a sziveknek daloltam. Ö mindig a szivekre vigyázott, Ha az égre lámpásnak kiállott Most is szivet irtunk a levélre, Hogy akit ér, azonmód megértse. Hogy, akit ér, a választ úgy irja, Piros szivét ő is csak beírja. S jön a válasz libegve, forogva. Hozza a szél lihegve, morogva. De csak az ősz jön meg a levéllel. Szív, az nem jön se néki, se nékem. TARNÓCY ÁRPÁD. VALAMIT VARUNK AZ ŐSZTŐL Az ősz mindég uj élénkséget hoz, de uj inspirációkat: is közéletünkbe. Az idén az ősz nemcsak évszakot jelent, hanem évadot is, amint itt Amerikában mondani szoktuk — kampányt. Itt az ősz s az egész közvélemény nagy és nagyon érthető érdeklődéssel várja, mit hoz az a fórumon? Igen sok beszéd hangzott már el a nyár folyamán az elnök jelöltek mellett, vagy ellen, de azoknak a beszédeknek csupán ideológiai alapjuk volt s nem voltak sem szervesebbek, sem mélyebbek, mint a közönséges pártpolitikai kampánybeszédek. A pártpolitika kikristályosodását népünk az ősztől várja ... Az ősz most köszönt majd be és biztosan sok v'hart hoz nemcsak a demokraták és republikánusok portáján, hanem a világpolitikában is ... Itt nincs tél, tavasz, nyár, ősz s a világpolitika ebben az évben igazán nem ismert “holtszezon”t, a száguldó véres eseményekben sem volt pihenő, a diplomácia, de maga a történelem sem tartott munkaszünetet, az ősz itt tehát nem uj kezdet; itt minden óra folytatja egymást — s milyen sok “huszonnegyedik órában” telt el a világpolitika nyara! ... | Több világlap hasábjaiból azonban kiviláglik az a félve kimondott gondolat, hogy várnák, nagyon várnák már a meggyötört népek a világpolitikából is a pihenőt: de csak azt a pihenőt, amelyet egyedül az igazi béke hozhat meg, tehát az igazság békéje, az emberiség békéje! Az a béke, amellyel az igazság ajándékozza meg a világot, — valamennyiünket, beleértve minket is, akik még nem vagyunk benne a háború poklában, de kemény léptekkel — észrevétlenül — masírozunk feléje ... Nem akarok én most itt külpolitikai ténykedéseket feszegetni, hanem mint jó amerikai polgár rá akarok mutatni olyan dolgokra, amiket Tagtársainknak, akik közül szintén ezrivel vannak jó amerikai polgárok, tudniok illik és tudniok kell. Illik tudni először is, hogy az országnak jólétét, erkölcsi erejét mindenkor azok a politikai megnyilvánulások emelik, vagy sülyesztik, amelyek a hatalmon levő pártnak intézkedése folytán kihatnak a gazdasági életre, kihatnak az egyén és az összeség erkölcsi állapotára. Egy amerikai állampolgár ugyanis a vezetés hegemóniáját kezében tartó politikai irányzatban már benne él anélkül, hogy különös megerőltetéssel kellene agyát terhelnie. Csupán a tapasztalatból levonhatja azt a következtetést, ami helyzetére vonatkozólag egyenes meghatározása annak, hogy saját magára nézve kívánatosnak tartja-e az uralmon levő párt politikájának továbbfolytatását, vagy sem? Ebben az esetben keresztül teszi magát olyan akaratokon, amelyek elgáncsolni akarják a szerinte helyesnek vélt jelenlegi politikai rendszernek további működését s mint nyomós argumentumot, azt hozzák fel a jelenlegi adminisztráció fejének ellenében, hogy hagyományokkal szakit, kegyeletében sérti a nemzetet, midőn harmadizben is az elnöki tisztség betöltésére vállalkozik. Az az amerikai polgár, aki a jelenlegi s immár 8 év óta fennálló politikai rendszerrel a saját egyéni meggyőződése és tapasztalata után igazodva, megelégedve nincsen, az természetesen egy újabb és szerinte sokkal megfelelőbb irányzat változását akarja, könnyen kialakíthatja véleményét ezeknek a 100 és 100 alakban történő magyarázkodásoknak alapján, hogy melyik politikai pártnak a győzelme volna ránézve kívánatos s igy természetesen az általa kiválasztott politikai irányzatnak lesz hive és követője. De éppen itt kezdődik jelen figyelmeztetésemnek fontossága még pedig nem olyan tanácsok révén, hogy a ŐSZI ÉNEK
