Verhovayak Lapja, 1940. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1940-08-29 / 35. szám
9-lk Oldal 1940 Augusztus 29____________________________________Verhovayak Lapja Magyar Falvak Beszariában • - .............Irta: Gunda Béla •7ftC U^9íL q_C L V&t/u>oaA j/>o ‘ Amikor a szovjet-orosz csapatok elindultak Besszarábia elfoglalására, az összes hírszolgálati ü g y n ö kségek megemlékeztek a Prut és Dnyeszter közötti terület rendkívül vegyes népi összetételéről. Nagyoroszokat, ukránokat, lengyeleket, románokat, törököket, tatárokat, cigányokat, zsidókat emlegettek. Csak éppen a régi magyar lakosságról feledkeztek el. Pedig a XVIII—XIX. századi magyar utazók és miszsziós lelkészek jelentékeny számú magyar faluról hoznak hirt, amelyek lakói később beolvadtak a környező nagyobb népes oportokba. Ma már legfeljebb csak a római katolikus vallásu oláhság jelzi, hogy Besszarábiában az elmúlt századokban római katolikus magyarok is résztvettek a terület néprajzi képének kialakulásában. A legújabb hirt a besszarábiai magyarokról a 'moldvai magyarság kutatója: Domokos Péter Pál hozta, akinek az értesülései szerint a Dnyeszter melletti Csöbörcsök faluban magyar iskolát tart fenn a szovjet. Csöbörcsök magyar lakosságát többször említik. Banöinus moldvai római katolikus püspök 1647-ben azt jelenti, hogy Csöbörcsökben, a Dnyeszter partján 200 magyar él. A faluban harangozni csak a magyaroknak szabad. II. Rákóczi Ferencnek a krimi tatár kánhoz küldött követei 1706- ban betértek Csöbörcsökbe, ahol a magyarok elpanaszolják nékik, hogy nincs papjuk. Noha oláh pap lakik falujukban, a gyerekeket inkább kereszteletlenül temetik el, mintsem az oláh pappal kereszteltessék meg. Papot kérnek a fejedelemtől, aki küldött is nékik magyar lelkipásztort. 1781-ben Zöld Péter csikdelnei lelkész ir jelentést Erdély püspökének, gróf Batthányi Ignácnak a moldvai magyarokról s megemlíti, hogy huszita hitük miatt sokan vándoroltak ki Mátyás alatt a Dnyeszter partjára is és ott megalapították Csöbörcsök, Szentantal, Szentjános és Szentpéter nevű falvakat. A három utóbbi falu magyar lakosainak a száma körülbelül 10.000. Zöld Péter többek között igy számol be útjáról: “Felszerelve a moldvai fejedelem útlevelével, a kocsis szerepét majdnem mindenütt én, mint ifjabb vittem és végre négynapi ut után szombaton este megérkeztünk a gyakran említett Csöbörcsök városba, ahol ugyan a legnagyobb örömmel, de a magyarok bőséges könnyei között a misszionárius páter részére közköltségen épült és fenntartott házban vendégül láttatván, az éjszakát eltöltöttük és ottmaradtunk egész 14 napon át. Másnap, vasárnap reggel a szabályszerinti imákat elvégezvén, sok öregnek szentségi gyónását hallgattuk ki és 11 óra tájt délelőtt elvégezvén a szentmise áldozatot és szent áldozásban részesítvén azokat, kik gyóntak, én magyar nyelven, a városból és a már leirt három községből összesereglett nagy néptömegnek a keresztény törvény szerint élendő életről buzdító beszédet mondottam___ “ ... 12 bábát megtanítottunk a keresztség helyes és érvényes kiszolgáltatására és nehány embert kioktattunk arra, hogyan álljanak a haldoklók mellett és hogy segítsék őket___” A Dnyeszter két oldalán terül el Mohilev vagy Mugylió városa. Itt és a környékén négy faluban szintén laktak magyarok. Egy fiatal missziós pátert említ itt Zöld Péter, aki a környező oláh falvakban szétszóródott magyarok lelki gondozását is ellátja. Ezek a magyarok szerinte majdnem mindannyian kovakővágással és elszállítással foglalkoznak. Hogy az ottani magyarokat mikor olvasztotta magába Besszarábia nagy népkohója, nem tudjuk. 1845-ben Jerney János már nem talált ott magyarokat, de találkozott egy Cserkesz Sándor nevű oroszországi keres kedővel, aki elmondotta neki, hogy a Dnyeszternél, Mohüev városa mellett van egy Unguri nevű falu, lakói orosz vallásuak, de nyelvük, de eredetükre nézve valóságos magyarok, amit hagyományaik, az oroszoktól eltérő termetük stb. igazol. Magyarokat említ enek még Hotin városa mellett, Orhei-ben (magyar őrhely), Akkermanban, amelynek a régi magyar neve Dnyeszterfehérvár. Egy fiatal magyar etnográfus: Lükő Gábor kutatásai alapján valószínű, hogy magyar eredetüeknek kell tartani azokat a besszarábiai románokat, akik most római katolikusok és elsősorban Tighina, Balmaz, Balci, Soroca helységekben laknak. Sajnos, a fenti besszarábiai magyar falvak eredetét, az ottani magyarok letelepedési körülményeit pontosabban nem ismerjük. (Magyar Nemzet) A CANTONI VIZSGA A Canton, O.-i Verhovay iskola is véget ért s hála Istennek, várakozásán felüli sikerrel. A vizsgaünnepély augusztus 17-én zajlott le, mely alkalomra zsúfolásig megtelt a Winfield utcai magyar baptista templom az itteni magyar családok tiszteletreméltó tagjaival. Az iskolának 64 regisztrált tanulója volt, kiknek névsorát és megjelenésük számát Molnár Károly lelkész, az iskola tanítója felolvasta a megjelentek előtt. A helyi Verhovay fiókokat Novák Elemér, a 64- ik fiók elnöke, Miksztay István, a 64-ik gyermekosztály titkára és Szász János, a 47-ik fiók titkára képviselték. Rév. Molnár szívélyesen üdvözölte a megjelent szülőket és érdeklődőket s tömör, hangulatos előadásban ismertette az iskola érdekes lefolyását és eseményeit. Az iskola sikeréért háláját fejezte ki a Verhovay Segély Egyesület, a helyi fiókok vezető férfiai, valamint a szülők és a jó gyermekek iránt, ügy a tanító, mint igen sok gyermek szemében könnyek jelentek meg az elválásra célzó kijelentések alatt s a gyermekek és szülők nagy sokasága felkiáltásokkal jelezte, hogy ha Isten éltet bennünket, jövő évben újra együtt leszünk a Verhovay iskola padjaiban. Azután megkezdődött az igazi vizsga. Adott jelre a gyermekek felálltak s gyönyörű magyarsággal, tökéletes csengéssel elmondták a tanítójuk által szerkesztett iskolai imát, elmondták magyar nyelven a Mi Atyánk-ot, majd pedig zongorához lépett Wulkán Margitka, az iskola titkárnője s vezetése mellett az iskola növendékei remekül elénekelték az amerikai és a magyar Hymnuszt. Azután sorra léptek elő a gyermekek és bemutatták magyar tudásukat a közönség előtt, ami mindenkit meglepett és nagy elismerést váltott ki az iskola iránt. Különösen élvezte a közönség a szavalókat s minden egyest tapsorkánnal honorált. Szavaltak a következő leányok és fiuk: Wulkán Margit, Dávid Mihály, Geier Sárika, Boda Károly, Miksztay Imre és János, Wulkán Florenz, József Etelka. Vészi Margitka, Bulát Magitka, Boda Ferenc, Miksztay Rözsika, Magyary Irénke, Király Ernő, Osváth Ilonka, József Ilonka, Miksztay József, Osváth Erzsiké és Miksztay Irénke. Az iskola kórusban elszavalta Petőfi Sándor “Füstbe ment terv” cimü költeményét és a Verhovay ABC nehány versét. Felkérésre Rév. Lovass László akroni lelkész a Verhovay Segély Egyletről, annak bámulatos emberbaráti munkájáról tartott szép előadást a gyermekeknek és felnőtteknek. Beszédében történelmi visszapillantást is tartott és mindenkit csatlakozásra kért fel. Novák elnök emelkedett szólásra ezután. Először méltatta a Verhovay Segély Egylet eme hatalmas kulturmunkáját és nagy áldozatát, amit hoz országszerte a nyári magyar iskolák felállításával. Majd ismertette a cantoni iskola megindításának érdekes körülményeit, melyben mint minden kezdetnél bőségesen jelentkeztek a nehézségek. De — mint mondá — Isten segítségével és a szülők megértő leikével minden akadályt sikerült elhárítani s az iskola megnyílt, csodálatos eredménnyel zárult itt mindannyiunk szemeláttára. Köszönetét mond Molnár Károly tanítónak és társainak a hűséges munkáért és a szép sikerért úgy az egyesület, mint az általa képviselt fiók nevében. Utána Miksztay titkár üdvözölte az iskolát s lendületes beszédben ismertette a Verhovay Egyesületnek azon páratlan nemes cselekményét, hogy a szokott kötelességeken felül kulturális munkát is végez, gondot fordít az ifjúságra és gyermekeinkre, ápolja a magyar nyelvet s elősegíti gyermekeinket ezen remek és édes nyelv, valamint az általános művelődés fejlesztésében. Azután felolvasta Daragó József főelnök levelét az iskola jeles tanulóihoz, amit a növendékek felállva és nagyon megilletődve hallgattak végig, mert a szép levélből az atyai meleg szív jóságát érezték ki s a kicsiny kezek hatalmas tapsokra lendültek. Szász János titkár volt az utolsó felszólaló, aki nagy örömének adott kifejezést afelett, hogy nemcsak mint Verhovay fiók, de mint egyház is segítségére lehettünk ennek a nemes mozgalomnak azzal, hogy felajánlhattuk az iskola céljaira templomunkat és annak mellékhelyiségeit, adhattuk a tanítókat, Molnár lelkész, Jakab Irma és Kövérné asszonyok személyében, sőt az iskola három titkárából — Wulkán Margitka, Antal Izabella és Dávid Mihály — is kettőt egyházunk adott. Isten áldását kéri az elvégzett munkára és a jövő időkre is, mint az egyház diakónusa felajánlja a templomot és az egyház munkásait. Azután az ajándékok kiosztása következett a jeles tanulók között. A központ szép ajándékai mellett a helyi fiókok is kitüntettek és megjutalmaztak 10 gyermeket. így tizennyolc gyermek kapott kitüntetést. Zárószavak után levonult a közönség és a gyermeksereg a templom alsótermébe, ahol a helyi Verhovay fiókok jóvoltából gazdag megvendégelésben részesült mindenki. Fagylalt, sütemény, gyümölcsszóda, cukorka egész halmaza várta itt az embert és kellemes hangulatban lett minden elfogyasztva. Aztán meleg kézszoritások, kösz önetek, itt-ott könnycseppek s lezárult egy áldott hónap, a lelkekben felhalmozódd ZZy emlékek soki fíAgí^al abban a reményben, aogy ha élünk újra megcsináljuk ezt a dolgot a jövőben is. Mikstay István, a V. S. E. 64-ik számú ifj. oszt. ügykezelője.--------------o-------------ÉRTESÍTÉS a második kerülethez tartozó fiókok nagygyülési képviselőihez! Tekintettel arra, hogy OROSZ ANTAL tagtársunk egy másik nagy egyletnél az igazgatóság tagjául megválasztatott, tehát ott rendes, felelős állást tölt be, ennélfogva kerületünk jegyzői tisztségéről lemondott. Kerületi képviselőinknek és a fiókok tagságának szives tudomására hozom ennélfogva, hogy a következő gyűlésig alapszabályaink intézkedésének megfelelően én végzem a jegyzői teendőket. Bármilyen konvenciós, vagy más egyleti ügyben kérem tagtársaimat, ford uljanak hozzám. Tagtársi tisztelettel: MAGULESZ JÁNOS, a 2-ik kér. elnöke és jegyzője--------------o--------------• KÁR VOLNA az osztalékutalásból kimaradni! Rendezze hátralékát mielőbb s akkor októberben osztalékra számíthat.
